Novembertől nem kell tovább várakozni az osztrák határon

Eljött az idő, hogy az Európai Unió felhagyjon a krízismódban működő politikájával, és visszaálljon a rendes működésére, ehhez pedig novemberi határidővel meg kell szüntetni az ideiglenes belső határellenőrzéseket.

ezt Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja jelentette ki csütörtökön Brüsszelben, az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozását követően.

Osztrák rendőrök autósok papírjait nézik meg a magyar-osztrák határ ausztriai oldalán Deutschkreutznál (Sopronkeresztúr) 2015. szeptember 15-én miután az illegális bevándorlás miatt Ausztria éjféltől ideiglenesen bevezette a határellenőrzést több határszakaszon.

Fotó: Robert Jäger / MTI / EPA

Jelenleg az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén határon, a német-osztrák határon, a dán-német határon, a Svédország déli és nyugati rendőrségi körzetében található kikötőkben és az Öresund hídnál, a Dániába, Németországba és Svédországba kompjáratokat üzemeltető norvég kikötőkben ellenőrzik a ki- és belépőket. A 2016-ban, a menekültválság hatására hozott, idén novemberig érvényes ideiglenes intézkedések meghosszabbítását a brüsszeli bizottságnak ellen kell jegyeznie.

Akkor az Európai Bizottság elővigyázatossági megfontolásokra hivatkozva indokoltnak tartotta a határellenőrzések újbóli bevezetését, de leszögezte, hogy az érintett tagállamok csak kivételes eszközként és szigorú feltételek mellett alkalmazhatják az ideiglenes belső határellenőrzést. A migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonal lezárásával lényegesen csökkent, az Európai Bizottság ebből - Avramopulosz szavai szerint - azt a következtetést vonta le, hogy

Eljött az ideje annak, hogy Európa visszatérjen a schengeni határok rendes működéséhez.

Avrampoulosz az EU további feladatairól is beszélt, szerinte az illegális migráció megállítására összpontosító uniós politika sikere Líbia stabilitásának megerősítésében, az illegális bevándorlók visszaküldési mechanizmusának felgyorsításában áll. Ezek mellett meg kell erősíteni a migránsok kiinduló és tranzitországaival folytatott együttműködést a kiváltó okok megelőzése érdekében.

A biztos az illegális bevándorlás elleni védelem mellett a legális bevándorlás fontosságát is hangsúlyozta - üzenve az uniós végzéseket be nem tartó magyar kormánynak:

ez ugyanis pozitív hatást gyakorol az unió gazdaságára és társadalmára egyaránt. Ennek sikere érdekében a tagországoknak be kell tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is.

Avramopulosz azt mondta, hogy az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntése egyértelmű útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai szolidaritás "nem szabadon választható". A biztos arra szólította fel a tagországok képviselőit, hogy az uniós szabályok és ígéreteik betartásával mutassanak szolidaritást.

A biztos ígéretet tett arra, hogy a Bizottság hamarosan bemutatja intézkedéscsomagját, mely a schengeni országok közti együttműködést javítja majd az olyan új kihívásokkal szemben, mint a terrorizmus.

(MTI)

Német sajtó: az USA németországi bázison át szállított fegyvert Szíriába

Egy nyugat-Németországban működő amerikai légitámaszpont volt a szíriai lázadók felfegyverzésének fő logisztikai csomópontja – derült ki a Süddeutsche Zeitung szerdai beszámolójából.

A német lap szerint az amerikai hadsereg a német hatóságok engedélye nélkül arra használta egy Németországban működtetett létesítményét, hogy ott tárolja és onnan kiindulva szállítsa a szíriai lázadóknak szánt fegyvereket. A beszámolóban az áll, hogy ezt a tevékenységet illegálisan folytatták, az amerikai hadsereg sérthette Németország törvényeit.

A Süddeutsche Zeitung szerint az amerikai hadsereg Románián és Bulgárián, vagy a Németországban működtetett létesítményeken keresztül juttatta el a fegyverszállítmányokat Törökországba, ahol a szíriai kormánnyal hadban álló lázadó csoportok arra hivatkozva kapták meg a fegyvereket, hogy azokat az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen használják.

A német kormány tagadja, hogy tudomása lett volna a Ramstein légibázison át zajló illegális fegyverkereskedelemről, de a lap szerint a kormánynak is tudomása lehetett róla, legfeljebb részleteket nem akart tudni és szabad kezet adott az amerikaiaknak.

Az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának (SOCOM) szóvivője a lapnak nyilatkozva szintén tagadta, hogy Németországban tároltak volna Szíriába küldött fegyvereket. A SOCOM közleményében az áll, hogy nem történtek fegyverszállítások közvetlen Szíriába tartó járatokon. Arra a kérdésre azonban, hogy más útvonalon küldtek-e fegyvert Németországból Szíriába, nem válaszolt a szóvivő.

http://www.hidfo.ru/2017/09/nemet-sajto-az-usa-nemetorszagi-bazison-at-szallitott-fegyvert-sziriaba/

Törökország aláírta a szerződést az orosz rakétakomplexumok megvételére

A török államfő keddi közlése szerint aláírták a szerződést az orosz Sz-400 rakétavédelmi rendszer megvásárlására vonatkozóan, és Törökország már teljesítette a szerződés szerinti kifizetés első részletét. Az amerikai kritikákra vonatkozóan azt mondta; “a saját házunkban mi vagyunk az úr.”

“Az Egyesült Államokra kellett volna várnunk? Törökország továbbra is meghoz minden szükséges intézkedést a nemzetbiztonság garantálása érdekében. A saját házunkban mi vagyunk az úr.” – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő, az orosz rakétakomplexumok megvásárlására adott amerikai reakciókra vonatkozóan.

Kedden az ügyben illetékes török és orosz hivatalok is arról számoltak be, hogy sikerült megállapodásra jutni az Sz-400 értékesítésével kapcsolatban, és Törökország már teljesítette a szerződés szerinti kifizetés első részletét.

A Pentagon a történtek kapcsán értesítette Törökországot az Sz-400 megvásárlásával kapcsolatos fenntartásairól, amit azzal indokolt, hogy Törökország NATO-tagként a NATO-standardnak megfelelő védelmi rendszereket kellene vásároljon. Márciusban azonban a török védelmi miniszter, Fikri Isik azt mondta, az interoperabilitás hiánya nem jelent gondot számukra, mert az új rakétavédelmi rendszereket nem fogják integrálni a NATO közös légvédelmébe.

Törökország azt követően kezdett a NATO-országok által használt rakétakomplexumokkal szemben más alternatívát keresni, miután a szíriai határon hackertámadás érte a NATO Patriot-komplexumait, melyek felett ennek következtében elvesztették az ellenőrzést.

2015 júliusában a Local német napilap arról számolt be, hogy hackertámadás érte a NATO Törökországban állomásozó Patriot-rendszereit. A lap szerint magát a behatolást nem is vették észre a NATO-erők; a kibertámadás tényét akkor ismerték fel, amikor a Patriot rakétakomplexumok ki nem adott parancsokat kezdtek végrehajtani, és számos nemkívánt rakétaindítás történt.

Alig néhány héttel azután, hogy ismeretlen hackerek átvették az irányítást a NATO rakétaindítások felett, az USA és Németország egyaránt megkezdte a Patriot komplexumok kivonását Törökországból. Négy hónappal a hackertámadás után már a nemzetközi sajtó számára is ismert tény volt, hogy Törökország nem a NATO-tól vásárol rakétavédelmi rendszert, ehelyett Kínával és Oroszországgal folytat tárgyalásokat.

http://www.hidfo.ru/2017/09/torokorszag-alairta-a-szerzodest-az-orosz-legvedelmi-rendszer-megvetelere/

Külügyminisztérium: NATO-tagállam is vehet fegyvert Oroszországtól

A francia külügyminisztérium szerint Törökország szuverén döntési jogával élt, amikor megvásárolta az orosz Sz-400 rakétakomplexumot, és ez nem olyan döntés, amihez a nyugati országok hozzá kellene szóljanak.

Franciaország nem tartja helyénvalónak, hogy bármilyen kommentárt fűzzön az Sz-400 rakétakomplexum Törökország általi megvásárlásához, mert erről a török fél szuverén országként maga rendelkezett – mondta Agnes Romatet-Espagne külügyi francia szóvivő, szerdai sajtótájékoztatóján.

Kedden a török és orosz kormány megállapodásra jutott az Sz-400 megvásárlásával kapcsolatban, aminek kapcsán a török államfő közölte; már ki is fizették az első részletet az új védelmi rendszerért.

“A hadifelszerelések vásárlása Törökország szuverén döntése, amihez a NATO tagállamai nem kell semmit hozzászóljanak” – mondta.

Németország külügyminisztériuma szintén kifejezésre juttatta, hogy nem ítélik el a történteket. Martin Schafer külügyi szóvivő szerint a német kormány nem aggódik az orosz fegyverüzlet miatt.

“Nem tekintünk komoly fenyegetésként erre az ügyre. Tisztában voltunk azzal, hogy Törökország és Oroszország közt tárgyalások zajlanak az Sz-400 megvásárlásával kapcsolatban” – mondta, hozzátéve, hogy ennek ellenére a NATO-országok számára előnyösebb lenne, ha azonos fegyverrendszereket használnának.

Bár a francia és német külügyminisztérium nem aggódik a történtek miatt, az amerikai hivatalok már kifejezték elégedetlenségüket a törökök döntésével kapcsolatban. A Pentagon szerint Törökország számára továbbra is a NATO által használt, amerikai gyártású rakétavédelmi rendszerek jelentenék a legjobb megoldást.

Törökország egy NATO-n belüli „lázadás” élére állt

http://www.hidfo.ru/2017/09/kulugyminiszterium-nato-tagallam-is-vehet-fegyvert-oroszorszagtol/

A liberálisok tovább erőltetik a fajelméletet

Az Index.hu a Kaliforniai Egyetem kutatására hivatkozva azt írja, jobb a tanulmányi átlaga azoknak a diákoknak, akik más etnikumhoz tartozó személyekkel vannak kapcsolatban.

Jobb jegyeik lesznek azoknak a diákoknak, akik olyan iskolába járnak, ahol változatos az etnikai összetétel – írja az Index.hu, egy a Kaliforniai Egyetem diákjainak tanulmányi eredményeit vizsgáló kutatásra hivatkozva.

A lap szerint azoknak a diákoknak, akik legalább egy más etnikumú személlyel ebédeltek együtt, jobb lett a tanulmányi átlaguk, mint azoknak, akik csak saját etnikumukhoz tartozó személyekkel folytattak interakciót.

“A kutatók eredményei azt sugallják, hogy az iskolákban minél több lehetőséget kellene adni etnikailag változatos interakciókra az ebédidőn is túl” – írták.

A liberális lap által idézett kutatási eredmények illeszkednek ahhoz a – nyugati országokban terjesztett – fajelmélethez, miszerint a vegyes-házasságokból születő gyermekek szebbek és okosabbak, mint az azonos etnikumú szülők gyermekei.

Korábban ugyanezt a fajelméletet próbálták alátámasztani az Edinburgh Egyetemen végzett vizsgálatok is. A 2015-ös program során a világ országaiban végzett több mint 100 kutatás során rögzített egészségügyi és genetikai információkat elemezték, majd arra a következtetésre jutottak, hogy a kevert etnikumú gyermekek intelligensebbek, alapvetően jobb kognitív képességekkel rendelkeznek, és nagyobb eséllyel jutnak diplomához.

A kutatások tárgya alapján ráadásul lényegi hasonlóság fedezhető fel a XX. századi fajelmélet és a napjainkban a globalizációt népszerűsítő liberálisok eszméi közt; mindkét irányzat feltételezi, hogy az egyén bizonyos tulajdonságai (pl. intelligencia) fajilag determináltak. A két irányzat közti különbség, hogy míg a XX. századi fajelmélet a rasszok keveredését ellenezte, a XXI. századi liberális fajelmélet a rasszok keveredését tartja kívánatosnak.

http://www.hidfo.ru/2017/09/a-liberalisok-tovabb-eroltetik-a-fajelmeletet/

Könnygáz-támadás történt Frankfurt repülőterén

A frankfurti rendőrség közleménye szerint ismeretlen személyek könnygázt vetettek be a város repülőterén.

Több utas is különböző egészségügyi panaszokról számolt be, miután ismeretlen személyek könnygázt vetettek be Frankfurt repülőterén. A délelőtt 11 körül történt incidens után legkevesebb 6 személy jelentkezett valamilyen panasszal, főként légzési nehézségekkel és szem-irritációval.

A rendőrségi közlemény szerint folyamatban van a történtek kivizsgálása.


http://www.hidfo.ru/2017/09/konnygaz-tamadas-tortent-a-frankfurti-repuloteren/

Merkel Németország egyesítéséhez hasonlította a Krím-félszigeten történteket

Angela Merkel német kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjú során párhuzamot vont a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozása és Németország egyesítése közt.

“Amikor azt hallom, hogy a Krím annektálását egyszerűen el kell ismerni, arra gondolok, mi történt volna, ha a Német Demokratikus Köztársaságot ugyanezen módon kezelték volna, egy olyan jelszó mentén, mely szerint Németország megosztott marad, és semmit nem tehetünk.” – mondta a kancellár a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak nyilatkozva.

Korábban Christian Lindner, a német Szabad Demokrata Párt vezetője javasolta, hogy a német kormány átmenetileg ne foglalkozzon a Krím kérdésével, és anélkül építse kapcsolatait Oroszországgal, hogy a Krím-félszigettel kapcsolatos nézeteltéréseket figyelembe vennék.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn reagált Angela Merkel kijelentésére; “El tudta volna bárki is képzelni néhány évvel ezelőtt, hogy a német kancellár megoldja a bonyolult krími dilemmát azáltal, hogy a német egyesítés kontextusában említi?” – kérdezte. Zaharova emellett visszaidézte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2015-ös müncheni konferencián tett kijelentését; “Németország egyesítése referendumok nélkül történt, és mi aktívan támogattuk ezt a folyamatot.”

“Nem Ukrajna és a Krím-félsziget, hanem Oroszország és a Krím népe lett elválasztva saját akaratuk ellenére. Ezt nem csak a 2014-es referendum erősíti meg, hanem a Szovjetunió összeomlása utáni referendumok és népszavazási kísérletek is” – mondta.

A Krím-félsziget 2014. március 16-án tartott népszavazást, melynek során a félsziget többségi orosz lakossága úgy döntött, hogy elszakad az atlantista befolyás alá került Ukrajnától, és csatlakozik az anyaországhoz.

Németország a második világháború után évtizedeken át két részre szakadt állapotban létezett; az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia által irányított Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), és a Szovjetunió irányítása alatt álló Német Demokratikus Köztársaság (NDK). A Szovjetunió összeomlásával az NDK feletti szovjet befolyás megszűnt, az NSZK feletti amerikai befolyás azonban nem szűnt meg, így a keleti területek annektálásával megtörtént Németország egyesítése.

http://www.hidfo.ru/2017/09/merkel-nemetorszag-egyesitesehez-hasonlitotta-a-krim-felsziget-helyzetet/

Érthetetlen: nekünk nem fizetnek, Törökországnak és Líbiának adják az uniós pénzeket (Fenevad Szaharába akar kerítést)

Az Európai Unió nem akarja kifizetni Magyarországnak az uniós határvédelem költségeit, de eközben 6 milliárd eurót fizetne Líbiának ugyanerre a célra.

Az Európai Unió előszeretettel osztogatja a tagállamok pénzét nem-európai országoknak a migrációs válság kezelése céljából – derült ki az Európai Parlament elnökének vasárnapi nyilatkozatából. Antonio Tajani szerint Líbiával is kellene egy olyan migrációs egyezményt kötni, mint amit korábban Törökországgal, emellett az egyezménybe más afrikai országokat – Nigert és Csádot – is be kellene vonni.

A 2016 márciusában kötött migrációs egyezmény szerint az Európai Unió 6 milliárd eurót fizet Törökországnak, cserébe azért, hogy a török hatóságok feltartóztassák és saját területükön táborokban elhelyezzék a migránsokat. Tajani ugyanezt az összeget, 6 milliárd eurót ígéri Líbiának és két másik afrikai országnak, cserébe azért, hogy táborokat építsenek a migránsoknak.

Augusztus 31-én a magyar miniszterelnök Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött levelében arra kérte a Bizottságot, hogy utólagosan fizesse ki annak az összegnek a felét, amit Magyarország az EU külső határainak megvédésére fordított. A mintegy 400 millió eurós összeg kifizetését a Bizottság elnöke azonnal visszautasította.

Miközben az Európai Unió saját tagállamának nem akar kifizetni 400 millió eurót az EU egy külső határszakaszának megvédésére, közel-keleti és afrikai országoknak milliárd eurókat fizet ki abból a célból, hogy “csökkentse a migrációs nyomást”. Törökország után nemsokára Líbia, Niger és Csád is kaphat 6 milliárd eurót az uniós költségvetésből.

http://www.hidfo.ru/2017/09/erthetetlen-nekunk-nem-fizetnek-torokorszagnak-es-libianak-adjak-az-unios-penzeket/