Bejelentették az indiai Hold-misszió startjának új időpontját

Bejelentették az indiai Hold-misszió hétfőre tervezett, de a start előtt megszakított indításának új időpontját – idézte a BBC az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) közleményét.

A Csandraján-2-t magyar idő szerint július 22-én 11.13-kor lövik fel, ez lesz India második Hold-missziója. Az ISRO hétfő hajnali információi szerint technikai probléma adódott a hordozórakétán, biztonsági okokból ezért lemondták az indítást. A megszakítás 56 perccel a rakéta tervezett felemelkedése előtt történt.

Az Andhra Prades tartományban lévő Szatis Dhavan űrközpontról lőtték volna fel a Csandraján-2 űrszondát, fedélzetén egy landolómodullal. Ez a Hold Déli-sarkjáról indulva többek között víz nyomai után kutatna a felszínen.

A misszió sikeres teljesítése esetén India lenne a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amelynek sikerül a Holdon landoltatni egy űreszközt.

India minden alkotóelemet maga fejlesztett ki, a misszió költsége mintegy 10 milliárd rúpia – 42 milliárd forint –, amely összehasonlítva más Hold-programokkal meglehetősen alacsony összeg. A mintegy 50 napig tartó út után az ISRO leszállóegysége „puha”, irányított leszállást hajtana végre a tervek szerint a Hold felszínén.

India első űrmissziója, a 2008-as Csandraján-1 csak keringett a Hold körül, de nem szállt le. A projekt során az indiai űrszonda segítségével erősítették meg, hogy létezik víz a Holdon.

A Csandraján-2-t eredetileg az orosz Roszkoszmosszal közös együttműködésben tervezték megvalósítani, 2013-ban azonban India technikai nézeteltérések miatt megszakította az együttműködést.

Az indiai lesz az idei harmadik, Holdra irányuló landolási kísérlet, miután a kínai Csang’o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban.

Forrás: www.hirado.hu

5G: Így veszítjük el a magánéletünket

Vajon az 5G - a dolgok internete - valóban olyan jelentős előnyökkel járna számunkra, hogy megérje elfogadni a magánéletünk feletti teljes ellenőrzést és szabadságunk radikális korlátozását?
Forrás: www.kla.tv/14576
Hivatkozások:
https://youtu.be/hybKIF4HhKs

Sugárhajtású légdeszkát mutattak be Párizsban

Óránként háromszáz kilométeres sebességre képes légdeszkával repült el a tömeg felett az úgynevezett repülő katona Párizsban, a Bastille-napi katonai díszszemlén.

A 40 éves francia jet-ski bajnok, Franky Zapata nagy sebességgel lebegett a világ vezetői – beleértve Emmanuel Macron francia elnököt és Angela Merkel német kancellárt – felett, miközben egy töltetlen puskát forgatott a kezében. Az eddig repülő deszkaként emlegetett eszközt a francia hadseregnek szeretné eladni – írja a The Sun brit lap.

Florence Parly a fegyveres erők minisztere azt mondta, hogy a deszka különböző alkalmazási módjait – például logisztikai vagy roham – fogják tesztelni. Mr. Zapata elismerte, hogy a deszka közös jegyekkel bír a Vissza a jövőbe című filmben látott légdeszkával.

A marseille-i vállalkozó otthoni garázsában fejlesztette a turbinás motorral hajtott deszkát, amely óránként 300 kilométeres sebességre és megközelítőleg tíz perces repülési időre képes.

Forrás: www.hirado.hu

2020 végéig egész Európában be akarják vezetni az 5G mobilhálózatot.

 

Az új mobiltelefon-technológiák az utolsó két évtizedben rohamosan fejlődtek, és a mobil hírközlés jelentős gazdasági tényezővé vált. 2020 végéig egész Európában be akarják vezetni az 5G mobilhálózatot. Mivel az 5G technológia az elektromágneses sugárzás mikrohullámú tartományában működik és a beton, az üveg, az eső vagy a fák is gátolják ezt a sugárzást, így új távközlő rendszerekre van szükség.

Ismerd meg az "ehető" rovarokat, amit fogyasztásra kínálnak

 

Az ehető rovarok parazitológiai értékelése és szerepük a parazitás betegségek emberekre és állatokra történő átvitelében

Ismerd meg azokat az ehető rovarokat, amikről azt hallottad, hogy hamarosan meg kell enned őket.

Nos, kiderült, hogy egy rendkívül szigorú vizsgálat szerint a rovarfarmok 81%-ának "jószágában" paraziták egész sorát találták. Ráadásul a vizsgált farmok 30-35%-ában ezek a paraziták az állatokra és/vagy az emberekre nézve patogénnek bizonyultak.

A bogarak tehát nem csak ötletként undorítóak, hanem szó szerint a betegségek és a betegségek vektorai. Ettől a kutatási tanulmánytól teljesen leesik az állad. Tele van gyomorforgató részletekkel. Javaslom, hogy jóval az étkezés paraméterein kívül olvasd el; és tarts a közelben egy vödröt a biztonság kedvéért.

2018. január 1-jén lépett hatályba az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2238 rendelete, amely bevezeti az "új élelmiszerek" fogalmát, beleértve a rovarokat és azok részeit.

A leggyakrabban használt rovarfajok közé tartoznak a lisztkukacok (Tenebrio molitor), a házi tücskök (Acheta domesticus), a csótányok (Blattodea) és a vándorló sáskák (Locusta migrans). Ebben az összefüggésben megfejthetetlen kérdés az ehető rovarok szerepe a parazita betegségek terjesztésében, amelyek jelentős veszteségeket okozhatnak a szaporodásukban, és veszélyt jelenthetnek az emberekre és az állatokra. A tanulmány célja a közép-európai háztáji gazdaságokban és állatkereskedésekben található ehető rovarokat kolonizáló paraziták fejlődési formáinak azonosítása és értékelése, valamint az emberekre és állatokra nézve a parazitás fertőzések potenciális kockázatának meghatározása volt...

A könnyen emészthető és tápláló élelmiszerek iránti növekvő kereslet hozzájárult új élelmiszerforrások megjelenéséhez a mezőgazdasági feldolgozásban. Az ehető rovarok az alulhasznosított, magas tápértékű élelmiszerek egyik ilyen kategóriája]. A rovarokat közvetlen fogyasztásra, valamint élelmiszerek és takarmányok előállítására való felhasználásra tenyésztik. Az „új élelmiszerek”, ezen belül a rovarok és részeik fogalmát az új élelmiszerekről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2238 európai parlamenti és tanácsi rendelet vezette be, amely 2018. január 1-jén lépett hatályba. Az egzotikus házi kedvencek növekvő népszerűsége növelte az új élelmiszerek iránti keresletet is.

Az ehető rovarokat azonban gyakran megfertőzik kórokozók és paraziták, amelyek jelentős termelési veszteséget okoznak. Ezek a kórokozók közvetett veszélyt jelentenek az emberre, az állatállományra és az egzotikus állatokra is. A világon a rovartenyésztő vállalkozások többsége háztartási vállalkozás, és Európában ritkán termelnek nagy mennyiségben ehető rovarokat. Az Európai Unióban az entomofág ritka, kulturális tabunak tekintik. Több mint 1900 rovarfajt tekintenek ehetőnek. A legnépszerűbb ehető rovarok közé tartozik a lisztkukac ( Tenebrio molitor ), a házi tücskök ( Acheta domesticus ), a csótányok (Blattodea) és a vándorsáskák ( Locusta migrans ).

 

 

Anyagok

A kísérleti anyag élő rovarok (imaginák) mintáiból állt 300 háztartási gazdaságból és állatkereskedésből, köztük 75 lisztkukac-farmból, 75 házi tücsökfarmból, 75 madagaszkári sziszegő csótányfarmból és 75 vándorló sáskafarmból Csehországból, Németországból, Litvániából, Lengyelországból, Szlovákiából és Ukrajna. Háztartási gazdaságok és állattenyésztők tulajdonosai/tenyésztői az állatkereskedésekből engedélyt adtak a vizsgálat elvégzésére a rovarfarmokon. A vizsgálatok 2015-2018 között készültek. Legfeljebb 3 gazdaságot teszteltek egyetlen helyről (pl. város). A mezőgazdasági árukat európai, ázsiai és afrikai beszállítóktól vásárolták. Minden lisztkukac- és tücsökfarmból negyven rovart szereztek be, és ezeket 4, egyenként 10 rovarból álló mintába vonták össze. Minden csótány- és sáskafarmból tíz rovarból vettek mintát, és ezeket egyenként elemezték.

Módszertan

A rovarokat úgy rögzítettük, hogy hideg kómát váltottak ki -30 °C hőmérsékleten 20 percig. A hibernációt akkor tekintették hatékonynak, ha a lábak, az állkapocs és az antennák nem reagáltak a tapintási ingerekre. A hibernált rovarokat lefejezték és feldarabolták, hogy begyűjtsék az emésztőrendszert. Az emésztőrendszert szitán őröltük, és Fulleborn-féle floatációs módszerrel vizsgáltuk Darling-oldattal (50%-os telített NaCl-oldat és 50%-os glicerin). A mintákat 3500 x 5 percig centrifugáltuk. Minden mintából három mintát vettünk, amelyeket fénymikroszkóp alatt (200-szoros, 400-szoros és 1000-szeres nagyítással) vizsgáltunk....

Teljes tanulmány itt olvasható:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6613697/

A Kormorán mint népellenség

– Gonosz rendszer az, ahol törvényesen engedik az állatkínzást –

Több mint 100 kárókatonát (kormoránt) lőttek le Kiskörénél – Állatkínzás miatt bojkottáljuk a sporthorgászatot a Tisza-tavon!

Kiskörénél 113 kormoránt lőttek ki a fészkelőhelyeiken, (a már meglévő fiókáikkal együtt), – a vadászok. – Erről tudósítást is írt a ‘Sokszínű vidék’, és a ‘Post.hu’. – Ám ezen cikkek hangvétele barbár és visszataszító, mert lényegében helyeslik az állatkínzást.

Kérdezzük; Milyen újságíró az, aki helyesli több száz vadon élő madár és fiókáinak kiirtását, csupán a pénz miatt? Az alábbiakban olvasható az erről szóló cikk, mely íródhatott volna a múlt század 50-es éveiben is. Címe lehetne akár a Rákosi-éra szellemében a következő; “A Kormorán, mint népellenség”

“113 kárókatonát (kormoránt) lőttek le Kiskörénél”

“Új telepükre bukkantak a szakemberek, és időben megkezdték a halak rémének fegyveres gyérítését.” írja tehát a Sokszínű vidék. Ám mielőtt tovább olvasná ezt a cikket, szolgálunk némi szótárral, mely a politika árnyalt fogalmazását fordítja le a valós magyar nyelvre. Tehát:

‘halak réme’ – utálatos kiirtani való halászmadár, mely eleszi szegény pecásoktól a halat,

‘fegyveres gyérítés’ – agyonlövés, tömeges kiirtás,

‘állományszabályozás’ – vadon élő állatok tömeges kilövése, fiókáikkal, kölykeikkel együtt,

‘fegyveres beavatkozás’ – nem háború, hanem a puskával szemben védtelen vadon élő állatok lelövése,

‘fekete sereg’ – nem rettegett páncélos katonák, hanem egyszerűen csak kárókatonák,

Nos, tehát a szemérmes polkorrekt fogalmazás valós jelentéseinek ismeretében tovább olvashatjuk a cikket:

“A kárókatonák állományszabályozását az Óhalászi-Holt-Tiszán kezdték, ahol a fészektelepen kizárólag ezek a madarak költöttek.

Az évente ismétlődő fegyveres beavatkozás eredményesnek bizonyult.

Öt év alatt a vadászok több mint ezer madarat ejtettek el. Ebből a megmaradt állomány is belátta, hogy a Tisza környékén és a Tisza-tónál nincs jövője, és a 2017. évi akciót követően valamennyi madár elhagyta a telepet, amely azóta sem népesedett be, tájékoztatott a Tisza-tavi Sporthorgász Kft.”

“Kárókatona, a halak réme”

– fogalmaz tovább a Sokszínű vidék, majd így folytatja:

“A kárókatona, a kormorán néven is sokak által ismert, viszonylag gyakori, korábban jelentős hazai állománynövekedésen átesett faj. Fekete seregeik nem sok jót jósolnak a halak és a vízparti környezet számára. A kárókatona naponta a testtömegének a 30%-át fogyasztja el. Nem csak a halfogyasztással, hanem a környékbeli fákon tartózkodással is jelentős károkat okoznak. Ürülékük olyannyira savas, hogy a környező növényzetet képesek teljességgel tönkre tenni. A savas ürülék miatt a fák teljesen kiégnek, elszáradnak és a talaj is komoly károkat szenved. Jogszabályi feltételek mellett lehetőség van riasztására és vadászati eszközökkel történő gyérítésére is.

A Tiszavalki-medencében, a Fás-ér partján is van egy nagy telepe a kárókatonáknak, de mivel itt bakcsók, szürke gémek, kis kócsagok is fészkelnek, a vonatkozó jogszabályok szerint – a többi madár védelmében – szóba sem jöhet semmiféle zavarás. A társaság munkatársai azonban felfigyeltek arra, hogy a kiskörei Téli kikötőben új telep létesült.

Az új költőhelyet már kora tavasz óta szemmel tartották, és mivel az engedélyeket idejében beszerezték, a lehető legkorábbi időpontban elkezdték a kárókatonák gyérítését.

Idén eddig négy alkalommal, összesen 113 egyedet ejtettek el a hivatásos vadászok, ami jó eredménynek tekinthető, hiszen ez egy kisebb fészektelep.

A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. a halállomány védelme érdekében a jövőben is mindent megtesz a helyi kárókatona-állomány túlszaporodásának megakadályozására” írta a Sokszínű vidék.

Ám azt már nem közölték, hogy a madarak tömeges kiirtására azért került sor, mert a Tisza-tavi horgászegyesület féltette a profitját, mivel a kormoránok (“azok a rohadékok”,) megették a halakat. Lévén halászó madarak. S mindössze csak élni akartak. Így táplálék konkurenciát jelentettek a Tisza-tavi Sporthorgász KFT-nek.

Vagyis féltették tőlük a zsákmányt, s az üzletszerű horgászat által termelt profitot. Tehát szimplán a pénz miatt irtották ki őket. Mit lehet erre mondani? Csak ennyit: barbárság volt.

“Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik.” mondta egyszer a világ egyik legnagyobb formátumú erőszakmentes politikusa; Mahatma Gandhi. Ám úgy tűnik, hogy a mai magyar valóság fényévekre maradt le ettől a humánus gondolkodásmódtól.

Nos a fenti cikknek a példája is mutatja, hogy milyen az, amikor a szolgalelkű média, (mely már egyáltalán nem szabad, lévén a profit fogságában van), – ugyanúgy hiénakórusként viselkedik, mint a múlt század ötvenes éveiben, a Rákosi-érában, a kommunista diktatúra idején.

Ma még csak a vadon élő állatok tömeges kivégzésében asszisztál, helyesnek tüntetvén fel azt, éspedig azért, hogy a közvélemény is elfogadja, – de akár holnap, már emberek esetében is megtehetik ugyanezt.

A kormányzat pedig olyan, amilyen. Ha az állam engedélyezi a nyilvános állatkínzást a profit érdekében, – akkor nem sok jót várhatunk tőle, amikor az emberek érdekéről lesz szó a profit ellenében.

Kapcsolódó film és regény a kárókatonákról:

De, aki mindezek után úgy gondolná ezzel kapcsolatban, hogy a magyar vidéken domináns az állatkínzó, érzéketlen barbár viselkedés, annak a figyelmébe ajánljuk Gijon Nándor regényét, “A kárókatonák még nem jöttek vissza”, (Wiki), – melyet az ‘átkos’ Kádár-rendszerben írt, s melyből sugárzik az állatszeretet, s konkrétan a kárókatonákról szól. Meg azokról a gyerekekről, akik megmentik őket.

Hát ennyit fejlődött Magyarország a XXI-ik századra. Madármentés helyett, a madarak tömeges kilövése lett a ‘jó eredmény’. Szeretet helyett, ölés és kínzás. Barbár rendszer lett a modern (modern?) magyar kapitalizmus. Hisz mi másnak nevezhető az az állami formáció, ahol hivatalosan engedélyezik az állatkínzást?

Fort András / Szabad Riport

A brazil államfő, Bolsonaro felhívása: „El akarják venni Brazíliától Amazóniát”

Bolsonaro aggódik az októberi szinódus miatt. Az Amazonas-alföld legnagyobb része Brazíliában terül el. Latin-Amerika legnagyobb és legnépesebb országának, Brazíliának államfője szó szerint ezt nyilatkozta a Valor Economico napilapnak: „El akarják tőlünk rabolni Amazóniát. … Új államokat akarnak brazil felségterületen létrehozni. … A három A-ról van szó: Egy 136 millió hektár nagyságú területről az Andoktól Amazónián keresztül az Atlanti óceánig. Ezt a hatalmas területet a környezetvédelem nevében globális kontroll alá akarják vonni. … El akarják venni tőlünk Amazóniát, de ezzel mi nem értünk egyet, … azt akarom, hogy Amazónia továbbra is a miénk maradjon.”

Az Amazonas medencéről a három A (németül AAA-folyosó, portugálul Caminho da Anaconda, spanyolul Corredor AAA = Andok, Amazónia, Atlantik) szólam alatt Brazílián kívüli erők már évek óta politikai és gazdasági terveket kovácsolnak, melyek azt a célt szolgálják, hogy elvegyék Brazíliától a gigantikus nagyságú, nagyon alacsony népességű, de ásványi kincsekben igen gazdag terület feletti szuverenitást. Ezt a lopódzó elvételt tőlük nem háború, hanem a környezet- és egy egyedülálló ökoszisztéma védelmének nevében kifejtett nemzetközi nyomás segítségével akarják végrehajtani, ami Bolsonaro szerint csak ürügy.

E terv egyik képviselője, a baloldali Juan Manuel Santos, aki 2010 és 2018 között Kolumbia államfője volt. 2015 februárjában elmondott programbeszédjében már beszélt a hármas-A-tervről, és a Martin von Hildebrand etnológushoz fűződő kapcsolatáról. Martin von Hildebrand unokája Dietrich von Hildebrand katolikus filozófusnak. [Dietrich von Hildebrand özvegye nem is olyan régen vett át valami magas kitüntetést a Vatikánban – micsoda véletlen!]
Martin von Hildebrand 1943-ban született New Yorkban, de Kolumbiában nevelkedett, ahol szülei 1949-ben az ország az első magán-egyetemét alapították meg. 1968 után néhány hónapot a trópusi őserdő indiánjai között töltött. [Ezek szerint ő is a 68-es nemzedék lelkes híve lehetett.] Ettől az időtől kezdve az indiánok jogaiért harcol, akiknek Németországnyi nagyságú területet akar „visszaadni”. Már az 1994-es ENSZ találkozó (amiről fentebb a TFP képviselője is beszélt) a „világpolitika témájává tette a trópusi erdők megmentését”. E terv mögött Martin von Hildebrand állt, akinek az a meggyőződése, hogy csak az indiánok titokzatos, mitikus-misztikusba emelkedett tudása tudja a trópusi erdőket megmenteni. Valójában faji konfliktus szitása áll a háttérben, mely azt célozza meg, hogy a fehérekből ellenséget csináljanak; e kép kialakításához az indiánok az ötletet és a segítséget a fehérektől kapták és kapják.
E fehérek egyike, Martin von Hildebrand, hozta létre a Fundación Gaia Amazonas hálózatot, amit az Európai Bizottság, valamint Ausztria, Svédország, Hollandia és Dánia is támogat. Jó kapcsolatokat ápolnak a brit királyi házzal is. José Lutzenberger szorosan együttműködik ezzel az alapítvánnyal. Lutzenberger, bajor kivándorlók fia, 1990-től 1992-ig Brazília környezetvédelmi minisztere volt. Hildebrand és Lutzenberger közösen megkapták az alternatív Nobel-díjat. Lutzenberger már 1987-ben alapított egy Gaia nevű társaságot, Hildebrand ugyanezt a nevet adta saját, 1990-ben életbe hívott alapítványának. Gaia a görög mitológiában a megszemélyesített anyaföld, a föld istenasszonyának neve. A mitológiában idővel Gaiát tekintették mindenek szülőanyjának.
Hildebrandot elbűvöli a dél-amerikai indiánok animista kultúra- és vallásformái, amit „specifikus kozmológiának” nevez.

Az amazonasi indiánok ezen Hildebrandtól csodált egyházidegen, panteista kozmológiai látásmódja került be az amazonos-szinódus munkaprogramjába. Hildebrand Gaia-alapítványa és Bergoglio politikai karja, Sanchez Sorondo „püspök” (a tudományok és szociális kérdések pápai akadémiájának kancellárja) között szoros kapcsolat áll fenn. Maga Hildebrand magyarázta el 2017-ben Sorondonak a három-A-tervet. Hildebrand találkozójukon azt is kijelentette, hogy az AAA-folyosó megvalósítására már „minden készen áll”, és hogy ehhez hálózatának segítségével minden szálat ő tart kézben. Egy évvel később, Bolsonaro megválasztásával azonban a helyzet kedvezőtlenné vált e terv megvalósításához.
Az Instrumentum laboris-ban található furcsa kijelentések mind megtalálhatók a Fundacion Gaia Amazonas internetes oldalán. Az amazonasi indiánok azt állítják, hogy Hildebrand meg van róla győződve, hogy „az ő sámánjaik a trópusi erdőkben befolyásolni és gyógyítani tudják az energia-áramlatokat”. „Tehát a világ egészségének érdekében kell ezt a területet idegen – vagyis nem indián – emberi befolyásoktól megtisztítani.”

Ebben az archaikus kontextusban, hogy finoman fejezzük ki magunkat, marxista, felszabadulás-teológiai, indián és klíma-hisztérikus irányzatok keverednek szokatlan szövetségben. Az ürügyek mögött a brazilok nagyon is valóságos gazdasági érdekeket sejtenek, nevezetesen, hogy az AAA-korridor létrehozásának tervezői és támogatói ilyen módon akarják e hatalmas terület erőforrásait bizonyos körök kezére átjátszani; de legalábbis azt akarják megakadályozni, hogy ezeket Brazília használhassa fel, hogy ezzel Latin-Amerika leginkább felfelé törekvő államának kárt okozhassanak.
Mindezeken túl azt sem szabad elfelejteni, hogy az abortusz-lobby térképén Brazília a legnagyobb fehér folt. Ebben az országban a magzatokat még mindig csak nagyon kivételes esetekben szabad megölni. 2016-ban a WHO és az ENSZ a média és milliárdos magán-alapítványok segítségével gyors csellel akarta elérni az abortusz legalizálását. Ürügyül az említett erők összjátékával létrehozott cika-pánikot vetették be. Próbálkozásuk azonban nem sikerült. Amivel a cika-vírus is egyik napról a másikra eltűnt a semmibe.

(forrás: www.katholisches.info – 2019. június 24.)
http://www.katolikus-honlap.hu/1901/amazonas.htm