A déli sarkvidék vizeiben rejlik a nagy klímarejtély megoldása svájci kutatók szerint.

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

Egymillió évvel ezelőtt legyengült az üvegházhatás

A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak.

A szakértők a jelenséget közép-pleisztocén kori fordulatnak nevezik. Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében.

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz.

Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a dél-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása – közölte az SNF. Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett – mondta Jaccard.

A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be.

Összeesett a klímarendszer dinamikája

Kutatásuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben.

A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását.

Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. „A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe és járul hozzá az üvegházhatáshoz” – mondta Jaccard.

A klímarendszer dinamikája nagyon összetett – hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába.

Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt.

„Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni” – mondta Jaccard.

Forrás: MTI

Putyin üdvözölte az indiai Kalasnyikov-gyár megnyitását

Az orosz-indiai barátság és együttműködés újabb jelképének nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök az indiai Korvában megnyitott Kalasnyikov gyárat a vasárnapi felavató szertartás részvevői számára küldött üdvözlő táviratában.

Az üzemben a tervek szerint 750 ezer AK-203-as típusú gépkarabélyt fognak összeszerelni, fokozatosan száz százalékra emelve benne az Indiában előállított alkatrészek részarányát. Naredra Modi indiai kormányfő a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint a honlapján közzétett üzenetében kiemelte, hogy a vegyesvállalatként üzemeltetett fegyvergyár ékes példája a Made in India kampány keretében történő együttműködésnek.
A Kalasnyikovokat gyártó, Indo-Russian Rifles Private Limited elnevezésű céget orosz részről a fegyver- és technológia-kivitelért felelős Roszoboronekszport és a Rosztyeh állami vállalat, valamit a Kalasnyikov csoport, indiai részről pedig a védelmi tárca alá tartozó Hadianyaggyár Tanács alapította.
Alekszandr Mihejev, a Roszoboronekszport vezérigazgatója az TASZSZ-nak kijelentette, hogy a gyár kapacitása lehetővé teszi az összes indiai erőszakszervezet személyi állományának Kalasnyikov gépkarabélyokkal való felszerelését. Mint mondta, a felek igény esetén megállapodhatnak a gyártás további bővítésében és korszerűsítésében.
Az orosz gépkarabélyok 200-as szériáját külföldön először az Egyesült Arab Emírségekben megrendezett IDEX 2019 fegyverkiállításon mutatták be. Külföldön elsőként Indiában kezdték meg gyártani őket.

MTI

Az emberi pusztításnak “köszönhetően” – 2020-ra kihalnak a fecskék Magyarországról

szombat, március 2, 2019

Az emberi pusztításnak “köszönhetően” – 2020-ra kihalnak a fecskék Magyarországról

Az általános emberi pusztítással együtt a fecskék is kivesznek a környezetünkből: nem kizárt például, hogy jövőre akár teljesen eltűnhet a fecske Magyarországról. Ez nemcsak szomorú, de veszélyes is lesz.

Egyre többen vannak, akik leverik a fészkeket, mert zavarja őket az ürülék, vagy csak a csicsergés.

A fecske nemcsak meséinkben és a kultúra már produktumaiban fordul elő gyakran, de nem mellesleg az egyik leghasznosabb madár is, miután kizárólag repülő rovarokkal táplálkozik. Naponta akár 800 darab, szezononként több tonnányi rovart képes levadászni, közte az állatokat és az embert is kínzó-veszélyeztető rovarokat: szúnyogokat és más vészívókat, böglyöt, bagócsot, legyeket.

A fecskék száma az utóbbi bő évtizedben a felére csökkent, már az évi 150-200 ezret sem éri el; a molnárfecskék egyedszáma 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké pedig 30%-kal zuhant – közölte nemrég a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A fogyás üteméből következik, hogy ha nem áll be fordulat, a fecskeállomány teljesen eltűnhet a Kárpát-medencéből 2020-ra.

Pedig ők jelenthetnek biológiai védelmet a rovarok által terjesztetett betegségekkel szemben is.

Minden egyes fecske, amíg Magyarországon van, minimum 1 kilogramm rovart eszik meg – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület szóvivője, hozzátéve,

ha egy-két millió fecske hiányzik hazánkból, egy-két millió kilogramm rovar marad a nyakunkon.

A fecskék által fogyasztott rovarok közé tartozik szinte az összes mezőgazdasági kártevő, illetve azok a szúnyogfajok, köztük az újabb betelepülők, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek – fűzte hozzá, figyelmeztetve arra, hogy a fecskeállomány eltűnésével Magyarország természetes biológiai védekezési potenciálja csökken a klímaváltozás körülményei közepette.

A legfontosabb állománycsökkentő tényező a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, -pusztítás, illetve az agrárkemizálás.

„A második helyen áll a klímaváltozás, és Magyarországon teljesen megdöbbentő módon a harmadik helyen belép a lakosság fecskék iránti toleranciájának csökkenése” mondta Orbán Zoltán.

„A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is” – mondta a természetvédő, hozzátéve, hogy

a tömeges elkövetések hátterében szinte mindig az önkormányzatok állnak.

A fecskefészkeket általában azért verik le, mert azt mondják, hogy a fecskeürülék veszélyt jelent, ugyanakkor az semmivel nem jelent nagyobb veszélyt mint bármilyen más ürülék.

A fecskeürülék potyogása egy nagyon egyszerű eszközzel, a fészek alá felhelyezett, körülbelül kéttenyérnyi fém, fa vagy műanyag lappal, úgynevezett fecskepelenkával megakadályozható.

Elmondta, hogy sokszor csupán azért verik le a fészkeket, mert a madarak csicseregnek, ami zavarja az embereket.

Azzal nem számolnak, hogy ha eltűnnek a fecskék, akkor a rovarok ellen be kell vetni a kémiai idegmérgeket, amelyek minden rovart elpusztítanak, többek között a beporzó rovarokat is, és a vízbázison, a táplálékon keresztül az emberi szervezetbe is bejutnak és minket is megmérgeznek

– figyelmeztetett a természetvédő, aki szerint a fecskék védelmében a lakosság toleranciájának növelése mellett fontos lenne, hogy változtassanak a szúnyogirtás szabályain is, a jelenleg 4-5-6 százalékos biológiai szúnyogírást 100 százalékra kellene növelni.

„Próbáljunk meg együtt élni a fecskékkel!” – kérte a lakosságot Orbán Zoltán, emellett felhívta a figyelmet arra is, ha bárki azt tapasztalja, hogy a fecskefészkekben kárt tesznek, akkor okostelefonon rögzítse azt és jelezze az illetékes megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztályának.

MTI, Agrárágazat.hu, – Szabad Riport/Arató Péter

Brutális állatkínzás – A fiókáikkal együtt lövik, halomra a kormoránokat a Tisza-tavon

A gyönyörű Kormorán – Nincsenek érzései annak, aki ilyen szép állatot ki tud lőni…

Háborút hirdettek a horgászok a kormoránok ellen – kiirtják őket.

– Előtérben megint a pénz és a profit: Táplálékkonkurenciát jelentenek a kormoránok a horgászoknak, s tekintélyes mennyiségű pénzt nem keres meg a horgászegyesület. –

És, ha már ennyi pénzről van szó, akkor bizony ölni kell! Ezért hát újabb nagy örömük lett a vadászoknak: Legálisan gyilkolhatnak le 300 kárókatonát a Tisza-tavon. A fiókáikkal együtt.

(Mi pedig, köszönjük szépen, ezek után nem kérünk semmiféle Tisza-tavi programból… – Szerkesztőség.)

Az Info Rádió értesülései szerint; Elkezdődött a Nagy Kárókatonák kilövése a Tisza-Tavon.

“A Nagy Kárókatonák állományának gyérítésére a fenntartható halgazdálkodás érdekében van szükség” közölte a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. ökológusa.

(És ezt egy ökológus nyilatkozta. A “gyérítés” szó senkit ne tévesszen meg; ez a szemérmes kifejezése az állomány legyilkolásának, kiirtásának. – a Szerk.)

“A tavon fészkelő nagy kárókatonák évente több mint 100 tonna halat fogyasztanak el, ami nagyságrendileg megfelel az egész éves Tisza-tavi horgászfogásnak” mondta az ökológus.

“Idén 300 madár kilövésére kaptak engedélyt. A ritkítást (sic!) az Abádszalóki-medencében újonnan létesült kárókatona-telepen kezdik” folytatta Papp Gábor. Az ökológus emlékeztetett arra, hogy korábban riasztással próbálkoztak, de az nem volt hatékony, mert sok esetben nem sikerült távol tartani a madarakat a fészküktől.

Nincs kegyelem a kicsinyeiknek sem

(Egy ökológus, aki nem ismeri az állatok természetét, s csodálkozik azon, hogy nem tudják távol tartani a madarakat a saját fészküktől, saját fiókáiktól. És ez szakembernek nevezi magát. – a Szerk.)

A saját fészkelőhelyeiken lövik ki őket

“Az egyetlen eredményes út a lőfegyveres gyérítés, amelyet fészkelési időben végeznek 2013 óta. Akkor még csak 76 példány kilövésére volt engedélyük” tette hozzá.

(Vagyis a fiókáikkal együtt lövik, halomra az állatokat. – Ez elég brutális állatkínzásnak számít, de ezt úgy tűnik rajtunk kívül más média nem vette észre. – A szerk.)

“A rendszeres állományszabályozás (sic!) eredményeként az Óhalászi-Holt-Tiszán levő kormorántelep gyakorlatilag teljesen eltűnt.” (Tehát teljesen kiirtották őket).

Az ökológus elmondta: “A Tisza-tavon fészkelő nagy kárókatonák évente több mint 100 tonna halat fogyasztanak el, ami nagyságrendileg megfelel az egész éves Tisza-tavi horgászfogásnak. A horgászkár jelentős, hiszen mintegy ezer-ezerötszáz forinttal kell számolni kilogrammonként” tette hozzá.

(Mi biztosan nem fogunk horgászni, vagy egyáltalán üdülni a Tisza-tavon és környékén, mert egyetlen fillérrel sem járulunk hozzá ezeknek az embereknek a profitjához, akik ilyen brutális módon irtják a madarakat, s kipusztítják az egész fajt. – a Szerkesztőség.)

És senki nem emeli fel a szavát ezen brutális madárirtás ellen, s leginkább az nem, akitől ezt elvárnánk. A kormányzat.

Kiirtják az egész családot

Immár sokadjára is bebizonyosodott, hogy a kormányzat állat és természetvédelmi zöld politikája lényegében nem vehető komolynak. Ami mégis van, az siralmas.

Kizárólag a profitnak és a haszonelvűségnek van alárendelve.

Nem törődik azzal, hogy Magyarországról lassan kiirtanak minden vadon élő állatot, az agresszív mezőgazdaságnak, a kemikáliáknak, s a lassan minden élővizet ellepő sporthorgászatnak, valamint az erdőgazdálkodásnak nevezett örömvadászatoknak “köszönhetően”.

Lényegében lakatlan földet csinál erdeinkből, mezeinkből a piac és a profit.

Az élőhely rombolások és a vadászatok miatt eltűnik a fecske, a sas, a kormorán, a sakál, és még sorolhatnám, – s a fokozott permetezés nyomán eltűnnek a méhek , s a pillangók is. Vajon kik fogják beporozni a gyümölcsfáinkat, ha ezek a kis rovarok már nem lesznek?

Mert a kormányzat semmit nem tesz azért, hogy ez ne következzen be. Ezzel kapcsolatban a természetvédőnek óhatatlanul is eszébe jut az a kommunista rendszerben gyakran hangoztatott kifejezés; “Legyőzzük a természetet.”

Nos, ez akkor sem sikerült és most sem fog. Senki nem lehet erősebb a Teremtőnél, s ez a természetrombolás, állatgyilkolás előbb-utóbb, (de inkább előbb), úgy megbosszulja magát, hogy az emberek kétségbeesve állítanák majd vissza az eredeti állapotokat… Csakhogy akkor már késő lesz.

Szabad Riport / Garbolczy János

Képek: Wiki, Wildlife.org, National Zoo

***

Van olyan ország, ahol a kormoránokat NEM gyilkolják, hanem segítségül hívják a halászathoz. De, az egy másik kultúra…

Orosz nemzeti űrközpont létrehozását rendelte el Putyin

Nemzeti űrközpont létrehozására utasította Vlagyimir Putyin elnök szerdán az orosz kormányt, a Roszkoszmosz állami űripari vállalatot és a moszkvai önkormányzatot.

A Kreml honlapján közzétett rendelet értelmében a legjelentősebb rakéta- és űripari vállalatok, tervezőirodák, valamint kutató- és oktatási intézetek vezetése egy központba költözik majd. Dmitrij Medvegyev miniszterelnöknek, Dmitrij Rogozin Roszkoszmosz-vezérigazgatónak és Szergej Szobjanyin polgármesternek 2020. január 15-én kell majd beszámolniuk az elnöknek arról, hogy hol tart a projekt megvalósítása.

Múlt szerdán tartott évértékelő beszédében Putyin azt mondta, hogy a központra egyebek között azért van szükség, mert jelentősen meg kell növelni orosz műholdak teljesítményét, egy a kommunikáció, a navigáció és a távérzékelés területén végrehajtandó “forradalom” érdekében.

Rogozin a hónap folyamán korábban kijelentette, hogy a központnak otthont adó épület alakja rakétára fog emlékeztetni, de terveket nem mutatott be.

MTI

Egyre jobban elszabadulnak az indulatok Katalóniában

Sztrájkkal, tüntetésekkel és útlezárásokkal tiltakoznak tömegesen Katalónia-szerte a függetlenségi vezetők pere ellen.

A kora reggel óta folyamatosan zajló akciók során többször is összetűzések alakultak ki a rendőrök és tüntetők között.  A Köztársaság Védelmi Bizottságok elnevezésű radikális csoport autógumikból emelt és gyújtott fel barikádokat több autópálya-szakaszon, fennakadást okozva ezzel a közlekedésben.

Barcelonában több főútvonalon ülősztrájkkal bénították az autóforgalmat a tüntetők, akiket a rendőrök egyenként cipeltek le az úttestről. Később több száz tiltakozó átmenetileg elfoglalta az elővárosi vasúti vonal vágányait is az egyik állomáson.

Tarragonában mintegy kétszázan több órán alatt blokád alatt tartották a kikötő főbejáratát. A hatóságok tájékoztatása szerint eddig négy embert vettek őrizetbe, huszonnyolcan könnyebben megsérültek, köztük tizenkét rendőr és egy újságíró.

Jogok nélkül nincs szabadság - ezzel a jelszóval hirdetett általános sztrájkot erre a napra Katalóniában az Intersindical - CSC nevű kisebbségi szakszervezet. Felhívásához azonban nem csatlakoztak a dolgozók túlnyomó többségét képviselő Munkásbizottságok (CCOO) és a Spanyol Munkások Általános Szövetsége (UGT) nevű szakszervezetek.

A nap folyamán ezért tüntetők vonultak a CCOO barcelonai székházához, amelyet tojásokkal hajigáltak meg, a bejárat elé füstbombát dobtak, az épületre sarlót és kalapácsot, valamint „sztrájktörők’ feliratot festettek vörös színnel.

Sajtóbeszámolók szerint több üzlet a tüntetések, utcai megmozdulások miatt kényszerűségből zárt be. Geronában például az egyik országos élelmiszerlánc boltjának bejáratát tömegek állták el és követelték a bezárást.

Magasabb minimálbért is akarnak

A politikai tiltakozás mellett a meghirdetett sztrájknak munkaügyi céljai is vannak, egyebek mellett 1200 eurós (380 ezer forint) havi minimálbér bevezetését követelik Katalóniában.

A munkabeszüntetéshez csatlakozott a katalán függetlenségi kormány, a barcelonai önkormányzat, és elnapolták a katalán parlament csütörtöki ülését is.

A katalán kormány munkaügyi tárcájának hivatalos tájékoztatása szerint a sztrájk követése a kereskedelemben 30 százalékos, az oktatásban 28,6 százalékos, a közigazgatásban 18,3 százalékos. Az egészségügyi dolgozók 9 százaléka, a vasúti dolgozók 2,8 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A katalóniai akciókkal egyidejűleg folytatódott a madridi legfelsőbb bíróságon a tizenkét katalán függetlenségi politikus és civil szervezeti vezető meghallgatása, akiket a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt fogtak perbe.

Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekményekben, például az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás, illetve közpénz hűtlen kezelése miatt.

MTI

A gyógyszeripar információs hadviselése

 

Dr. Matthias Rath orvos és rákkutató 16 pontban mutatja be a gyógyszeripar stratégiáját. Az alapstratégiába legfeljebb az tartozik bele, hogy csökkenteni akarják a tüneteket, a mellékhatásokat tudatosan betervezik és a gyógyulást gyógyszerekkel végeredményben szinte ellehetetlenítik. A nyilvánosság tájékoztatása során hazugságokat terjesztenek a természetes anyagok állítólagos mellékhatásairól, amiket évezredek óta a természetből nyerünk. Az a cél, pl. hogy törvényben tiltsák meg a természetes egészséget célzó terápiákról szóló információk terjesztését. Ez az oka annak, hogy a gyógyszeripar az érdekképviseleteit fontos politikai pozíciókban, kulcsfontosságú piacokon és vezető gyógyászati anyag exportáló nemzetekben helyezi el.