Drónnal akarták megölni a venezuelai elnököt

Nicolás Maduro venezuelai elnöknek hirtelen meg kellett szakítania beszédét szombaton egy caracasi katonai rendezvényen, mert dróntámadás célpontja volt, emiatt sürgősen el kellett hagynia a helyszínt. Az államfő szerint a venezuelai jobboldal és a kolumbiai elnök áll a merénylet hátterében.

A Reuters hírügynökség először arról adott hírt, hogy az államfő beszédét közvetítő rádió- és televízióadást egyik pillanatról a másikra meg kellett szakítani, előtte azonban a képernyőn még látni lehetett, hogy az alakzatban felsorakozott katonák szétoszlanak, majd futni kezdenek, a pódiumon pedig többen riadtan néztek felfelé. Az EFE spanyol hírügynökség úgy tudja, az elnök valószínűleg dróntámadás célpontja volt.

A hírügynökségek az első percekben nem tudtak további részletekkel szolgálni, viszont a venezuelai tájékoztatási minisztérium nem sokkal később azt közölte, hogy néhány, robbanóanyaggal felszerelt drón robbant fel a pódium közelében, miközben az elnök hallgatóságához beszélt. A tárca vezetője, Jorge Rodriguez szerint merényletkísérletről van szó, de - mint hozzátette - az elnöknek nem esett baja, az eseményen részt vevő tisztek is épségben kerültek ki az incidensből. "Nicolás Maduro elnökünk nagyszerűen érzi magát, kitűnő egészségi állapotnak örvend" - mondta a VTV állami televíziónak a miniszter. Hírek szerint ugyanakkor a nemzeti gárda hét katonája megsebesült.

Maduro három órával az incidens után rádió- és tévéinterjújában azt mondta: az ellene végrehajtott merénylet mögött bizonyosan a venezuelai jobboldal és a leköszönő kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos áll. "Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, merénylet volt ez a meggyilkolásomra, ma akartak megölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden szál a venezuelai jobboldalhoz és a szélsőbaloldalhoz vezet, amely a kolumbiai szélsőbaloldallal szövetkezve cselekedett, s kétség sem fér ahhoz, hogy e merénylet hátterében Juan Manuel Santos áll" - mondta Maduro, közölve azt is, hogy már el is fogták a merénylet néhány gyakorlati végrehajtóját.

Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Nicolás Maduro baloldali elnök azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi közösség jelentős része nem ismer el. Tavaly áprilistól hónapokon át folyamatosak voltak az utcai tüntetések az országban, ezekben több mint százan vesztették életüket.

Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.

MTI

„Ha a mínusz 15 nem visz be valakit a szállóra, a rendőri intézkedés miért vinné?”

Sokkal részletesebbé váltak a júliusi módosítással a hajléktalanság büntethetőségének a keretei, egy az eddiginél sokkal aprólékosabban szabályozott eljárásban büntethetik az utcán élőket. Misetics Bálint szociálpolitikus, az AVM aktivistája szerint azoknak a szempontjait szolgálják ezek a lépések, akiket zavar az utcán élés és nem azok érdekét, akik az utcán élnek.

Nem sokkal azután, hogy egyik első intézkedései között az újabb fideszes kétharmad alaptörvényileg tiltotta be Magyarországon az életvitelszerű közterületen tartózkodást, vagyis a hajléktalanságot, a parlament az szabálysértési törvényen is módosított és szigorította az otthontalanok vegzálásának szabályait.

Eddig is büntetni akarták

Az utcán élés eddig is büntethető volt, hiszen 2013-van példátlan módon a parlament alkotmányosan rögzítette a hajléktalanság büntethetőségét azzal, hogy jogszabályban vagy helyi rendeletben korlátozhatóvá tette az életvitelszerű közterületi tartózkodást „ a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében”. A szabálysértési törvény 2013-as módosítása két esetben nevezte meg szabálysértésnek a hajléktalanságot: világörökségi területen, illetve és az önkormányzatok által helyi rendeletben kijelölt helyeken.

Budapest, 2017. szeptember 18.
Hajléktalan pár egy elhagyatott fővárosi trafóházban 2017. szeptember 18-án.
MTI Fotó: Mónus Márton

A mostani, október 15-én hatályba lépő törvénymódosítás ebből a szempontból a legdrasztikusabb, ugyanis

most már mindenhol szabálysértést követ el az, aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik.

A hajléktalanság meghatározása nem változott, csupán annyiban, hogy eddig a kijelölt területekre vonatkozott, mostantól pedig általában a közterületre vonatkozik.

„Életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt területen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a kijelölt területen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a kijelölt területen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló kijelölt területen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a kijelölt területen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi.”

A szankciók között eddig is szerepelt a közmunka, a pénzbírság, sőt az elzárás lehetősége is, Utóbbi abban az esetben, ha az elkövetést megelőző hat hónapban már kétszer felelősségre vonták. Most azonban jóval szigorúbban csapnak le a hajléktalanokra. Ugyanis aki az utcán él, figyelmeztetésben részesül. A szabálysértési eljárás elől ugyan mentesülhet, két feltétellel:

• ha arrébb megy és egy kicsit távolabb „hajléktalankodik” („az elkövető a rendőr felszólítására az elkövetés helyét elhagyja” – szól a törvény betűje)
• vagy elfogadja a felajánlott segítséget, és igénybe veszi a hajléktalan ellátást.

Csakhogy ha a két fenti dologra nem hajlandó, akkor jön a szabálysértési eljárás. Illetve akkor is ez következik, hogy ha 90 napon belül háromszor már figyelmeztették, negyedik alkalommal automatikusan elindul az eljárás. És újabb súlyos fejlemény, hogy egy új adatbázist hoznak ebből a célból létre, amely legfeljebb 90 napig tárolja a szabálysértési figyelmeztetés tényét.

Pénzbírsággal mostantól nem sújtható a hajléktalan, viszont azonnal rendőrségen kell előállítani, és szabálysértési őrizetbe kerül. A törvény nagyvonalúan intézkedik róla, hogy

„a rendőrség a szabálysértési őrizet ideje alatt gondoskodik az elkövető tisztálkodásáról és tiszta ruhával történő ellátásáról.”

A bíróságnak első fokon 72 órán belül, másodfokon 30 napon belül döntenie kell a hajléktalan ügyében. A módosítás értelmében „figyelmeztetés intézkedés, közérdekű munka vagy elzárás szabható ki. Ha az elkövető a közérdekű munka elvégzését nem vállalja, elzárás szabható ki.” Arra viszont mindenképpen elzárás vár, akit hat hónapon belül korábban már kétszer elítéltek.

Nem is tartatták be a törvényeket

„Bizonyos, a törvény szerint indokolható esetekben eddig is büntethető volt a hajléktalanság, azonban a hatóságok nem tartatták be a jogszabályt – jelentette ki a Zoom.hu-nak Misetics Bálint szociálpolitikus, a hajléktalanság ellen küzdő csoport, A Város Mindenkié (AVM) egyik aktivistája. – Megvoltak az erre vonatkozó jogszabályi lehetőségek, nem az Alkotmánybíróság, nem a Kúria, nem a civilek akadályozták meg a hatóságokat. Valójában csak 2014-ben, az önkormányzati választások körül indultak nagyobb számban ilyen szabálysértési eljárások, 2016 óta azonban egyetlen egyet sem folytattak le.”

Budapest, 2017. február 3.
Hajléktalanok kérdőívet töltenek ki a RÉS Szociális és Kulturális Alapítvány női éjjeli menedékhelyén 2017. február 3-án. A szakemberek egy anonim kérdőív alapján próbálják felmérni a hajléktalanok igényeit, társadalmi és szociális problémáit. Idén először részletesen rákérdeznek a drog- és egyéb pszichoaktív szerhasználatra is.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Misetics Bálint szerint nem látni, mi indokolja a hajléktalanság példátlan, alkotmányos betiltását, illetve a büntethetőség szigorítását. Az egyik lehetséges ok az lehet, hogy a hatóság vonakodott betartatni a jogszabályokat, vagyis a törvénymódosítás jelzés is lehet a rendőrség felé. Az aktivisták ugyanis azt tapasztalták, hogy még olyan kiemelt helyeken is, mint például a budapesti Blaha Lujza tér aluljárója – ahol eddig is lehetőségük lett volna fellépni –, számos esetben a rendőrök nemcsak a hajléktalanság, hanem olyan szabálysértések ellen sem léptek fel, mint a közterületi alkoholizálás, dohányzás, „zaklató jellegű” kéregetés vagy garázdaság. Ezzel pedig még a szociális munka feltételeit is nehezítették.

Azokat szolgálja, akiket zavarnak a hajléktalanok

Az új szabályok, ha valóban be akarják tartatni őket, akkor a szociálpolitikus szerint hatalmas terhet róhatnak az állam több területére is: a rendőrségre, az igazságszolgáltatásra, a szociális ellátásra és adott esetben a börtönökre is.

A hajléktalanság kriminalizálása, alkotmányos betiltása Misetics Bálint szerint több szempontból is rossz kiinduló alapból születik meg. Természetesen felvethető, hogy egy fedél nélkül élő embert szűken körülhatárolt esetekben akár a kifejezett beleegyezése nélkül is meleg helyre lehessen vinni akkor, ha ennek hiánya az életét veszélyezteti – például egy nagyon idős vagy beteg embert a legnagyobb téli fagyban. Azonban szerinte társadalmi változás, egy probléma megoldása nem érhető el úgy, ha éppen a problémában érintetteket nem veszik figyelembe. Úgy véli, egyértelmű, azoknak a szempontjait szolgálják ezek a lépések, akiket zavar az utcán élés és nem azok érdekét, akik az utcán élnek.

Lakhatás helyett elzárásra költenek

„Akit a mínusz 15 fok télen nem visz be egy szállóra, azt a rendőrségi intézkedés sem fogja. Jelenleg nem az a kérdés, hogyan lehetne kényelmesebbé tenni a benti létet, a hajléktalanszállókat, hanem az a kormány kérdése, hogyan lehetne kényelmetlenebbé tenni a kinti, utcai létet. A félő az, hogy az intézkedésekkel azt lehet elérni, hogy a hajléktalan emberek elmennek olyan helyre, ahol nehezebben találják meg őket. Így viszont a szociális munkások is nehezebben találják meg őket, amivel nő például a kihűlés veszélye is.”

Azt is hibás kiinduló alapnak tartja, hogy a hajléktalanok számára lenne elég hely a szállásokon. Egyrészt azt sem tudni pontosan, hogy hány érintettről beszélünk, de a téli hidegek során telített szállások mellett is maradnak az utcákon emberek. A hajléktalan emberek elhelyezése ráadásul bonyolultabb dolog az egyszerű mateknál. Hiszen ha azt nem is vesszük figyelembe, hogy sokan – például rossz tapasztalataik, vagy a körülmények miatt – nem hajlandóak bemenni a szállásokra, sok helyen jövedelemhez kötött a lakhatás. Vagy ha egy településen van öt szabad férfi férőhely, az nem segít ki egy utcán lévő nőt.

Misetics Bálint a mostani törvénymódosítás kapcsán kiemelt még két fontos szempontot. Az elzárást kizáró okok között van ugyanis a fogyatékosság és a terhesség – vagyis az elesettek közül éppen a legsérülékenyebbek maradhatnak utcán.. Ha pedig megtörténnek nagy számban az elzárások, akkor erre az állam milliókat fog költeni – ahelyett, hogy a hajléktalan emberek lakhatására fordítaná ezeket az összegeket.

Csepregi Botond

Teljes káosz: mindenki felmondott a Jobbik tévéjénél

Szerda reggel különös videó jelent meg az N1TV közösségi oldalán. A Jobbik pártalapítványának pénzéből működő televízió munkatársai videóban búcsúztak a párttól – írta a Figyelő. Úgy tűnik, a párt tévéje a teljes felmondás miatt megszűnt.

„Sokakkal ellentétben nekünk tiszta a kezünk” – kezdi az N1TV munkatársa, Szilvási Péter, utalva a Jobbik országgyűlési kampányban kifüggesztett plakátjára: Tiszta kézzel.

„Nekünk még valóban magyar a szívünk” – folytatja Magyar Klára, szintén egy Jobbik-plakátra utalva. Ezután közösen leveszik az ajtóról az N1TV táblát, bezárják az ajtót, és a főszerkesztővel, Kisberk Szabolccsal együtt „és mi a józan eszünkre hallgatunk” felkiáltással távoznak a jobbikos tv szerkesztőségéből.

Nemcsak a Jobbik szakadt széjjel, hanem a párt korábbi tévéjében is mindenki felmondottForrás: Origo

Mindezek alapján úgy tűnik, hogy a súlyos választási fiaskót követően nemcsak a Jobbik esett szét, hanem a párt házi internetes televíziója is megszűnik.

Teljes káosz a Jobbik pénzügyeinél

A távozó műsorvezetők a tiszta kézzel arra utalhattak, hogy a Jobbik pénzügyei körül egyáltalán nincsenen átlátható viszonyok, miközben a párt ezzel kampányolt a mögöttünk hagyott időszakban. Mint arról korábban beszámoltunk, baj bajt követ a Jobbiknál, hiszen ha nem lenne elég a több mint 660 milliós, Állami Számvevőszék által kiszabott büntetés: újabb és újabb pénzügyi és elszámolási nehézségekkel is szembe kell néznie a pártnak, amit persze csak saját maguknak köszönhetnek.

Hiszen a mostani elnökség is végigasszisztálta, hogy Vona és Simicska korrupt paktumot hoztak létre, mindent egy lapra téve, és most ennek fizeti busásan az árát az egykor jobboldali párt. A napokban kiderült, hogy még a Simicska érdekeltségébe tartozó plakátcégeknek is tartoznak közel 100 millióval, a Magyar Postának pedig 60 millióval. És az Állami Számvevőszék csak most vizsgálja a szintén problémás tartalmú kampánybeszámolójukat. Ennek eredménye tavaszra várható.

http://www.origo.hu/itthon/20180801-jobbik-teve-felmondas.html

Ez történik, ha egy felhőkarcoló kitöltötte hasznos életidejét

A felhőkarcolók építésének évszázados tanulsága, hogy semmi nem tart örökké. Az olcsó energia korszakában épült felhőkarcolók egyrétegű üvegezésű homlokzata diszfunkcionálissá vált abban a korszakban, amikor már jobb energiagazdálkodású, magasabb és nagyobb kapacitású épületek tűnnek elő a semmiből. Hogy valami új és célszerűbb épülhessen – ehhez előbb le kell rombolni, ami a helyén áll, de olyan funkciót tölt be, amire már nincs szükség.

Az irányított robbantás lényege, hogy az összeomlasztott ház helyén valami új épülhessen.

A népszerű Youtube-csatorna a 2018-as év eddigi leglátványosabb irányított robbantásait gyűjtötte össze:

Valaki, tudva akarva

Szándékosan akarják bevinni a köztudatba – mi több az elfogadó tudatalattiba – a sátáni jelképeket! De a Szeretetláng Napló is figyelmeztet, hogy „a sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” Az ezt megelőző mondatokban ez áll: „Bízzál! Az Isten ügyét nem tudja semmi keresztülhúzni! Az igaz, hogy megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek.” (I/95)

Bibliai időket élünk, mely lehet hogy nehéz és veszélyes, de nagyon érdemszerző! Olyan nagyságrendű hitellenes propagandával bombázzák a világot, hogy valóban felmerül a kérdés: „amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” És itt is fontosak az előző mondatok: „Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket? Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik.”  (Lk 18,7-8) 

Mit tehetünk?

Kapaszkodnunk kell azokba a kegyelmi segítségekbe, melyeket Isten bocsátott rendelkezésünkre! Természetesen ez a szentségi élet, a bensőséges Mária-tisztelet, Jézus Szentséges Szívének tisztelete, az Isteni Irgalmasság kiesdése, és egyáltalán a normális keresztényi élet!

https://szeretetlang.blog.hu/2018/07/26/valakik_tudva_es_akarva

Szibériai rejtély: Háromórás sötétség délben

Jakutföldre nappali éjszaka borult július 20-án, egy héttel az évszázad holdfogyatkozása előtt

Egy héttel azelőtt, hogy július 27-én a Föld lakóinak nagy része szemtanúja lehet majd az évszázad leglátványosabb és leghosszabb holdfogyatkozásának, Szibéria egy hatalmas, 200 ezer négyzetkilométernél nagyobb régiójában élők három és félórás nappali sötétséget éltek át.

Az északi sarkkörhöz közeli, és rendkívül hideg Jakutföldön július 20-án déli fél tizenkettő körül hirtelen elsötétedett a nap. A Siberian Times című lapban megjelent leírások szerint nem felhők takarták el a napot, hanem a levegő telt meg valamilyen sűrű, megfoghatatlan homállyal, ami egyre fokozódott, egészen addig, hogy szinte éjszakai sötétség borult a földre. A jelenség mintegy három és fél órán át tartott. A magas szélességi körön élők az évnek ebben a szakaszában egyébként még éjszaka sem tapasztalnak sötétséget, szinte 24 órán át világos az ég.

A különös jelenségnek sok ezer ember szemtanúja volt, de hivatalos magyarázat azóta sem született a történtekre. Csak azt lehet tudni, hogy mi nem okozhatta: nem volt regisztrálatlan napfogyatkozás és meteorbecsapódás sem történt. A térségben nem pusztítottak erdőtüzek és vulkánkitörést sem észleltek.

Az orosz lap által megszólaltatott helybeliek is csak találgatni tudnak: egyesek titkos fegyverkisérletre gyanakodnak, mások idegenek, vagy valamilyen természetfeletti erő működésének tulajdonítják a nappali sötétséget. Az elmondás szerint az utcák kiürültek, nem csak amiatt, mert zseblámpa nélkül nem lehetett közlekedni, hanem azért is, mert “olyan érzés volt a levegőben, mintha hirtelen megnövekedett volna a légnyomás.”

A jelenség érdekessége az is, hogy egy héttel az évszázad (vér)holdfogyatkozásának nevezett égi látványosság előtt történt. Július 27-én Európában, Afrikában és Ázsia nagy részén 103 percen át elsötétedik a hold. A legjobb látvány a Közel-Keleten és Kelet-Afrikában figyelhető majd meg. Ilyen hosszú holfogyatkozás legközelebb 2123-ban lesz, vagyis tényleg életre szóló eseményről van szó. Csillagászok szerint a Hold elméletileg maximum 107 percig lehet a föld árnyékában, így a mostani esemény szinte eléri ezt a maximális hosszúságot, mert a Hold a Föld árnyékának a közepén halad át.

Nézegessen további szibériai rejtélyeket, itt és itt


https://vigyazo.blog.hu/2018/07/25/sziberiai_rejtely_haromoras_sotetseg_delben

Újságírónak álcázta magát a terrorista

A németek nem akartak határellenőrzést működtetni. Mostanra mindennapos eseménnyé vált a terroristák elfogása.

A német rendőrség különleges egységei letartóztattak egy szíriai férfit, aki újságíróként terrorista propagandát terjesztett, segítette a terroristák toborzását a menekültek közt.

A német rendőrség különleges alakulatai Plauen (Szászország) területén a Szövetségi Ügyészség kérésére elfogták a 22 éves Esmail A. A. nevű szíriai bevándorlót, akit azzal gyanúsítanak, hogy tagja az Iszlám Állam nevű terrorszervezetnek – írja a New York Times. A szíriai migráns újságíróként alternatív médiát működtetett a terrorszervezet tagtoborzásához, főleg csoportos üzenetküldő alkalmazásokat használt terrorista propaganda terjesztésére. Az ügyészség szerint legkevesebb két esetben bizonyított, hogy a férfi ténylegesen elősegítette új tag beszervezését a terrorszervezetbe.

Az ügyészség szerint a szíriai migráns az Iszlám Állam nevű terrorszervezet propagandaanyagait terjesztette, nyilvános csetszobákban tett közzé lefejezésekről és kínzásokról készült videofelvételeket, emellett ideológiai anyagokat írt és terjesztett a WhatsApp segítségével 2017 szeptembere óta.

A szíriai migráns elfogásakor “médiamunkásként” hivatkozott magára, elmondása szerint egy földalatti mozgalom hírügynökségének részeként folytatta tevékenységét. Általa írt két publikáció konkrét instrukciókat is tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan lehet csatlakozni a terrorszervezethez.

A liberális sajtó nyíltan támogatja a terrorizmust

A rendőrök a folyamatban lévő nyomozás részeként egy 36 éves szíriai nő lakását is átkutatták Drezdában, ahol további bizonyítékokat találtak a terrorszervezet működésére vonatkozóan.


http://www.hidfo.ru/2018/07/ujsagironak-alcazta-magat-a-terrorista/