Aláírták az EU-Japán szabadkereskedelmi egyezményt

A felek reményei szerint ellensúlyozza a Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikája által szabadjára engedett protekcionista erőket.

Az unió és a Japán között 25. csúcstalálkozó keretében Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság vezetője és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Japán részéről pedig Abe Sindzó kormányfő látta el kézjegyével a megállapodást. Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU.

A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket. Európa részéről az agrártermelők a megállapodás fő nyertesei, mivel a termékek 85 százaléka juthat majd be vámmentesen a japán piacra, a többi esetében fokozatosan csökkentik a vámokat. Japán pedig néhány éves átmenet után ugyancsak vámmentesen szállíthat autókat az unióba.

Az aláírási ceremónia után tartott közös sajtótájékoztatón a japán és az európai vezetők egybehangzóan kiálltak a szabadkereskedelem mellett. "Világos üzenetet küldtünk, hogy kiállunk közösen a protekcionizmus ellen" - fogalmazott Tusk, míg Juncker azt hangoztatta, hogy az együttműködés erősebbé teszi és jobb helyzetbe hozza a feleket. A japán miniszterelnök szintén azt hangsúlyozta, a megállapodás aláírásával kinyilvánították Japán és az Európai Unió rendíthetetlen politikai akaratát, hogy a szabadkereskedelem zászlóvivőiként lépjenek fel és ebbe az irányba tereljék a világot.

Az Európai Unió és a Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodással ellentétben ezúttal nem lesz szükség a nemzeti parlamentek jóváhagyására, miután az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, és ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A Japánnal kötött egyezményt az év végén terjesztik az Európai Parlament elé ratifikálásra.

Az uniós vezetők a japán látogatás előtt, hétfőn Pekingben tettek látogatást. Az Európai Unió és Kína 20. alkalommal megtartott csúcstalálkozójának egyik célja ugyancsak az volt, hogy erősebb egységet alakítsanak ki az amerikai elnökkel szemben. Jean-Claude Juncker azt hangoztatta, hogy a második világháború óta nem tapasztalt erejű támadás érte a multilateralizmust. Donald Tusk azonban azt is jelezte, hogy "még van idő a konfliktus és a káosz elkerülésére". A Nemzetközi Valutaalap legfrissebb, hétfőn kiadott előrejelzésében arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kereskedelmi feszültségek rövid távon visszavethetik a világgazdaság növekedését.

MTI

Le Pen: Oroszország is csatlakozhatna a NATO-hoz

A francia politikus szerint a NATO létezése értelmetlenné vált a Szovjetunió felbomlása után. Ma már Oroszország is csatlakozhatna a katonai szövetséghez, melynek elsődleges feladatává az iszlám terrorizmus elleni harc válhat.

Csütörtökön Marine Le Pen a CNews francia TV-csatornának nyilatkozva beszélt arról, hogy a terrorizmus elleni harc kellene váljon a NATO fő profiljává, és egy ilyen együttműködés keretén belül szerinte Oroszország is csatlakozhatna a NATO-hoz.

A politikus kifejtette, hogy a NATO létezése értelmetlenné vált a Szovjetunió összeomlása után, hiszen az észak-atlanti szövetséget a szovjet veszéllyel szemben hozták létre. Ma azonban a katonai szövetség új küldetést kell magára vállaljon; az iszlám fundamentalizmus és a terrorizmus elleni harcot – vélekedett.

Nemrég megkezdődött a NATO csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a nyugati politikusok közti fő törésvonalat jelenti, hogy a katonai szövetség képességeinek bővítését amerikai, vagy európai gyártású fegyverekkel kell-e megvalósítani. Utóbbi kérdés egyre aktuálisabbá válik, tekintve, hogy a NATO egy tagállama nyíltan vállalja, hogy nem az Egyesült Államoktól, hanem Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszereket.

http://www.hidfo.ru/2018/07/le-pen-oroszorszag-is-csatlakozhatna-a-nato-hoz/

A németek szerint felelőtlen a kormány bevándorláspolitikája

A német lakosság 72%-a gondolja úgy, hogy a kormány bevándorláspolitikája felelőtlen, és mindössze 12%-a van megelégedve a migráció kapcsán hozott intézkedésekkel – derült ki a YouGov friss közvélemény-kutatásából.

A kutatás szerint a bevándorláspolitikával szembeni elégedetlenség más uniós tagállamokban is jelen van, főként Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Svédországban, ahol a lakosság többsége úgy gondolja, hogy a kormány migrációs politikája túl felelőtlen.

A bevándorláspolitikával kapcsolatban legnagyobb szintű elégedettséget Dániában mérték, ahol a válaszadók 27%-a nyilatkozott pozitívan a migrációval kapcsolatban hozott intézkedésekről.

A kutatásból ugyanakkor kiderült, hogy a német lakosság szerint az EU más tagállamai kellene átvállalják a migránsokat, és több pénzt kellene költsenek a bevándorlás elleni harcra.

A felmérést június 20. és július 4. közt végezték, miután a migrációs politika miatt válságba jutott a német kormánykoalíció. A pártok július 2-án állapodtak meg arról, hogy tranzitközpontokat hoznak létre, hogy felgyorsítsák a migránsok deportálását a német-osztrák határon.

http://www.hidfo.ru/2018/07/a-nemetek-szerint-felelotlen-a-kormany-bevandorlaspolitikaja/

“Elveszett” küldemény: már nem működik a posta a migránsgettókban

Svédország migránsok által lakott övezeteiben már nem működnek bizonyos közszolgáltatások: a levélküldemények kiszállítása nem lehetséges, mert a postások testi épsége veszélyben lenne, ha be kellene menniük a migránsgettóba.

Malmö bizonyos részein a migránsok tömeges megtelepedése miatt már nem működik a posta: a helyiek évek óta arra panaszkodnak, hogy sérülnek a jogaik, mert nem kapnak meg semmilyen küldeményt, a postásoknak azonban testi épséghez való joga sérülne, ha az állami tulajdonú PostNord beküldené őket a migránsok által lakott területekre. Az alkalmazottak ezeken a helyeken nem is vállalják a küldemények kézbesítését, az utóbbi egy év során emiatt rengeteg reklamációt kapott a helyi posta az “elveszett” küldemények miatt.

Honvágy

A Szputnyik hírügynökség az SVT svéd hírszolgáltatóra hivatkozva azt írja, a PostNord egyszerűen megszűnt működni Malmö bizonyos részein, mert léteznek olyan sebezhető területek, ahol igen nagy a valószínűsége annak, hogy az alkalmazottak rablás és más erőszakos bűncselekmény áldozatává válnak.

Az Expressen ráadásul beszámol arról, hogy mielőtt a migránsgettóban leállt a csomagok, levéküldemények kiszállítása, a postások gyakran kaptak fenyegetéseket, és éveken át folyamatosan érkeztek reklamációk a munkáltató felé az erőszakos cselekmények miatt, vagy pusztán a fenyegetett helyzet okán, ami ezeken a területeken tapasztalható.

A PostNord regionális igazgatója szerint egyszerűen túl nagy a rablás és testi sértés veszélye ahhoz, hogy a szolgáltatást tovább tudják működtetni.

Sajtóhírek szerint ráadásul webshopok is hamar értesültek arról, hogy ezeken a helyeken nem szállít ki a posta, így Malmö egyes migránslakta részein már eleve nem lehet megrendelést leadni.

http://www.hidfo.ru/2018/07/elveszett-kuldemeny-mar-nem-mukodik-a-posta-a-migransgettokban/

Népirtás a humanitárius segítségnyújtás nevében

 

Közel húsz éve tört be az Amerika vezette NATO a Jugoszláv Köztáraságba. Nemzetközi hozzájárulás nélkül, azaz ENSZ mandátum nélkül, és így népjogellenesen kellett volna egy állítólag a szerbek által kezdeményezett népirtásnak véget vetni. Ennél a humanitáriusnak nevezett háborús bevetésnél, Szerbiában 30-50.000 súlyosan mérgező uránlövedéket lőttek ki, amivel a szerb nép kiirtását indították el. A mindenütt jelenlevő sugárszennyezés következtében minden nap rákos lesz egy gyerek. A halálozási arány az onkológus professzor doktor Slobodan Čikarić szerint 1999 óta évente 2,5 százalékkal nőtt. A súlyos fejlődési rendellenességgel születő újszülöttek száma is megemelkedett. Irak, Afganisztán és Szíria ugyanezt a népirtást szenvedi el az USA által vezetett humanitáriusnak beállított támadó háborúk következtében.

von hm.

Quellen/Links: https://derwaechter.net/category/welt

Gazdasági miniszter: az USA megosztottságot szít az európai országok közt

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter egy Aix-en-Provenceben rendezett konferencia során aggodalmainak adott hangot az Egyesült Államok és Európa közt zajló kereskedelmi háborúval kapcsolatban. Elmondása szerint Washington megpróbál megosztottságot szítani az európai országok közt.

Angela Merkel német kancellár nemrég kijelentette; hajlandó támogatni az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó tarifák csökkentését, ha az Európai Unió napirendre veszi egy ilyen döntés előkészítését. Merkel álláspontján azonban nem mindenki osztozik a befolyásosabb európai vezetők közt, emiatt felmerült annak lehetősége, hogy az Egyesült Államokkal kezdődő kereskedelmi háború újabb törésvonalat hoz létre Európában.

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szerint az amerikai kormány elsősorban Franciaország és Németország közt próbálja kiélezni az ellentéteket, de általánosságban az európai országok közt akar megosztottságot szítani. A miniszter szerint az Egyesült Államok és az Európai Unió közti kereskedelmi háború mostanra már megkezdődött.

Le Maire arra kérte az európai országokat, hogy egységes választ adjanak az Egyesült Államok által hozott újabb intézkedésekre, ezzel megakadályozva, hogy az amerikai külpolitika sikeresen megosztottságot szítson Európában és megbénítsa az EU külpolitikai döntéshozatalát.

A gazdasági miniszter azt mondta, az eurozóna jelenleg “törékeny” állapotban van, hiszen egyetlen monetáris zónán belül 19 különböző fiskális politika van működésben, ahelyett, hogy az eurozóna országai közös költségvetést hoznának létre.

Donald Trump amerikai elnök májusban rendelte el annak kivizsgálását, hogy az Európai Uniónak miért van külkereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben, majd magasabb tarifák bevezetését rendelte el az európai gépjárművek behozatalára vonatkozóan. A múlt hét folyamán az elnök bejelentette, hogy a vizsgálatok júliusban véget érnek, és Washington azt fontolgatja, hogy 20%-os adót vet ki minden, Európában összeszerelt gépjármű behozatalára.

Donald Trump fenyegetéseire válaszként Angela Merkel német kancellár már július 5-én közölte, hogy hajlandó engedni az amerikai nyomásgyakorlásnak, és támogatja az amerikai gépjárművek behozatalára vonatkozó adók csökkentését. Ezeket a tarifákat az EU arra válaszként vezette be, hogy az USA 25%, ill. 10% importadót vezetett be az európai acél és alumínium behozatalára. Merkel ugyanakkor szintén hozzátette, hogy az erre vonatkozó adók eltörléséhez közös európai döntés szükséges.

http://www.hidfo.ru/2018/07/gazdasagi-miniszter-az-usa-megosztottsagot-szit-az-europai-orszagok-kozt/

A kereskedelmi háború már megkezdődött

Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter szombaton azt mondta, az Európai Unió nem folytathat szabadkereskedelemről tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ameddig az USA vissza nem vonja az acél- és alumíniumbehozatalra vonatkozó tarifákat.

Le Maire a G20 pénzügyminisztereinek találkozóján Buenos Airesben újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy nem volt nézeteltérés Franciaország és Németország közt azzal kapcsolatban, hogyan és mikor kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, ehhez az amerikai fél kell megtegye az első lépéseket – ami az acél- és alumíniumbehozatalra kivetett tarifák eltörlését jelenti.

A miniszter úgy fogalmazott: “Nem vagyunk hajlandóak úgy tárgyalni, hogy fegyvert tartanak a fejünkhöz.”

Me Maire szerint az Egyesült Államok külpolitikája jelenleg az “erősebb túlélhet” elvének irányába mozdítja a világot, ami nem megfelelő alap a kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodások megkötéséhez.

“Minden európai ország aggódik a hetekkel ezelőtt megindított kereskedelmi háború miatt. Ebben a kereskedelmi háborúban mindenki csak vesztes lehet, munkahelyek megszűnéséhez fog vezetni és nyomást gyakorol a globális gazdasági növekedésre. Arra kérjük az Egyesült Államokat, hogy tartsa tiszteletben a multilateralizmust és tisztelje szövetségeseit” – mondta.

Bruno Le Maire szerint a szövetséges országok arra kellene törekedjenek, hogy véget vessenek a kereskedelmi vitának, de az Egyesült Államok jelenleg ennek ellenkezőjére törekszik, és megpróbál éket verni az európai országok közé.

http://www.hidfo.ru/2018/07/a-kereskedelmi-haboru-mar-megkezdodott/

Trump kész elmenni a falig a kereskedelmi háborúban

Donald Trump amerikai elnök a Kínával szemben indított kereskedelmi háborúban hajlandó elmenni a falig, és ha kell, minden Kínából importált termékre büntetővámot vet ki, erről beszélt az amerikai CNBC csatornának adott interjújában. Egész pontosan azt mondta:

kész vagyok elmenni 500-ig

vagyis 500 milliárd dollár értékű kínai importra vetne ki vámot, ami gyakorlatilag az egész kínai behozatalt jelenti. Eddig 34 milliárd dollár értékű kínai termékre vezettek be 25 százalékos védővámot, de már tervben van, hogy ezt 200 milliárd dollárnyi termékre kiterjesszék. Válaszul Kína is bevezetett ugyanekkora vámokat 34 milliárd dollárnyi termékre, amit az Egyesült Államokból importálnak Kínába. egy idő után viszont Kína nem fogja tudni tartani az amerikai tétet, mert sokkal kevesebb terméket vesz Amerikából, mint amennyit elad oda.

Trump a CNBC-nek elismételte, amiről már korábban is beszélt, hogy szerinte Kína kihasználja az Egyesült Államokat, amiért az USA 507 milliárd dolláros kereskedelmi deficitet halmozott fel Kína felé, vagyis ennyivel többet importál Kínából, mint amennyi terméket oda exportál. Valójában a deficit csak 375 milliárd dollár volt 2017-ben, de ez nagyjából mindegy, a lényeg, hogy Trump ezt úgy értékeli, hogy Kína gyakorlatilag kirabolja az USA-t, ahogy teszi véleménye szerint minden partner, amelynek kereskedelmi többlete van Amerikával szemben, például Mexikó vagy az EU.

Fotó: Win McNamee / Getty Images Hungary

Trump a keménykedéssel azt akarja elérni, hogy Kína végül megadja magát és beleegyezzen olyan kereskedelmi feltételekbe, amelyek az elnök szerint az Egyesült Államoknak kedvezőek. Például abba, hogy Kína engedje be könnyebben az amerikai termékeket, és hogy hagyjon fel azzal a politikával, miszerint csak úgy enged be külföldi cégeket a kínai piacra, ha azok kínai cégekkel alapítanak közös vállalkozásokat. Trump már többször elmondta, hogy szerinte a kínaiak ezzel a módszerrel szellemi tulajdonjogokat sértenek és amerikai technológiákat lopnak el.

Trump az interjúban azt is elmondta, hogy beismeri, hogy a háborúskodás nem tesz jót most az amerikai gazdaságnak, enélkül sokkal jobban pörögne például a tőzsde, de ő ezt nem politikai okokból csinálja, hanem mert abban hisz, hogy ezzel tesz valójában jót az Egyesült Államoknak.

https://index.hu/gazdasag/2018/07/20/trump_kina_kereskedelmi_haboru/

Törökország szankciókat hozna az USA ellen

Az Egyesült Államok és Törökország közti kapcsolatok tovább romlottak, miután Washington azzal fenyegette NATO-szövetségesét, hogy szankciókat lép életbe, amiért Törökország orosz rakétakomplexumokat vásárol. A török kormány válaszlépéseket helyezett kilátásba.

Törökországnak szándékában áll megfelelő válaszlépést hozni, amennyiben az Egyesült Államok életbe lépteti a szankciókat az SZ-400 rakétakomplexum megvétele miatt, emellett szankciók is elképzelhetőek, ha a helyzet nem javul -mondta Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter az Anadolu hírügynökségnek nyilatkozva.

“Azt mondják, szankciókat hoznak, ha megvesszük az Sz-400 rakétarendszereket. Nekünk szándékunkban áll választ adni ezekre a szankciókra. Ha ilyen kapcsolatot akarnak, ez az ő döntésük” – mondta a török külügyminiszter az amerikai kormány fenyegetéseire hivatkozva.

Cavusoglu emellett hozzátette; elfogadhatatlan, hogy az USA elvárja más országoktól, hogy csatlakozzanak az Oroszország elleni szankciókhoz.

“Láthatjuk, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak bizonyos problémái vannak, az USA szankciókról hozott döntést az elnökválasztásba való beavatkozás miatt” – mondta, majd hozzátette; ez még nem indok arra, hogy más országokat is bevonjon az amerikai kormány, ezzel kiterjesztve a két ország közti konfliktust.

A külügyminiszter szerint Törökország továbbra is elkötelezett az Sz-400 rakétakomplexum megvétele mellett, és amennyiben az USA erre szankciók életbe léptetésével reagál, a továbbiakban ez a hozzáállás fogja meghatározni a török-amerikai kapcsolatokat.

http://www.hidfo.ru/2018/07/torokorszag-szankciokat-hozna-az-usa-ellen/