Mi a helyzet az Alaptörvénnyel ?

Tizenöt év börtönbüntetést kaphatnak a terrorista jogvédők

Az Amnesty International 11 aktivistáját tartóztatták le Törökországban terrorizmus vádjával. A terrorista jogvédők akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak.

A legfőbb ügyészség 15 évi börtönbüntetés kiszabását kérte az Amnesty International jogvédő szervezet aktivistáira, akiket még júliusban fogtak el a török hatóságok.

Az elfogott aktivistákat – akik közül nyolcan mindvégig előzetes letartóztatásban voltak – azzal vádolják, hogy tagjai egy terrorszervezetnek, illetve segédkeztek a terrorszervezet propagandájában. A letartóztatott aktivisták közt volt az Amnesty International törökországi igazgatója, Idil Eser, emellett tíz másik személy, őket július 5-én egy emberi jogi konferencia során fogták el.

A jogvédőket azzal vádolják, hogy segédkeztek a 2016 júliusi puccskísérlet előkészítésében, és szoros kapcsolatban állnak Fethullah Gülen terrorszervezetével.

2016 július közepén katonai puccskísérlet történt Törökországban, melynek során több mint 240 ember meghalt és több mint kétezren megsérültek az utcai harcokban. A puccs éjszakáján a török hatóságok kihirdették a rendkívüli állapotot, és elkezdték összefogni a külföldi kötödésű szervezet aktivistahálózatának tagjait. Az azt követő hónapok során megkezdődött az államigazgatás megtisztítása, több tízezer embert tartóztattak le vagy bocsátottak el állásából.

http://www.hidfo.ru/2017/10/tizenot-ev-bortonbuntetest-kaphatnak-a-terrorista-jogvedok/

Szakértő: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra

Háborús helyzetben kémeket és szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk – mondta az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva. A Soros-szervezetek szerint háborús helyzet van.

Földi László biztonságpolitikai szakértő, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója az Echo TV-nek nyilatkozva többek közt elmondta; a migrációt segítő civil szervezetek nem egyszerűen csak kártékony munkát végeznek, hanem háborús bűnöket követnek el. A műsorban elhangzottak szerint a tömeges bevándorlás részeként bűnözők sokasága és terroristák érkeznek Európába, emellett olyan személyek is, akik a bevándorlók tömegeire építve más országok gazdasági és politikai befolyását akarják erőszakkal kiterjeszteni európai országokra; vagyis háborút viselnek európai országok ellen. Az ő céljaik előmozdítását segítik a bevándorláspárti álcivil csoportok.

“Most háború van. Ezek az emberek kollaboránsok, háborús bűnösök, hazaárulók, és így tovább. Ez egy egészen más fogalmi rendszer. Embercsempész a háborúban nem embercsempész, hanem egy olyan, gyakorlatilag szabotőr, akinek nincs jogállása. Magyarul ő szabadon likvidálható. Ugye ezt írja a háborús törvény: kémeket, szabotőröket nem viszünk bíróságra, hanem azonnal kiiktatjuk” – mondta.

Befolyás alá vonhatták a bíróságokat Soros ügynökei

A G. Soros pénzén működő szervezetek és az őket támogató sajtó felháborodtak az Echo TV műsorában elhangzott kijelentésen. “A jelek szerint kissé túltolták a kormánypropagandát a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Echo TV-ben, legalább is az ott megszólaló szakértő biztosan” – írták.

A liberális sajtó azonban hiába tagadja, hogy a bevándorlást segítő álcivilek tevékenységét háborús kontextusban kell értelmezni, hiszen ezek a szervezetek maguk is nyíltan beszélnek róla;

tisztában vannak azzal, hogy háborús cselekményben vesznek részt.

Napokkal ezelőtt G. Soros százmillióiból működő “civil” szervezetek egy konferenciát tartottak, ahol maguk is kijelentették, hogy háborús helyzet van, erről a kijelentésről pedig a liberális sajtó is beszámolt. “Háborús helyzet van, harcosabbnak kell lennünk, nyíltabban kell szembemenni a hatalommal” – mondták, majd a HVG újságírója maga is azt a címet adta egy bekezdésnek, hogy háborús helyzet van.

Korábban a nemzetközi sajtóban számos értékelés megjelent azzal kapcsolatban, hogy valószínűleg a török titkosszolgálat szervezi a Nyugat-Európába irányuló tömeges bevándorlást. A török államfő Recep Tayyip Erdogan maga is számos alkalommal egyértelművé tette, hogy politikai eszközként tekint a nyugat-európai országokban élő több milliós török lakosságra. Ebben a kontextusban könnyebben láthatóvá válik, hogy a tömeges bevándorlás a hibrid háború eszköze, céljai pedig nagyon sokrétűek; ezek közül a célország hivatali munkájának túlterhelése és a politikai nyomásgyakorlás a leginkább tettenérhető.

Németország külföldi beavatkozástól tart a nagy létszámú török kisebbség miatt

http://www.hidfo.ru/2017/10/szakerto-kemeket-szabotoroket-nem-viszunk-birosagra/

Irán nem mond le ballisztikus rakéta-programjáról (Amíg a NATO és hasonszörű férgei ki akarják robbantani a III. Világégést, addig ennek a cikknek nincsen értelme közölni))

Irán külügyminisztériuma szerint a ballisztikus rakéta-program továbbfolytatása nem ütközik az atomprogram kapcsán kötött egyezménybe, emiatt tárgyalásokat sem folytatnak a leállításáról.

Nem hajlandó tárgyalásokat folytatni a védelmi célú ballisztikus-rakéta program leállításáról az iráni kormány, amiért az nem ellenkezik semmilyen, a közelmúltban megkötött nemzetközi egyezménnyel. Bahram Gászemi, a külügyminisztérium szóvivője pénteken tagadta az azzal kapcsolatos sajtóértesüléseket, hogy a fegyverkezési programmal kapcsolatban engedményeket tennének.

A nap folyamán a Reuters hírügynökség írta azt iráni és nyugati tisztviselőkre hivatkozva, hogy Irán készen áll tárgyalásokat folytatni a ballisztikus-rakéta programról hat nemzetközi közvetítővel, melyek az atomprogram kapcsán kötött egyezményt is aláírták.

“A külföldi tisztviselőkkel tartott valamennyi diplomáciai találkozó során Irán hangsúlyozta, hogy a ballisztikus-rakéta program nem alku tárgya, és nem ütközik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozatába” – mondta.

Az ENSZ 2231. határozatát 2015-ben fogadták el egy több évig húzódó tárgyalássorozat után, melynek eredményeként feloldották az atomprogram kapcsán hozott Irán elleni gazdasági szankciókat. A szankciók eltörléséért cserébe Irán vállalta, hogy garanciákat ad az atomprogram békés voltára vonatkozóan. A tárgyalások során az amerikai fél mindvégig próbálta bevonni az egyezménybe a ballisztikus rakéták hazai fejlesztési programjának leállítását, sikertelenül.

A napokban ismét sajtóhírek formájában kezdett terjedni, hogy Irán állítólag hajlandó lenne tárgyalni a program leállításáról.

http://www.hidfo.ru/2017/10/iran-nem-mond-le-ballisztikus-raketa-programjarol/

A német hatóságok nem nyomoznak tovább a tömeges lehallgatás miatt

A botrány középpontjában az amerikai nagykövetség állt, ahonnan a gyanú szerint a lehallgatásokat koordinálták.

Nem találtak bizonyítékot illegális tevékenységre, emiatt a német ügyészek csütörtökön közölték: nem nyomoznak tovább a brit és amerikai titkosszolgálatok Németországban folytatott tömeges megfigyelési programjával kapcsolatban.

Nem nyomoznak tovább a német hatóságok abban az ügyben, melyben a brit és amerikai titkosszolgálatok Németország területén folytatott tömeges lehallgatásait vizsgálták. A nyomozást évekkel ezelőtt indították, miután az amerikai NSA volt alkalmazottja, Edward Snowden információkat szivárogtatott ki arról, hogy az Egyesült Államok tömeges megfigyelést folytat a világ számos országában. 2013-ban az is kiderült, hogy az amerikaiak lehallgatták Angela Merkel német kancellár telefonját. A botrány hatására Merkel egy telefonhívás során magyarázatot követelt Barack Obama volt amerikai elnöktől. A kancellár akkor azt mondta; “a hidegháború véget ért. Barátok közt kémkedni – ilyet egyszerűen nem tehetnek.”

A Fehér Ház nem tagadta az ezzel kapcsolatos vádakat, a válasz-közleményben mindössze az állt, hogy Merkel telefonja jelenleg nem áll lehallgatás alatt, és a jövőben sem fogják lehallgatni.

A botrány hatására nagy mértékben megromlott az Egyesült Államok és Németország közti viszony, de 2015-ben a német hatóságok leállították a kancellár telefonjának lehallgatása miatt indított nyomozást – szintén amiatt, mert állítólag nem találtak elég bizonyítékot.

A nyilvánosságra jutott dokumentumok szerint ráadásul Németország saját hírszerző szolgálata, a Bundesnachrichtendienst (BND) segített az NSA-nak európai célpontok megfigyelésében. A német Szövetségi Legfőbb Ügyészség csütörtökön közölte; bár az “úgynevezett Snowden-dokumentumok” ismertek voltak a német titkosszolgálatok számára, nincs bizonyíték arra, hogy az amerikaiak tömeges lehallgatást folytatnának Németországban. Emiatt lezárták az ügyet, a nyomozás nem folytatódik.

“Az ügyészség által elrendelt nyomozások és az NSA tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság nem találtak megkérdőjelezhetetlen bizonyítékot arra, hogy amerikai vagy brit ügynökségek szisztematikus és tömeges megfigyelést folytattak a német telekommunikációban és interneten, és hogy ezt törvénysértő módon tették” – áll az ügyészségi közleményben.

Az ügyészek ráadásul hozzátették: a világ minden nagyobb hírszerző ügynökségse rögzíti a telekommunikációs adatokat és internetforgalmat, de semmilyen jel nem utal arra, hogy az Egyesült Államok ilyen tevékenysége kifejezetten Németországot célozta volna.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nemet-hatosagok-nem-nyomoznak-tovabb-a-tomeges-lehallgatas-miatt/

A szankciók eltörléséről nyilatkoztak egy varsói sajtótájékoztatón

Rumen Radev bolgár államfő az Oroszország elleni szankciók eltörlésének szükségességéről beszélt egy Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.

Politikai megoldást kell találni az Oroszország ellen hozott szankciók helyett, mert a gazdasági korlátozások nem maradhatnak véglegesen érvényben – mondta Rumen Radev bolgár államfő, varsói sajtótájékoztatója során.

Radev csütörtökön Varsóba látogatott, ahol Andrzej Duda lengyel elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozó során a két vezető a migrációs válsággal és az Európai Unió jövőjével kapcsolatban egyeztetett, valamint közös álláspontra jutottak számos biztonságpolitikai kérdésben. Ennek részeként a lengyel fél továbbra is segít Bulgáriának megvédeni az Európai Unió külső határszakaszát. Andrzej Duda szerint azonban az EU zárva kell tartsa határait a nyugat-balkáni országok előtt.

A megbeszélésnek része volt az Oroszország elleni szankciók kérdésköre is. Radev szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a szankciók főként az Európai Unió számára voltak károsak, emiatt politikai megoldást kell találni a konfliktus rendezésére – anélkül, hogy az a kereskedelemben további károkat okozna -, és meg kell kezdeni a szankciók visszavonását.

Amerikai kém volt a lengyel külügyminiszter-helyettes

A bolgár elnök szerint a nyugati szankciók nem maradhatnak a végtelenségig érvényben, mert a kelet-európai országok jelentős anyagi károkat szenvedtek a gazdasági korlátozások miatt.

Radev a sajtótájékoztató során kijelentette: Bulgária nem fogja megtenni az első lépést ezzel kapcsolatban, de a lengyel elnökkel folytatott tárgyalásnak részét képezte a szankciók kérdésköre, és Bulgária készen áll támogatni a szankciók visszavonását, ha azt egy másik uniós tagállam kezdeményezi.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-szankciok-eltorleserol-nyilatkoztak-egy-varsoi-sajtotajekoztaton/

Zeman: a szankciók fenntartása megosztja Európát

Milos Zeman cseh köztársasági elnök arra kéri az Európai Uniót, hogy a Moszkva-ellenes állapot fenntartása helyett az emberek érdekét szem előtt tartva kezdjen tárgyalásokat a szankciók eltörléséről.

Az Európai Unió a jelenlegi konfrontatív politika helyett az emberek érdekét kell szem előtt tartsa, ezért el kell törölje a mindkét fél számára károsnak bizonyult oroszellenes szankciókat – mondta Milos Zeman cseh köztársasági elnök az Európa Tanács keddi plenáris ülésén felszólalva.

Zeman szerint a szankciók nem érték el a várt eredményt, ehelyett mindkét fél veszített a gazdasági korlátozásokon, és tovább mélyítette a megosztottságot Európában.

“Európában számos belső törésvonal van, ezek közül egyik Oroszország és Európa többi része közt húzódik. Nem akarom túlzásokba esve azt kijelenteni, hogy egy újabb vasfüggöny jelent meg, de bizonyos törésvonal létezik” – mondta.

A köztársasági elnök emellett kifejtette, hogy nem a szankciók okát vitatja, hanem arról próbálja meggyőzni az európai vezetőket, hogy vegyék figyelembe a saját maguknak és országaiknak okozott károkat.

“Nem vitatom a szankciók jogosságát, én a szankciók hatákonyságát vitatom. Éppen a mai napon a német Die Welt publikált egy cikket, amiben az áll, hogy az Európai Unió veszít a szankciókon, miközben Oroszországnak nem okoz jelentős károkat. Mindkét fél csak veszített a gazdasági korlátozásokon.” (ez itt olvasható)

A cseh elnök szerint az Európai Unió el kell törölje az Oroszország elleni szankciókat, s ehelyett közvetlen párbeszédet kell kezdjen, melynek során az emberek érdekét tartja szem előtt.

http://www.hidfo.ru/2017/10/zeman-a-szankciok-fenntartasa-megosztja-europat/

A NATO egyelőre nem bombázza Madridot

Kettős mércével vádolja az Európai Uniót Aleksandar Vucic szerb államfő, amiért kiállt Spanyolország területi egységének fenntartása mellett. Koszovót erőszakkal leszakították Szerbiáról, pedig függetlenségi népszavazást sem tartottak.

Aleksandar Vucic szerb államfő képmutatással és kettős mérce alkalmazásával vádolja az Európai Uniót, amiért illegálisnak nevezte a katalán népszavazást, Koszovó függetlenségét viszont elismerte.

“Most minden egyes szerb állampolgár ezt kérdi Európától: hogyan lehet, hogy Katalónia esetében nem érvényes a függetlenségi népszavazás, miközben Koszovó elszakadását népszavazás nélkül is támogatták” – mondta Vucic, a B92 beszámolója szerint.

“Hogyan nyilváníthatták Koszovó elszakadását legálissá, ráadásul referendum nélkül, és hogyan ismerhette el az Európai Unió 22 tagállama legálisként az elszakadást, ezzel semmibe véve az európai jogot és azt a jogot, amire az európai politika alapjai épültek?”

Hétfőn az Európai Bizottság a spanyol kormány álláspontját fogadta el, miszerint a Katalóniában tartott referendum illegális volt – a választók rendőrökkel megveretését pedig spanyol belügynek nevezte. Összehasonlításként: 2010-ben az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el Koszovó függetlenségét.

“Leglátványosabb példája a világpolitika képmutatásának és kettős mércéjének” – mondta Vucic.

Az albán többségi lakosságú Koszovó 2008-ban nyilvánította ki függetlenségét Szerbiától a háború után, melynek során (1999) az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei katonai beavatkozást kezdtek az albán lázadók oldalán, szemben a kormányerőkkel (akkor még Jugoszlávia). Koszovó helyzete miatt a NATO Belgrádot bombázta több mint két hónapon át. Ma azonban nem bombázzák Madridot Katalónia függetlenségi törekvése mellett kiállva. A nyugati hatalmak ehelyett az ország alkotmányát és területi egységének fenntartását támogatják.

http://www.hidfo.ru/2017/10/a-nato-egyelore-nem-bombazza-madridot/