Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
Szerbia jogi eljárást indít 19
NATO-tagállam ellen, melyek részt vettek az ország lebombázásában. A
NATO-beavatkozás után megszaporodtak a rákos megbetegedések, autoimmun
betegségek és a terméketlenség.
Szerbiában egy orvosszakértőkből álló
csoport a következő hét folyamán fog találkozni az egészségügyi és
környezetvédelmi minisztérium vezetőivel, hogy előkészítsék az 1999-es
NATO-bombázás egészségügyi hatásainak átfogó vizsgálatát. A friss
vizsgálati eredményeket arra fogják használni, hogy alátámasszák a katonai beavatkozásban résztvevő 19 NATO-tagállam elleni eljárást.
A NATO-bombázások helyszínén a
radioaktív szennyezettség miatt máig általánosságban véve rossz az
emberek egészségi állapota; elterjedt a terméketlenség,
nagyságrendekkel gyakrabban fordulnak elő rákos megbetegedések és
autoimmun betegségek. Goran Trivan környezetvédelmi miniszter elmondása
szerint minden olyan civil kezdeményezést támogatnak, ami ennek
kivizsgálását kezdeményezi, ennek megfelelően részt vesznek a
vizsgálati bizottság létrehozásában.
“A múltban a nyilvánosság gyakran
rámutattot, hogy a háborús bűncselekmény helyszínén a föld máig
szennyezett. Mi teljes mértékben támogatjuk azokat a törekvéseket,
melyek ennek feltárását kezdeményezik, és részt veszünk az ezt vizsgáló
bizottság létrehozásában” – mondta.
Az állami hírszolgáltató megjegyezte,
hogy a NATO-bombázások után radioaktív szennyeződést találtak
Bujanovac, Presevo és Vranje környékén, a koszovói határ mentén.
A vizsgálatban számos szakterület
képviselője vesz részt – köztük radiológusok, epidemiológusok és
toxikológusok -, akik a föld, víz, levegő és élelmiszerek
szennyezettségét fogják vizsgálni. Emellett létrejön egy testület, ami
gazdasági és jogi vizsgálatot folytat. A vizsgálati eredményeket arra
fogják használni, hogy alátámasszák a bombázásokban résztvevő 19
NATO-tagállam elleni eljárást.
A szerb hatóságok szerint az 1999-es
NATO-bombázások során több mint 2500 civil veszítette életét, köztük 89
gyermek, mintegy 12500 ember pedig sérüléseket szenvedett. Becslések
szerint az okozott anyagi kár 30-100 millió dollár. A katonai
beavatkozást az ENSZ jóváhagyása nélkül hajtották végre, a nyugati
országok azon állítására alapozva, miszerint a jugoszláv erők etnikai
tisztogatást folytatnak Koszovóban. http://www.hidfo.ru/2017/10/szerbia-vizsgalja-a-nato-bombazasok-egeszsegugyi-kovetkezmenyeit/
Egy német civil szervezet aktivistái elefánttal járták Berlin utcáit a választás napján, hogy felhívják a figyelmet arra: a hagyományos pártok egyike sem akar népszavazást tartani fontos politikai kérdésekben, ezzel semmibe véve a lakosság 70%-ának akaratát.
Németországban semelyik nagy politikai párt nem képviseli azt az álláspontot, hogy az emberek közvetlen véleménnyilvánítással, népszavazáson dönthessenek a legfontosabb politikai kérdésekről. Aktivisták csoportja emiatt a szövetségi választások napján egy elefánttal járta a főváros utcáit, hogy felhívják a figyelmet arra; a politikusok semmibe veszik a lakosság 70%-ának véleményét.
Az Omnibus für direkte Demokratie Facebook-oldalán számos fotót közöltek az akcióról: az elefántra egy “Népszavazás” feliratú molinót terítettek, ezzel járták Berlin utcáit, és tiltakoztak az ellen, hogy
Németországban nincs demokrácia, mert a politikusok figyelmen kívül hagyják a többségi társadalom akaratát.
Bár a német társadalom értelemszerűen megosztott a fontos politikai kérdésekben, az aktivisták azt állítják, hogy a választók 70%-a támogatja azt az elképzelést, miszerint közvetlen szavazással kellene dönteni a legfontosabb politikai döntésekről.
“A németek 70%-a úgy gondolja, hogy a fontos kérdésekben népszavazást kellene tartani. A választások során azonban egyetlen jelölt sem beszélt erről”
– írták.
Miközben a “demokratikus” Németország az Európai Unió tagállamaként nem tart népszavazást semmilyen fontos kérdésben – például a tömeges bevándorlás kapcsán -, a nem EU-tagállam Svájc kisebb horderejű kérdésekről és rendszeresen népszavazás segítségével dönt. Svájcban megkérdezték az emberek véleményét a tömeges bevándorlásról.
Svájcban az utóbbi évek során több népszavazást tartottak a bevándorlás kapcsán vagy ahhoz szorosan kapcsolódó kérdéskörben (pl. a sokadik generációs bevándorlók állampolgársága).
Bár fennáll annak a lehetősége, hogy Németországban a lakosság támogatná a menekültek beengedését, a német vezetők erről meg sem kérdezték a választókat. A képviseleti demokrácia állapotáról pedig mindent elmond, hogy a kancellárjelölti vitában csak radikálisan bevándorláspárti jelöltek vehettek részt. http://www.hidfo.ru/2017/09/nemetorszagban-is-nepszavazast-tartananak-fontos-politikai-kerdesekrol/
A Western Kentucky University
szakpszichológusa szerint riasztó mértékben növekszik az iskolai
erőszak: a gyerekek az ökölharc helyett éles fegyverhez nyúlnak, ha
fenyegetve érzik magukat.
Az iskolai erőszak gyors terjedésének
veszélyére hívta fel a figyelmet a Western Kentucky University
szakpszichológusa, Dr. Bill Pfohl. A szakértő szerint az amerikai
gyermekek az utóbbi évek során hajlamosabbá váltak egyre inkább
erőszakos úton rendezni nézeteltéréseiket, és egyszerű hétköznapi
konfliktusok során is gyakran éles lőfegyverhez nyúlnak.
“A gyermekek hozzáférnek
fegyverekhez. Ezt eddig is tudtuk. Ami lényeges, hogy mihez kezdenek
velük, és ezek a fegyverek mennyire biztonságosak” – mondta.
Dr. Pfohl szerint a gyermekek “az
ökölharcról a lőfegyverhasználatra tértek át”, és az utóbbi évek során
nagy mértékben megszaporodott az iskolai lövöldözések száma.
A pszichológus emlékeztetett, hogy
ebből a szempontból 1992 kiemelkedő év volt, de egészen 2015-ig javuló
trend mutatozott és csökkent az iskolai fegyverhasználat elterjedtsége.
Az utóbbi évek során azonban változás állt be, és az iskolai
lövöldözések egyre fiatalabb korcsoportban történnek.
“Korábban tipikusan főiskolás
hallgatók váltak érintetté ilyen incidensekben, de ma már
középiskolában is történnek hasonló esetek, a trend pedig afelé halad,
hogy az elemi iskolában is terjedni kezd a lőfegyverhasználat.”
A szakértő szerint azonban még mindig az
iskola a legbiztonságosabb hely a gyermekek számára, és a szülők
fokozott figyelmet kell fordítsanak arra, hogy a gyermeket biztonságra
tanítsák.
Katalónia az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez fordul, hogy szólaljanak fel a civil szervezetek, újságírók és közéleti személyiségek zaklatása ellen, amivel a spanyol hatóságok a függetlenségi referendumot próbálják megakadályozni.
Raul Romeva katalán külügyminiszter az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől vár politikai támogatást a demokratikus alapjogok korlátozásával szemben. A spanyol hatóságok karhatalmi erővel próbálják megakadályozni a függetlenségi referendum megtartását, miközben Katalónia lakosságának többsége az elszakadást támogatja.
Romeva egy brüsszeli sajtótájékoztató során beszélt a spanyol hatóságok “brutális fellépéséről”, a sajtószabadság korlátozásáról, több mint nyolcszáz polgármester büntetőeljárás alá vonásáról, és a civil szervezetek, újságírók, közéleti személyiségek elleni hatósági zaklatásról. Elmondása szerint a spanyol kormány a demokráciát korlátozza azzal, hogy nem engedi megtartani a függetlenségi referendumot.
“Ami ma Spanyolországban történik, az a demokratikus jogok korlátozása, a demokratikus intézmények felbontása. Ezért fordulunk az uniós hivatalokhoz, különösen az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez, hogy álljanak ki azon értékekért, melyekre az Európai Unió épült” – mondta.
A katalán politikus szerint Spanyolországban napról napra mindinkább erodálódik a demokrácia, és az uniós hivatalok be kell lássák, hogy európai állampolgárok jogai sérülnek, emiatt az EU számára lényeges kérdés a katalán referendum ügye.
Barcelona polgármestere, Ada Colau eközben arra kérte az Európai Bizottságot, hogy közvetítőként járjon el a katalán és spanyol hatóságok közt kibontakozó konfliktus rendezésében. A polgármester szintén azt hangsúlyozta, hogy a demokratikus döntéshozatal korlátozása miatt ez már nem spanyol belügy, hanem azok az európai alapértékek sérülnek, amiért az Európai Unió ki kellene álljon.
Letartóztathatják a katalán elnököt a népszavazás miatt
A Spanyolországban a katalán függetlenségi referendum miatt kibontakozó alkotmányos válság közepette a legfőbb ügyész bejelentette, hogy a szavazás miatt letartóztathatják Katalónia elnökét.
Jose Manuel Maza főügyész hétfői nyilatkozatában azt mondta, nem tartja kizártnak annak lehetőségét, hogy letartóztassák Carles Puigdemont katalán elnököt a régióban szervezett függetlenségi referendum miatt.
A spanyol ügyész már korábban is figyelmeztette a referendum előkészületeiben résztvevő katalán tisztviselőket, hogy a függetlenedés ügyének támogatását hatalommal való visszaélésként és közvagyon hűtlen kezeléseként fogják értelmezni a spanyol hatóságok.
“Máig nyitott annak lehetősége, hogy Puigdemontra letartóztatási parancsot adjanak ki sikkasztás okán” – mondta az Onda Cero rádiónak nyilatkozva.
A spanyol ügyész azonban hozzátette, hogy nem lenne értelme Puigdemont azonnali letartóztatásának, a karhatalmi erők egyelőre más úton próbálják megakadályozni a népszavazást.
Katalóniában a helyzet a múlt héten kezdett válságba fordulni, miután a spanyol hatóságok elkezdték lefoglalni a függetlenségi népszavazásra készült szórólapokat, kampányanyagokat, illetve a szavazóurnákat, ezáltal egyértelművé vált, hogy akár erő alkalmazásával is megakadályozzák a népszavazást. Az erőszakos hatósági fellépés hatására tömeges tüntetések kezdődtek Katalóniában.
Hatmillió szavazócédulát foglaltak le a spanyol hatóságok
Az alkotmánybíróság döntése szerint illegális megtartani a népszavazást.
A spanyol hatóságok csütörtökön 100 szavazóurnát és 6 millió, a függetlenségi referendumra előkészített szavazócédulát foglaltak le.
A hatósági közlemény szerint a szavazólapokat egy Barcelona melletti településen találták. A múlt hét folyamán 10 millió szavazócédulát foglaltak le, miközben Katalónia lakossága 7,5 millió fő, beleértve a szavazásra nem jogosultakat is.
Katalónia legfelsőbb bírósága szintén arra kérte a helyi karhatalmi erőket, hogy akadályozzák meg a szavazókörletek megnyitását. Joaquim Forn katalán belügyminiszter a nap folyamán azt mondta, a helyi hatóságok nem fognak szembeszegülni a referendum megtartását tiltó bírósági döntésekkel.
Forn elmondása szerint jelenleg zajlik annak megtárgyalása, hogy a katalán rendőrség hogyan reagáljon a kialakult helyzetre. Az illetékes hatóságok csütörtökön tartottak egy találkozót, hogy összehangolt választ adjanak a most vasárnapra kiírt referendum kapcsán.
Korábban a spanyol szövetségi kormány az alkotmánybíróság elé vitte a népszavazás ügyét, miután a katalán parlament döntött a szavazás kiírásáról. Az alkotmánybíróság vizsgálat alá vette, erre az időre pedig felfüggesztette a népszavazás kiírásáról rendelkező törvényt, illegálissá nyilvánítva minden, a szavazással kapcsolatos előkészületet. http://www.hidfo.ru/2017/09/hatmillio-szavazocedulat-foglaltak-le-a-spanyol-hatosagok/
Százezres tüntetés Barcelonában a függetlenségi referendum betiltása miatt
Közel százezer ember gyűlt össze Barcelona központjában egy tömegdemonstrációra – a résztvevők követelik, hogy a lakosság demokratikus úton dönthessen az ország jövőjéről.
A szervezők szerint megközelítőleg százezer fő gyűlt össze Barcelona központjában egy tüntetésre, hogy tiltakozzanak a függetlenségi referendum betiltása ellen. A megmozduláson rengeteg “igen” feliratú zászlót látni, utalva a betiltott referendum kérdésére, miszerint el akarnak-e szakadni Spanyolországtól.
A rendőrség nagy erőkkel biztosítja a kezdődő tömegdemonstrációkat. Egy regionális szövetkezet közleménye szerint Barcelona, Girona és Tarragona területén a gazdák több mint 2150 traktorral vonultak fel, szintén a referendum megtartását követelve.
Katalónia parlamentje október 1-re tűze ki a népszavazást, amit később a madridi alkotmánybíróság alkotmányellenessé nyilvánított. A közvélemény-kutatások szerint a katalán lakosság fele támogatja a régió Spanyolországtól elszakadását – ennek pontos aránya kutatásonként változik, esetenként a függetlenség-pártiakat vagy az ellenzőket többségbe helyezve.
Ugyanakkor az megérdőjelezhetetlen, hogy a lakosság 80%-a támogatja a népszavazás megtartását. Annak kapcsán szintén megoszlanak a vélemények, hogy a szavazást csak Madrid jóváhagyásával, vagy akár anélkül is meg kell-e tartani.
Tegnap a spanyol hatóságok lezárták Katalónia légterét a helikopterek, kis méretű repülőgépek, drónok számára, hogy ezzel megakadályozzák a tüntetésekről látványos légi fotók készítését.
Gumibottal verik szét a választópolgárokat egy uniós tagállamban
Néhány napba sűrítve minden lezajlott Katalóniában, amit az Európai Unió ma képvisel. Egy olyan Európában, ahol a nemzetállam szó káromkodássá vált, egyértelmű, hogy az EU melyik oldalra áll, ha egy nemzet saját országot szeretne.
Az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a spanyol hatóságokat, akik épp most verik szét gumibottal a választópolgárokat Katalóniában. A demokratikus Európa oltárára folyik a vér, és a vég kezdete, ha népszavazás van. Brutális felvételek Katalóniából:
Vasárnap délutánra az eddiginél is kaotikusabb lett a helyzet Katalóniában. A spanyol kormány szerint a szavazókörök többsége nem nyitott ki. A katalán kormány szerint viszont a szavazókörök többsége nyitva van, de ez nem is számít igazán, mert bárki bármelyik szavazókörben leadhatja szavazatát. Annak ellenére, hogy a spanyol rendőrség a szombati nap folyamán működésképtelenné tette a választás lebonyolításához szükséges szoftvert, vasárnap reggelre mégis eljutott minden szavazókörbe a szavazásra jogosultak jegyzéke.Az interneten közzétett videókon az látszik, hogy minden szavazókör bejáratánál civilek népes csapata álldogál, vagy éppen üldögél békésen. Megérkezik a rohamrendőrök nem túl nagy csapata, felszólítják őket, akik különböző jelszavak skandálásával válaszolnak, és nem mozdulnak. Erre a rohamrendőrök megpróbálják átvágni magukat a tömegen. Egyes felvételeken nem valami nagy elánnal, csak úgy tessék-lássék. Más videókon viszont meglepő brutalitással: ütnek és rúgnak is, sőt nőket a hajuknál fogva rángatnak.
Gumilövedékkel lőtték is a tüntetőket és már legalább 337 sérült van. A katalán kormány szóvivője arra biztat mindenkit, hogy tegyen feljelentést, ha sérülést okoztak neki a rendőrök. A katalán választásokat két évvel ezelőtt a Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetség nyerte meg, amely kifejezetten Katalónia függetlenségének kivívására jött létre. Nincs más választásuk, mint betartani legfontosabb választási ígéretüket: mindenáron megtartani a népszavazást.
Sokak szerint a spanyol kormánynak meg kellett volna engednie, mert olyan sok vesztenivalójuk nem is lett volna. Katalónia lakosságának nagyobbik része nem ragaszkodik a függetlenséghez, a minél szélesebb körű autonómiával is megelégedne. Ha a madridi kormány hagyta volna a népszavazás megtartását, könnyen lehet, hogy a „nem” szavazatok lettek volna többségben, ami a katalán kormány bukását is előidézhette volna. A spanyol kormány azonban arra hivatkozott, hogy a referendum alkotmányellenes, és bármilyen módon meg fogja akadályozni. A kemény nyilatkozatok után nagy presztízsveszteség lett volna meghátrálni.
A kaotikus viszonyok között zajló népszavazás eredménye nem valószínű, hogy bármilyen támpontot tud majd adni a jövőre nézve. Most a világ - de legfőképpen az eddig passzív, vagy nem túl lelkes katalánok - azt látja, hogy békés állampolgárokkal szemben lépnek fel erőszakosan a rohamrendőrök. A katalán kormány máris Franco tábornok diktatúrájához hasonlítja a mostani madridi kormány eljárását.
Ha a katalán nemzeti büszkeség egyik fontos szimbóluma, az FC Barcelona idegenben játszott volna ezen a vasárnapon, akkor nem kerül hirtelen a politikai események kellős közepébe. De úgy jött ki a lépés, hogy vasárnap délután 16 óra 15 percre tervezték a Las Palmas és a Barcelona közötti meccset a 99354 férőhelyes Camp Nou stadionban. A kanári-szigeteki Las Palmas kezdte a provokációt, amikor bejelentette, hogy spanyol zászlót varratnak mezükre, így fognak pályára lépni. Erre a Barcelona vezérkara lemondta a szokásos közös ebédet. A Barcelona szurkolóinak kemény magja pedig kilátásba helyezte, hogy beözönlenek a pályára, és letépik a spanyol zászlókat a Las Palmas játékosairól. A Barcelona vezetése azt kérte a spanyol labdarúgó-szövetségtől, hogy halasszák el a mérkőzést. A szövetség nem látott erre okot, sőt pontlevonással fenyegette a Barcelonát, ha nem áll ki most a Las Palmas ellen. Kikérték a rendőrség véleményét, hogy tudja-e megfelelően biztosítani a rendet a stadionban. Ők - némileg cinikusan - azt válaszolták, hogy igen. Így zárt kapus lett a meccs. A stadion környékén több tízezrek vannak. Senki nem tudja, mit hoz még az este.
Dániai
sajtóhírek szerint az Európai Unió két tagállama is érintett lehet az
észak-koreai atomprogram finanszírozásában, azáltal, hogy az EU
területén Észak-Koreától “bérbe vett” kényszermunkásokat alkalmaznak.
A DR dán hírügynökség szeptember 26-án nyilvánosságra hozott egy dokumentációt, mely szerint észak-koreai kényszermunkások vettek részt
a dán haditengerészet lengyelországi hajógyártásában, ezzel Dánia
közvetve hozzájárulhatott az észak-koreai atomprogram finanszírozásához.
A történtekről a Naval Today is beszámolt:
elmondásuk szerint a Rungrado észak-koreai állami tulajdonú cégen
keresztül közvetítették a munkásokat Lengyeországba, ahol – részben – a
dán királyi haditengerészet Lauge Koch nevű járőrhajója épült.
A dokumentáció ezeket a vádakat
szerződésekkel, kifizetések igazolásával, és szemtanúk beszámolóival
támasztotta alá. A Lauge Koch több mint 70 millió euróba került a dán
államnak, várhatóan decemberben fogják felavatni. A gyártási
folyamatban résztvevő lengyel szerződő fél a Rungrado közvetítésével
hozta az Európai Unióba a kényszermunkásokat, akik rabszolgamunka
feltételeihez hasonlóan, útleveleik és a szabad mozgás megvonásával,
állandó megfigyelés alatt kellett napi 20 órát dolgozzanak.
A Rungrado a legtöbb nyugati ország
részéről szankciók alá esik az atomprogram kapcsán. Az ENSZ becslései
szerint Észak-Korea több mint 2 milliárd dollárt keresett külföldre
közvetített munkásokon keresztül, ami csökkenti az ázsiai országra
nehezedő szankciók hatását. Kim Dzsongun hatalomra jutása óta az állami
közvetítéssel külföldre küldött észak-koreai munkások száma gyorsan
növekedett, mostanra meghaladja a százezer főt.
Dél-Korea dániai nagykövete szerint a
külföldön dolgozó észak-koreai munkások a rezsim számára komoly
bevételi forrást jelentenek, amit többek közt a rakétaprogram
finanszírozására használnak. Így a dán adófizetők pénze a dán királyi
haditengerészettel szerződő lengyel cégen keresztül gyakorlatilag
közvetlen az észak-koreai atomprogramhoz jut.
Soros-ellenes tüntetések a balkáni migrációs útvonalon (Macedónia).
Az Index.hu liberális magazin
újságírója elismerte, hogy a világ egyik legbefolyásosabb milliárdosa
évente egymillió menekültet akar hozni Európába, és akadályként tekint a
határvédelemre.
Hosszas tagadás és a tömeges bevándorlás
hatásainak elbagatellizálása után beismerte az Index.hu egy
újságírója, hogy a világ egyik legbefolyásosabb milliárdosa évente
egymillió menekültet akar hozni Európába, akadályként tekint a
határvédelemre, és a magyar átlagbért meghaladó segélyt akar adni a
menekülteknek.
Az újságíró eredetileg a nemzeti
konzultációval kapcsolatos hirdetések állításait akarta megcáfolni, de
ennek eredménye az lett, hogy valamennyi információt megerősítette. A
három lépésre bontott “cáfolatban”
elsőként elismeri, hogy helyénvaló G. Sorosra a világ egyik
legbefolyásosabb milliárdosaként hivatkozni. A továbbiakban pedig
kifejti, hogy teljesen megalapozottak a G. Soros terveivel kapcsolatos
állítások; a lap újságírója elismerte, hogy G. Soros évente egymillió
menekültet akar hozni Európába, és akadályként tekint a határvédelemre.
“Tény: Soros alapjában véve amellett
van, hogy menekülteket kellene befogadnia Európának. Írt olyat is,
valóban, hogy az ő hozzáállása az, hogy a menekülteket tekinti célnak,
és a határokat akadálynak. […] Egymillió bevándorló betelepítése
évente. Tény: 2015-ben tényleg ezt írta, persze egész Európára
vonatkoztatva.” – áll az Indexes “cáfolatban”, ami az állítás
súlyosságát azzal próbálja enyhíteni, hogy G. Soros a határvédelem
jogát is elvenné a nemzetállamoktól. (közös uniós hatérvédelmet akar)
Az újságíró emellett elismerte, hogy G.
Soros szerint az Európai Unió a magyar átlagbért meghaladó segélyt kell
adjon a menekülteknek.
“Kilencmillió forint segély minden
migránsnak. Tény: ez is a 2015-ös írásából van. Ott azt vetette fel,
hogy az EU-nak 15 ezer eurót kellene biztosítania menekültenként két
éven át. Ez összesen 30 ezer euró, ami 9 millió forint.”
A liberálisok tehát elismerik, hogy a G.
Soros által beengedett menekültek havonta 375 ezer forintnak megfelelő
segélyt kapnának. A magyarországi nettó átlagbér mintegy 193 ezer
forint – G. Soros szerint írástudatlan, semmilyen európai nyelvet nem
beszélő személyek alanyi jogon ennek kétszeresét kell kapják.
Az orosz külügyminisztérium
szerdán kiadott egy közleményt, melyben egyértelművé tette
állásfoglalását az iraki Kurdisztán által szervezett függetlenségi
referendummal kapcsolatban.
Oroszország támogatja Irak területi
integritását – áll az orosz külügyminisztérium által, az iraki
Kurdisztánban tartott függetlenségi referendum után kiadott közleményben. Moszkva felszólította a bagdadi és erbili kormányt, hogy a nézeteltéréseiket szigorúan békés eszközökkel rendezzék.
“Az iraki Kurdisztánban tartott
referendum kapcsán az orosz fél lényegesnek tartja, hogy elkerüljenek
mindent, ami a Közel-Kelet helyzetét destabilizálhatja. Irak és más
közel-keleti országok szuverenitása, egysége és területi integritása
iránti támogatásunk változatlan. Hiszünk abban, hogy Irak szövetségi
hatóságai és a Kurd Autonóm Régió közti vitás kérdések megoldhatóak
konstruktív és tiszteleten alapuló párbeszéd által, melynek célja az
egyetlen iraki államon belüli együttélés kölcsönösen elfogadható
módjának kialakítása” – áll a közleményben.
Hétfőn függetlenségi referendumot
tartottak az iraki Kurdisztán autonóm régióban, valamint a vitatott
hovatartozású területeken, melyeket hivatalosan Bagdad irányít, de a
gyakorlatban a kurd hatóságok tartják ellenőrzés alatt. A szavazatok 9
százalékos feldolgozottsága alapján a szavazók több mint 93 százaléka
támogatta a régió függetlenségét. Az iraki hatóságok álláspontja
szerint a referendum nem legitim, emiatt nem szándékoznak tárgyalásokat
tartani Kurdisztán hatóságaival a referendum eredményeivel
kapcsolatban.
A NATO egy célpontja Belgrádban.
Svájcban megkérdezték az emberek véleményét a tömeges bevándorlásról.
