Miközben a világ vezető hatalmait egyre jobban vonzzák az északi
sarkvidék kincsei, Oroszország már építi gazdasági érdekei biztosítására
katonai jelenlétét a térségben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök
az amerikai haditengerészet jelenlétével indokolta katonai erejének
gyors növelését a sarkvidéken, de a valódi tét, hogy a becslések szerint
az Arktiszon található világ még fel nem fedezett olajkészletének 15,
és a gáz 30 százaléka. Az orosz katonai fejlesztések tervét Szergej
Sojgu hadügyminiszter már tavaly év végén kidolgoztatta.
Az
orosz arktiszi zóna a legnagyobb, az ország területének 21,6 százalékát
teszi ki, amin mindössze 2,3 millióan élnek. Oroszország azonban ki
akarja terjeszteni fennhatóságát a térségben további 1,2 millió
négyzetkilométerrel, s ehhez az ENSZ támogatását szeretné megszerezni -
ahogy Kanada és Dánia is a maga területi igényeihez. Moszkva azonban
máris saját stratégiai régiójának minősítette az igényelt tengerrészt.
A regionális fejlesztési minisztérium pedig a 2020-ig terjedő
Arktisz-fejlesztési állami programban már egy konfliktus növekvő
esélyeivel számolt, s hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmében az orosz
katonai jelenlét megerősítésének fontosságát. A moszkvai szakértők arra
hivatkoznak, hogy a régióban az amerikai katonai jelenlét a legerősebb -
mintegy 27 ezer katona van Alaszkában, szállítógépek járják a vidéket
és rendszeresen járőröznek amerikai tengeralattjárók. Emellett attól
tartanak, hogy a NATO figyelme is Észak felé fordul, mivel négy
tagországa is a sarkköri államok közé tartozik.
Visszatérnek a Sarkvidékre
Az orosz sajtóban egyre több hír bizonyítja, hogy az orosz vezetés
komoly figyelmet fordít a Szovjetunió szétesésével elhagyott északi
katonai támaszpontok újraélesztésére és a térség katonai ellenőrzése alá
vonására. A légierő MiG-31-es vadászai most először az Északi Sark
fölött fognak gyakorlatozni, mint ezt Viktor Bondarev vezérezredes
közölte az ITAR-TASZSZ-szal. A Jakutföld partjai előtt fekvő
Kotyelnij-szigeten található repülőteret felfejlesztik, hogy alkalmas
legyen Il-76-os típusú nehéz katonai szállító gépek fogadására egész
évben - a reptér jelenleg csak 9 hónapon át használható. A légierő
különös figyelmet szentel annak, hogy az Arktiszon repülőterek egész
hálózatát hozza létre. Már folyik a meglevő repülőterek fejlesztése
Novaja Zemlján, Vorkután, Anadiron és a többi északi létesítményen.
Az északi-tengeri hajózó út biztosítása és a térség fölötti ellenőrzés
szempontjából megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak az
Újszibériai-szigeteken levő, 1993-ban elhagyott támaszpont
feltámasztásának, amint az maga Putyin hangsúlyozta. Az orosz
Csendes-óceáni flotta matrózai, akik egy hidrológiai kutató hajóval
érkeztek oda, kitűzték az orosz zászlót a Wrangel-.szigeten, ezzel
szimbolikusan megalapozva a flotta támaszpontját. A sziget 140
kilométerre van Szibériától, közel Alaszkához. Az ulan-udei
repülőgépgyár bejelentette, hogy már a jövő évben megkezdi a Mi-8-as
szállító helikopter sarkköri viszonyok között használható változatának
szállítását.
Épül az új jégtörő-flotta
A nahodkai
hajógyár internetes oldalának beszámolója szerint vízre bocsátották az
orosz Távol-Keleten épült eddigi legnagyobb jégtörő tankhajót, a
Szahalint. A 3100 tonnás, közel 90 méter hosszú jégálló tartályhajó első
tagja az osztályának, s a Rosznyefty, a legnagyobb orosz olajvállalat
megrendelésére építették - írta a RIA Novosztyi.
A Roszatomflot
vezérigazgatója, Vjacseszlav Ruksa arról számolt be, hogy 2017-2020-ban
bocsájtják vízre az orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajók új
generációjának első három tagját. Az LK-60-as sorozat első példánya,
amely a maga nemében a világon a legnagyobb, 37 milliárd rubelbe (több
mint 1 milliárd dollár) kerül.
Napi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése