Ez is csak egy füstbe ment döbrögista ígéret volt! (DE működött!)
Amíg
a Fidesz kormányon lesz, külföldi Magyarországon soha nem vehet
termőföldet. És ez nem Brüsszeltől függ, hanem tőlünk – mondta Orbán
Viktor a 2010-es választási kampányban. A jelek szerint e célt 2015
végére mégis feladta a kormány, hiszen a hétfőn induló földárveréseken
külföldi állampolgárok is részt vehetnek.
Az
Országgyűlés törvényalkotási bizottságának ülésén és a Parlament falain
kívül is folytatódott tegnap a földtörvény várható módosításával
kapcsolatos szakmai és politikai vita. A kedélyeket az elmúlt napokban
leginkább az korbácsolta fel, hogy – szemben a 2010-es fordulat óta
hangoztatott kormányzati célokkal – mégis licitálhatnak az állami
földek hétfőn kezdődő árverésein a külföldi állampolgárságú, de helyben
lakó „földművesek”. Lázár János kancelláriaminiszter a szokásos
csütörtöki sajtótájékoztatóján kifejtette: ehhez az Európai Bizottság
(EB) a magyar és az uniós szabályoknak megfelelően ragaszkodott, miután
az MSZP és a Jobbik „feljelentette a magyar kormányt” az
Alkotmánybíróság mellett az EB-nél is. A miniszter – és korábban azonos
tartalommal Kovács Zoltán államtitkár – kijelentései miatt az MSZP
tegnap perrel fenyegetett.
Orbánék feladták az egyik legfőbb céljukat
Az új
helyzet gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormány egyik legfőbb célját
adta fel. Orbán Viktor 2010 márciusában, azaz a választási kampány
hajrájában úgy fogalmazott, hogy amíg a Fidesz kormányon lesz, külföldi
Magyarországon soha nem vehet termőföldet, és ez nem Brüsszeltől függ,
hanem tőlünk.
– Elköteleztem
magam, hogy megvédjem a magyar termőföldet, mert a magyar gazdaság
csak a mezőgazdaságra támaszkodva emelkedhet föl – jelentette ki öt
évvel ezelőtt a választási kampányban a kormányfő.
Megdöbbentőnek
és érthetetlennek tartja a lapunkkal közös tulajdonosi hátterű Mezort
Zrt., hogy nem magyar állampolgárságú földművesek is részt vehetnek a
hétfőn kezdődő földárveréseken. Hazánk egyik vezető agrártársaságának
közleménye hangsúlyozza: azért is érthetetlen, hogy külföldiek
juthatnak magyar termőföldhöz, mert a Mezort-csoporttal kötött
szerződésekben az állam annak idején kifejezetten megtiltotta, hogy az
általuk bérelt földekben, illetve az azokat kezelő társaságokban
külföldi cégek vagy magánszemélyek bármilyen formában részesedést
szerezzenek.
A
földtörvény módosítása a törvényhozási bizottság tegnapi ülésén is téma
volt. A testület tárgyalta – és később elfogadta – Győrffy Balázs
fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének azon javaslatát, hogy a
földhaszonbérletek esetében váljon lehetővé a bérleti díj
időszakonkénti módosítása. Az eredeti előterjesztésben még az
szerepelt, hogy erre a szerződés megkötését követő két év után lehet
mód, ám az új előterjesztésben már csak 90 nap szerepel. A beadvány
szerint arra sem lenne lehetőség, hogy az új bérbeadó külön díj
ellenében szakértői becslést kérhessen az agrárkamarától a piaci
haszonbérleti díj összegéről.
Répássy is bírálta
Az
elképzelést figyelemre méltó módon Répássy Róbert, a törvényalkotási
bizottság Fidesz által delegált alelnöke is kritikával illette,
jelezve: a földhaszonbérleti díjak nem egyértelmű meghatározása akár
perek százaihoz vezethet. A vita, a konkrét javaslattól némileg
elszakadva, kitért a külföldiek földvásárlási lehetőségére, valamint
arra, hogy az „aranykalászos gazda” minősítés visszaélésgyanús
megszerzésével illetéktelenek kezébe kerülhet a földvagyon. (Az
aranykalászosgazda-képzés visszásságairól a Hír TV közölt riportot a
héten. E szerint gyakorlatilag minden jelentkező megkaphatja a jövő
héten induló földárveréseken való részvételhez szükséges minősítést
anélkül is, hogy a kötelező képzési óraszám meglenne.) Staudt Gábor
jobbikos képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állami
földértékesítéssel a helyben élő gazdák kárára olyanok is termőföldhöz
juthatnak, akik nem foglalkoznak mezőgazdasággal, hanem bérbeadással
kizárólag pénzügyi haszonra szeretnének szert tenni. A párt ezt a
lehetőséget kizáró javaslatot is letett az asztalra, amit azonban a
bizottság nagy többséggel leszavazott.)
A
vitában a kormányt Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium
állami földekért felelős államtitkára képviselte. Mint kifejtette, a
helyben lakó gazdák föld-elővásárlási jogát semmi nem veszélyezteti,
így a frissen gazdaminősítést szerzett személyek – a vitában
műparasztnak nevezett spekulánsok – nem juthatnak földhöz.
Folyik az ügyeskedés
Eddig
127 kérelem esetében merült fel a gyanú, hogy a fiatal gazdák számára
kiírt vidékfejlesztési támogatásra a pályázók hamis végzettséget
igazoló okiratok másolati példányait nyújtották be. A Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) összesen 170 oktatási intézménytől kért
okirat-igazolásokat, a gyanús ügyekben pedig rendőrségi feljelentést
tesz – mondta az MTI érdeklődésére a szervezet elnöke. Gyuricza Csaba
közölte: a fiatal gazdák induló támogatására kiírt pályázat korábban is
igen népszerű volt, az előző uniós költségvetési ciklus megmaradt
forrásainak felhasználására 6943 kérelem érkezett, ebből az MVH 3011-et
ítélt támogathatónak, 38 milliárd forint összegben.
(MNO)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése