Az internet globális cenzúrájára hívja fel a kormányokat Zuckerberg

Mark Zuckerberg nyílt levélben kéri a világ kormányait az internet törvényi szabályozására

Az internet törvényi szabályozására és ellenőrzésére kérte a kormányokat Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi oldal alapítója és vezetője a The Washington Post szombati számában megjelent nyílt levelében.

A 35 éves Zuckerberg szerint a kártékony tartalmak ellenőrzése és kiszűrése túlságosan is nagy felelősséggel járó feladat ahhoz, hogy ezt egyedül a Facebook végezze el.

Zuckerberg, aki jelenleg a Facebook 28,2 százalékának tulajdonosa, nemcsak a kártékony tartalmakat kívánná törvényi úton ellenőrizni. Emellett további három területen tartja fontosnak, hogy a különböző kormányok törvényi szabályozást vezessenek be: a választások biztonságossága és tisztességessége, a magánélet sérthetetlensége és az adathordozhatóság terén.

“A törvényhozók gyakran mondogatják nekem, hogy túlságosan nagy a hatalmunk a szólásszabadság befolyásolásában, és ebben egyet is értek velük” – fogalmazott a nyílt levélben. Hozzáfűzte, hogy a vállalat létrehozott egy önálló testületet, amelynél a felhasználók előterjeszthetik panaszaikat és vitathatják a közösségi portál vezetőinek és működtetőinek egy-egy tartalom törlésére vonatkozó döntéseit.

A milliárdos vállalkozó megfogalmazott egy sor olyan szabályt is, amelyet szerinte valamennyi tech. cégnek be kellene tartania, mert ha ezeket valamennyi internetes portálon tiszteletben tartják, akkor jóval könnyebbé válik az egyébként rendkívül gyorsan terjedő káros tartalmak kiszűrése.

Zuckerberg szerint az új szabályokat valamennyi közösségi oldalnak el kell fogadnia, a szabályok betartását pedig külső testületre, vagy szervezetre kell bízni. Javasolta, hogy valamennyi nagy tech. vállalat három havonta hozzon nyilvánosságra úgynevezett átláthatósági jelentést, csatolva hozzá pénzügyi jelentést is. Az erőteljesebb törvények szerinte világszerte védelmet nyújtanának a választások tisztaságának biztosításához, már csak azért is, mert a portálok által betartott szabályok lehetővé tennék a politikai szereplők azonosítását is.

Zuckerberg olyan törvényeket sürgetett, amelyek nemcsak politikusokra és választásokra lennének érvényesek, hanem “megosztó témákra” is. A törvényeket szerinte nem csupán választási és kampányidőszakokban kell alkalmazni, hanem ezeken kívül is, a politikai kampányok idején pedig új és széles körben érvényes szabályok szerint kell ellenőrizni a közösségi média adatainak felhasználását.

A Facebook-vezető hangsúlyozta: “közös globális keretekre” van szükség, világszerte azonos – és nem egyes országokban lényegileg eltérő – törvényeket kell hozni.

A nyílt levelet az internetes közösségi platform vezetője néhány nappal azt követően tette közzé, hogy a Facebook az új-zélandi Christchurchben történt mészárlás után bejelentette, betiltja a fehér nacionalizmus és a fehér szeparatizmus megnyilvánulásait, az ilyen tartalmakat dicsérő vagy támogató bejegyzéseket.

MTI / SzRTI

szentiras.hu »KNBSZITKGUFRUFBDSTL

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének ünnepi beszéde március 15-én. (2019.03.15.)

Hős gyerekek a magyar függetlenségi háborúban, 1848-49-ben

Jókai Mór: A kis dobos

Azokban a véres háborúkban melyeket egy-egy európai nemzet a saját önrendelkezéséért és függetlenségéért vívott a történelem folyamán, – rengeteg önkéntes harcolt. Sőt elmondható, hogy a függetlenségükért küzdő nemzetek hadseregeit többnyire önkéntes katonákból állították fel. Akik tudták, hogy miért harcolnak: önmagukért, a családjukért, a saját földjükért.

Teljesen természetes tehát, hogy a bevonuló felnőtt férfiak nyomában sok kisfiú is jelentkezett a felkelő hadseregeknél szolgálatra. Akiket többnyire fel is vettek, s mint futárok, felderítők, s nem utolsósorban; mint dobosok szolgáltak a hadseregben.

A dobosoknak nagyon fontos lélektani szerepük volt. Ők lelkesítették a menetek és a rohamok közben a katonákat, ők adták meg az előrenyomulás ritmusát, lényegében ők diktálták az ütközet hevességét is.

Joseph Bara, a híres francia kisdobos, aki Nagy Francia Forradalom után alakult fiatal Francia Köztársaság védelméért folyó harcokban halt hősi halált, 1793-ban. 13 éves volt. – Moreau-Vauthier festménye

Mindig elől mentek, következésképpen rengetegen áldozták életüket népük szabadságáért.

A gyermek hősök a magyar történelem folyamán is számtalanszor felbukkantak a feljegyzésekben, s nagy íróink könyveinek lapjain. Kezdve akár Dobó István apródjaival, kik az 1552-es ostromban haltak hősi halált, folytatva; Szondy két apródjával, de ott voltak a kicsi dobosok Rákóczi Ferenc mezei hadaiban is, s nem utolsósorban részt vettek az 1848-49-es Forradalomban és Szabadságharcban is.

Ott voltak Pákozdnál, de Buda visszafoglalásánál is, ahol a honvédeket vezették a Rondellánál, vagy a Viziváros kanyargós utcácskáiban, és sokan el is estek közülük.

A kicsi dobosok közül egynek állít emléket Jókai Mór elbeszélése, melyet 62 éve vittek diafilmre, s, amit most az alábbiakban teljes egészében mi is leközlünk;

Szabad Riport

A pakisztáni-indiai konfliktus felszítása mögött az amerikaiak álltak

Hogy így próbáljanak nyomást gyakorolni Kínára, melynek Kasmír a "hátsó udvarában" fekszik, s Kína is könnyen belekeverhetö lett volna a konfliktusba. Pakisztán Kínával ápol jó kapcsolatokat, India pedig az USA-val. Milyen "elegáns" lett volna erösen meggyengíteni Kínát, amennyiben az belekeverödött volna egy nagy konfliktusba Indiával. Az USA lett volna a nevetö harmadik.

Kína ellenzi a koreai újraegyesítést, nem akar a szomszédságában egy erös, egyesített, USA-szövetséges Koreát. Nem volt véletlen tehát, hogy az indiai-pakisztáni konfliktus nem sokkal a Trump-Kim Dzsong-un csúcstalálkozó elött lobbant fel, s rögvest ki is aludt a csúcstalálkozó után. Kína nem ijedt meg az USA-tól, nem hagyta zsarolni magát. A Trump-Kim Dzsong-un csúcstalálkozó Vietnamban kudarccal végzödött.

Negyven indiai katona halt meg februárban ebben a kasmíri robbantásos merényletben, melyet Pakisztánra kentek, s melynek hatására késöbb a háború szélére sodródott az indiai-pakisztáni helyzet:

2019.2.14

Robbantásos támadás ért egy félkatonai kocsioszlopot Kasmírban, legalább 40 indiai fegyveres meghalt

https://444.hu/2019/02/14/robbantasos-tamadas-ert-egy-felkatonai-kocsioszlopot-kasmirban-legalabb-40-indiai-fegyveres-meghalt

Holott valójában a CIA-nak dolgozó afgán mudzsahedin elemensek követték el úgy, hogy India lényegében beengedte ezeket Kasmírba, s hagyta, hogy elkövessék a merényletet.

Pakisztán késöbb teljesen ártatlanul lett megvádolva.

Amikor tavaly júniusban elöször találkozott Trump Kim Dzsong-un-al,  egy titokzatos ballisztikus rakéta röppent fel Washington államból. Egy nukleáris hamis zászlós támadás lett megkísérelve, melyet Kínára kentek volna, lásd a Trumpék igazi ellensége Kína c. írást.

A jelenlegi koreai csúcstalálkozó ideje alatt pedig Kína "hátsó udvarát" próbálták meg lángra robbantani az amerikaiak úgy, hogy belekeverjék Kínát egy nagy konfliktusba Indiával.

Az észak-koreai rezsim már régóta titkos kapcsolatokat ápol az amerikai neokon körökkel, a CIA Észak-Kóreából futtatja többek között az amfetamin-származék bizniszét, és több más mocskos tevékenységét is. Trump és Kim Dzsong-un ugyanahhoz a szabadkömüves hálózathoz tartoznak. Kína viszont továbbra is útjában áll a koreai újraegyesítésnek, nem engedi, hogy Észak-Kórea is nyíltan kapitalistává és amerikabaráttá váljon.

http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=286:2019-03-12-10-01-03&catid=21:kuelfoeld&Itemid=58