Németország: plázát kellett lezárni a terrorveszély miatt

A német rendőrség bizonyítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy valaki terrortámadást akar elkövetni egy bevásárlóközpontban, emiatt lezárták a helyszínt. A terroristák elleni fellépés továbbra sem egyszerű, mert ehhez civil szervezetek működését kellene korlátozni.

Essen (Észak-Rajna-Vesztfália központjában) területén le kellett zárni egy bevásárlóközpontot, mert a rendőrség ismeretlen forrásból bizonyítékokat kapott arra vonatkozóan, hogy újabb terrortámadás készül. A Limbecker Platznál található bevásárlóközpont ennek okán, a vélt biztonsági fenyegetés miatt szombatra zárva maradt.

Úgy tűnik, a „fejlett nyugati” országban tényleg kezd általánossá válni a terrorfenyegetés: évekkel ezelőtt még elképzelhetetlenek lettek volna olyan események, melyek ma bármelyik nap bekövetkezhetnek. A szövetségi rendőrség fokozott készenlétben van, mióta tavaly Berlinben egy karácsonyi vásáron 12 embert gyilkolt meg egy dzsihádista merénylő. Március 8-án pedig a belföldi hírszerzés jelentette be, hogy az országban bármely pillanatban újabb terrortámadás történhet.

A karácsonyi vásáron történtek azonban nem az egyetlen történés volt, ami közvetlen összefüggésben áll a tömeges bevándorlással importált terrorfenyegetéssel. Július 18-án egy 17 éves afgán migráns egy vonat utasaira támadt, négy embert súlyosan megsebesített. Július 22-én egy iráni származású személy egy müncheni bevásárlóközpontban 9 embert gyilkolt meg. Július 24-én egy szíriai migráns Ansbachban egy hétvégi vásáron felrobbantotta magát. Az eset arról is emlékezetes, hogy a német sajtó az utolsó pillanatig próbálta tagadni, hogy az elkövető bevándorló: az öngyilkos merényletről a bevándorláspárti sajtó úgy számolt be, hogy „robbanás történt, melyben egy menedékkérő életét veszítette”.

Szintén július 24-én egy szíriai migráns Stuttgart külvárosában bozótvágó késsel támadt egy várandós nőre, a nyakát is átvágta. A machetével összevagdosott asszony az utcán életét veszítette. Október 30-án Hamburgban késelés történt, amit az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalt magára.

Korábban Hans Georg Maassen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője azt mondta, a terrorszervezetek beépültek a bevándorlást támogató civil szervezetekbe, és képesek arra, hogy emberi jogi aktivisták sokaságát mozgósítsák, ezáltal megnehezítve a hatóságok számára a kellően határozott fellépést.

http://www.hidfo.ru/2017/03/nemetorszag-plazat-kellett-lezarni-a-terrorveszely-miatt/

Közel-keleti terrorszervezet akart gyilkolni Németországban

Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt állítja, hogy a Daes nevű terrorszervezet akart merényletet elkövetni az esseni bevásárlóközpontban, amit szombaton lezártak a fenyegetés miatt.

Az ARD hírügynökség a belügyminisztert a szombaton történt lezárásokról kérdezte, mert a hétvége során nem derült ki, pontosan milyen fenyegetés miatt léptek közbe a hatóságok. A miniszter válaszából kiderült, hogy egy korábban a Közel-Keletre utazó személy adott ki instrukciókat merénylet elkövetésére, emiatt zárták le a helyszínt. A belügyminiszter megerősítette, hogy Iszlám Állam nevű terrorszervezet tervezett akciója miatt jártak el így.

Szombaton a német hatóságok lezártak egy bevásárlóközpontot Essen városában, majd házkutatásokat hajtottak végre a szomszédos Oberhausen területén, ahol két személyt tartóztattak le. Később a sajtóban semmilyen információ nem jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a két személyt gyanúsítják-e a terrortámadás előkészítésével.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kozel-keleti-terrorszervezet-akart-gyilkolni-nemetorszagban/

A migránsok miatt fokozzák a megfigyelést Németországban

A német parlament alsóháza elfogadott egy törvényt, ami megkönnyíti a megfigyelő kamerák elhelyezését magántulajdonban lévő ingatlanokban, bevásárlóközpontokban, parkolóházakban és más nyilvános helyeken.

A Tagesschau beszámolója szerint az új törvény elfogadása részét képezi a Thomas de Maiziere belügyminiszter által tavaly augusztusban javasolt intézkedéscsomagnak, amely a tömeges bevándorlás következményeként romló közbiztonságot hivatott helyreállítani.

Az intézkedés részeként a rendőrök is kiterjedtebb jogköröket kapnak ilyen téren, többek között lehetővé válik számukra a testkamera viselése.

Hónapokkal a törvény elfogadása előtt olyan közvélemény-kutatások eredményei jutottak nyilvánosságra, melyek szerint a német lakosság többsége támogatja, hogy a hatóságok még több térfigyelő kamerát szereljenek a közterekre.

A tömeges bevándorlás következményeként Németországban nagy mértékben romlott az emberek biztonságérzete. A DPA hírügynökség egy decemberi beszámolója szerint egy YouGov közvélemény-kutatás során kiderült, hogy minden második német a hadsereg bevonását tartja szükségesnek a rendfenntartásba, amennyiben újabb terrortámadás történik.

http://www.hidfo.ru/2017/03/a-migransok-miatt-fokozzak-a-megfigyelest-nemetorszagban/

A migránsok saját országuk politikáját is magukkal hozzák Európába

A német belügyminiszter felszólalt az ellen, hogy a török politikusok Németországban kampányolnak az ott élő több millió török szavazónak.

Thomas de Maiziere vasárnapi beszédében kifogásolta, hogy a török politikusok a Németországban élő több millió migránsnak akarnak kampányolni.

A német kormány korábban megtiltotta, hogy a török vezetők Németországba utazzanak kampányrendezvényekre – Ankara azonban nem fogadja el ezt a tiltást, mert több millió török választópolgár él Németország területén. A belügyminiszter szerint “a német alkotmányos rendet inzultálja”, hogy a török vezetők Európába akarnak utazni kampányolni a sokmillió nem-európai állampolgárnak.

Márciusban a német hatóságok több olyan tömegdemonstrációt is betiltottak, aminek célja Törökországban zajló belpolitikai folyamatok támogatása lett volna. Erre válaszként Recep Tayyip Erdogan török államfő azt mondta, „ami ma Németországban zajlik, az nem különb attól, mint ami a nácizmus idején zajlott”.

Korábban a holland hatóságok nem engedték leszállni Mevlüt Cavosogulu török külügyminiszter gépét, majd nem adtak belépési engedélyt a török családegyesítésért felelős miniszternek sem. Ankara hasonló intézkedéseket helyezett kilátásba európai miniszterek törökországi utazásaira vonatkozóan.

2016. július 15-én a NATO-hoz hű katonai körök puccskísérletet hajtottak végre Törökországban. A puccskísérlet bukása után kiderült, hogy a török titkosszolgálatok is több tízezres tömegeket tudnak utcára vinni német nagyvárosokban; a történtek után Bréma, München, Hannover, Stuttgart területén, valamint Észak-Rajna-Vesztfáliában számos kisebb városban is zajlottak tömeges török tüntetések.

Senki nem tudja, ki szervezett több ezres török tüntetéseket Németországban

Török titkosszolgálat állhat a tömeges bevándorlás mögött?

A török titkosszolgálat is formálhatja a politikát Németországban

http://www.hidfo.ru/2017/03/a-migransok-sajat-orszaguk-politikajat-is-magukkal-hozzak-europaba/

Civil szervezetek akadályozzák az EU határainak megvédését

Több mint tucatnyi emberi jogi csoport és menekülteket támogató szervezet szólította fel a görög országgyűlési képviselőket, hogy akadályozzák meg a menekültvédelmi törvény módosítását.

A görög parlament a következő napokban fog szavazni a bevándorlással kapcsolatos törvények szigorításáról, hogy összhangba hozzák a hazai törvényeket az Európai Unió és Törökország közt kötött megállapodással. A civil szervezetek szerint az Európai Bizottság által elfogadott cselekvési terv több pontos is korlátozná a migránsok jogait, ennek eredményeként a jelenleginél jóval több bevándorlót küldenének vissza a görög szigetekről Törökországba.

A Human Rights Watch által nyilvánosságra hozott, 13 szervezet által támogatott közlemény arra kéri a görög politikusokat, hogy ne engedjenek az EU nyomásgyakorlásának, és utasítsák el a menekültügyi törvény módosítását célzó javaslatokat. A közlemény szerint az EU és Törökország közti megállapodás betartása „korlátozni fogja azoknak a jogait, akik védelem reményében érkeznek Európába”.

A civil szervezetek arra kérik a görög országgyűlési képviselőket, hogy tartsák meg a jelenlegi szabályozást, ami alapján a családegyesítés céljából érkező bevándorlók nem küldhetőek vissza Törökországba, emellett nem küldhetőek vissza a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorúak sem (ebből ered az a gyakorlat, hogy személyazonosító okmány nélküli 30-40 éves migránsok is kiskorúnak vallják magukat).

Az erre vonatkozó görög törvényt 2016-ban sietve fogadták el – szintén civil szervezetek nyomására -, kifejezetten az EU-Törökország migrációs megállapodás miatt.

http://www.hidfo.ru/2017/03/civil-szervezetek-akadalyozzak-az-eu-hatarainak-megvedeset/

Újabb támadást tervez a kormány a kiskerláncok ellen

Egy március elején kiszivárgott tervezet alapján a magyar kormány ismét nekimenne a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncoknak. Csak parkolásért 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól, ezen felül szabályoznák, hogy mennyit költhetnek reklámokra, kötelezhetnék a cégeket új munkaerő felvételére, növelniük kellene a hétvégi bérpótlékot, és még az ingyenes buszjáratokat is megsarcolnák.

Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány különadók és más módszerek útján megpróbálja ellehetetleníteni a külföldi tulajdonban lévő áruházakat, 2015-ben azonban az Unió nyomására kénytelen volt meghátrálni a kormány, mivel a progresszív terhek számos ponton sértették az uniós versenyjogot. Várhatóan a forgatókönyv hasonló lenne 2015-höz: a törvény beterjesztése/elfogadása esetén Brüsszel kötelezettségszegési-eljárást indítana Magyarország ellen, amelynek eredménye az lenne, hogy vagy vissza kellene vonni a törvény csomagot, vagy finomítani kellene azt.

Ezt tervezi a kormány?

Az Index mutatta be azt az előterjesztést, amely alapján új különadóval és szabályozó eszközökkel a kormány ismét nekimenne a külföldi tulajdonban lévő áruházláncoknak.  Az internetes újság megkeresésére a Miniszterelnökség sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta az előterjesztést. Lázár János azonban több utalást is tett arra a 81. kormányinfón, hogy a kormány valóban tervez valamit a kiskereskedelmi láncok ellen, de nem pontosan azt, ami az Indexen kiszivárgott. De mi is derült ki az Indexen bemutatott anyagból?

Talán az összes tétel közül a legfontosabb a környezethasználati díj lenne a parkolókra, amelyből 20 milliárd forint bevételt remél a kormány. Azt Lázár János sem cáfolta, hogy valamilyen módszert találni kell arra, hogy a nagyobb multik által okozott környezetterhelést valamivel ellensúlyozni kellene (parkolók), de részletekbe nem ment bele a miniszter.

Paródiába illő, hogy a kormány környezetterhelés címen vetne ki különadót, miközben Budapesten komoly környezetkárosítást hajtott végre zöldterületek valóságos letarolásával.

A kormány szabályozná a nagyobb áruházláncok reklámköltségeit is, a napi fogyasztási cikkeket áruló cégek bevételeik maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámokra. A kormány érvelése szerint ezzel tudatosabban választhatnának a fogyasztók a termékek közül, és a kisebb cégek sem kerülnének versenyhátrányba. A környezetterhelés ennél a pontnál is előjött, mivel a tervezet alapján a kormány úgy gondolja, hogy az ingyenes buszszolgáltatás is reklámtevékenységnek minősül, ráadásul amellett, hogy befolyásolják a fogyasztókat, még a környezetet is szennyezik (elsősorban a Tesco-buszokra gondolhatnak).

A tervezet alapján a kormány azt is törvénybe írná, hogy az áruházláncoknak mekkora létszámban kell foglalkoztatniuk, mivel az eddigi adatok alapján nem foglalkoztattak elég embert. Az alacsony létszámban valójában az is közrejátszhat, hogy bérszínvonal nem túl vonzó ebben az ágazatban, ráadásul 2015-2016 között pont a vasárnapi boltzár miatt küldtek el nem kevés embert.

A vasárnapi boltzár visszavonása után előkerült magasabb bérpótlékot is elővennék, a vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a munkavállalók.

A fontosabb pontok mellett további tételeket is tartalmaz a terv, például pontosítanák, hogy mitől is diszkont egy diszkont, megtiltanák, hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltokban gyűjtőcsomagokat áruljanak, valamint megerősítenék az élelmiszerláncok ellenőrzését is, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolása külön kormánybiztost is kapna.

Újabb áthárítás?

A magasabb költség nyilván magasabb árakat is eredményezne, Lázár János azonban cáfolta ezt. A kormányinfón azt mondta, hogy átfogó hatástanulmányok készültek, ezek alapján pedig nem kell drágulástól tartani. Ismerve az eddigi hatástanulmányokat, jobban mondva nem ismerve, mivel a kormánynak nem szokása, hogy ezeket bemutassa, mi ebben kételkednénk, és várhatóan ott ahol tehetnék a megnövekedett költségeket biztosan áthárítanák a fogyasztókra. A parkolókhoz köthető különadók nyertesei nyilván azok a kisebb élelmiszerláncok lennének, amelyek kisebb területű boltokkal rendelkeznek, és emiatt nincs is szükségük nagyobb parkolókapacitásra. Jellemzően ezek azok a kormányközeli hálózatok, amelyeket már korábban is helyzetbe akartak hozni a különböző intézkedésekkel.

Egyelőre különadók sem kellenek ahhoz, hogy visszatérjen az infláció, friss KSH-adatok alapján már februárban is jóval magasabb volt az árszínvonal-emelkedés, mint az elmúlt néhány évben.

Az áthárítást amúgy nem először nézné be a Fidesz. 2012-ben Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként jelentette ki, hogy az új adókat nem lehet áthárítani, végül mégis minden külön- és új adó a fogyasztókon csattant. Talán a tranzakciós adó volt ezek közül a legismertebb, ahol a kormány sokáig ragaszkodott az álláspontjához, végül kénytelen volt belátni, hogy a bankok áthárították a megnövekedett költségeket.

Nem ez az első eset

A magyar kormány nem először indít támadást a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncok ellen. A legismertebb eset talán az élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszívvá alakítása volt: az 50 milliárd nettó árbevétel feletti cégek esetén a sarc akkora lett volna, hogy a korábbi adónak akár hatvanszorosát is kénytelenek lettek volna befizetni, rombolva versenyképességüket. A különadó beleillett a Fidesz mutyipolitikájába. A piac újrafelosztása olyan törvények segítségével, helyzetbe hozva azokat a cégeket, amelyek jó viszonyt ápolnak a kormánnyal, és kiszorítva azokat, amelyeket ellenségnek tekint a kormány. A trafikpiacon például ez zajlott le 2013-ban, és nem kizárt, hogy az élelmiszerpiacon is ez a Fidesz mindenkori célja.

Mivel az akkori törvény számos ponton sértette az uniós versenyjogot, Brüsszel kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen, és végül el is marasztalta az országot. A kormány vissza is vonta a progresszív kulcsot 2015 végén.

A kormány 2010-ben a válságra hivatkozva vetett ki különadókat, ezek többségét azonban hamar eltörölte, vagy csökkentette. 2010-2013 között 90 milliárd forintot szedett be a kormány, az évi 30 milliárd alig több mint a most tervezett 20 milliárd. A szereplők száma azonban jóval kevesebb, mivel most csak az élelmiszerláncokat sarcolnák meg, míg 2010-2013 minden nagyobb boltnak fizetnie kellett. Ezt követte a már korábban ismertetett piactorzító progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

Az EU ismét közbeléphet

Amennyiben a versenyjog ismét sérülne, Brüsszel ismét kötelezettségszegési-eljárást indíthat Magyarország ellen, de ezt maguk a tervezet alkotói is elismerik, ezért azzal a javaslattal is előálltak, hogy ne egy nagy csomagban terjesszék be a törvényt, hanem több különálló lépésben, csökkentve a kockázatokat. Mivel a parkolásra vonatkozó adót például a környezet használata alapján vetnék ki, hosszabb jogi birkózás is kialakulhat a kormány és Brüsszel között, előtte azonban a hazai szervezetnek is lesz egy-két szava, bár a kormány ezeket a véleményeket mindig előszeretettel söpörte félre.

TényTár

EU-USA kereskedelmi háborúra készülnek a németek

A Süddeutsche Zeitung német lap szerint Németország törekszik arra, hogy diplomáciai eszközökkel eltántorítsa az Egyesült Államokat a vámköltségek sokszorosára emelésétől, de „minden eszköz” szóba kerülhet a következő hétre tervezett tárgyalások során.

A lap szerdai beszámolójában azt írja, az amerikaiak a következő hét folyamán fognak megbeszéléseket kezdeni Angela Merkellel és Wolfgang Schauble pénzügyminiszterrel. Merkel március 14-én Washingtonba utazik, ahol Donald Trumppal fog személyesen találkozni. Az amerikai vezető korábban nem csak Merkel bevándorláspolitikáját kritizálta, de célba vette a német gazdaságpolitikát is; januárban azzal fenyegetett, hogy 35%-os védővámot vet ki a BMW gépjárművek importjára.

Jelenleg az USA területére exportált német autók után többnyire az áru összértékének 2,5%-át kell kifizetniük, de bizonyos típusú gépjárművek esetében ez 25%-ban van megállapítva. Ezt az összeget emelné Trump 35%-ra. (Az EU eközben 10%-os standardot állapít meg minden importált gépjárműre vonatkozóan.)

A német lap beszámolójából emellett kiderült: ahelyett, hogy Trump az Európai Unió egészével tárgyalna, Németországgal és más tagállamokkal külön-külön akar tárgyalásokat folytatni a vámtarifákkal kapcsolatban.

Politológus: az USA megosztottságot szít Európában

Berlin állásfoglalása ugyanakkor az, hogy az Európai Unió egységes frontot kell fenntartson a tárgyalási folyamat során, és az importköltségek megnövekedése esetén három lehetséges választ helyez kilátásba.

Az egyik javasolt lehetőség, hogy a cégek leírhassák az amerikai export költségeit saját belföldi – németországi – adóterheikből. Ez azonban az állami költségvetéstől vonna meg forrásokat, így az amerikai vámköltségek végső soron a német államot gyengítenék.

A lap szerint egy másik, fontolóra vett lehetőség, hogy az EU a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé vihetné az ügyet – de egy ilyen eljárás évekig is tarthat, miközben semmi nem garantálja, hogy a végén a WTO az Európai Unió javára döntene.

A harmadik lehetőség, hogy az Európai Unió – válaszul az amerikaiak intézkedésére – megemelné az amerikai termékek behozatalára vonatkozó vámköltségeket az EU határain. Ehhez azonban az EU tagállamai előbb meg kell állapodjanak egy ilyen intézkedésről, amit életbe léptetése előtt a WTO is el kellene fogadjon – áll a beszámolóban.

Március első hetében Kiszelly Zoltán politológus az M1-nek nyilatkozva azt mondta, az Egyesült Államok vezetői nem érdekeltek az Európai Unió egységének fenntartásában, ehelyett inkább külön-külön kötnének alkukat az egyes országokkal. Korábban a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger egy sajtótájékoztatón szintén arról beszélt; az amerikai külpolitika nem egységes tömbként kezeli az EU tagállamait, hanem megpróbálja megosztani Európát, apró nemzetállamokként ráerőltetni akaratát az európai országokra. Trump elgondolása, miszerint a vámköltségekről külön-külön tárgyalna az európai országokkal, szintén ebbe a trendbe – az EU egységének megbontásába – illeszkedik.

http://www.hidfo.ru/2017/03/eu-usa-kereskedelmi-haborura-keszulnek-a-nemetek/

Szerbia nemzetközi segítséget vár a koszovói hadsereg létrehozásával szemben

Szerbia segítséget vár az Európai Uniótól, az Egyesült Államoktól és Oroszországtól ahhoz, hogy megakadályozzák a koszovói hadsereg létrehozását – mondta Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit az ENSZ mintegy 100 tagállama elismer. Oroszország, Kína, Irán, Spanyolország, Görögország és számos más ország viszont nem ismeri el független államként Koszovót.

Januárban Belgrád és Pristina magas szintű tárgyalásokat folytatott a kapcsolatok normalizálásáról, de később egyik oldal sem kommentálta azok eredményét.

Kedden Koszovó elnöke, Hashim Thaci a parlament elé terjesztette a Koszovói Biztonsági Erők független hadsereggé átalakításának tervezetét. Vucic most a nagyhatalmak segítségére számít, hogy közreműködjenek a független koszovói hadsereg felállításának megakadályozásában.

http://www.hidfo.ru/2017/03/szerbia-nemzetkozi-segitseget-var-a-koszovoi-hadsereg-letrehozasa-ellen/

Amerikai pénzen bomlasztja az EU-t Geert Wilders pártja

A holland Szabadságpárt az Egyesült Államokból és nemzetközi nem-kormányzati szervezetektől kapott támogatást – ez volt a legnagyobb egyéni anyagi hozzájárulás, amit Hollandiában politikai párt kapott.

A New York Times kedden azt írta, egy David Horowitz nevű személy két év alatt több mint 150000 dollárral támogatta Geert Wilders pártját, és a 2015-ös évben ez volt a legnagyobb egyéni anyagi hozzájárulás, amit Hollandiában politikai párt kapott. Horowitz mellett két amerikai nem-kormányzati szerv, a Gatestone Institute és az International Freedom Alliance Foundation is támogatta a Szabadságpártot, emellett fizette a pártvezető repülőútjait és hotel-költségeit az Egyesült Államokban 2016-ban tett látogatásai során.

A történteket már szóvá tették hollandiai politikusok is, többek közt Ronald van Raak a szocialisták részéről. Az országban március 15-én lesznek parlamenti választások, és Wilders pártja az utóbbi évek során nagy mértékben megerősödött, ezek szerint részben az amerikai támogatásnak köszönhetően. Korábban számos európai sajtóorgánum vádolta azzal Wilders pártját, hogy külföldi támogatásból bomlasztja az Európai Uniót, és azt állították, hogy ezt orosz pénzből teszi. Tegnap azonban kiderült, hogy amerikai anyagi támogatással teszi mindezt.

Március első hetében Kiszelly Zoltán politológus az M1-nek nyilatkozva azt mondta, az Egyesült Államok vezetői nem érdekeltek az Európai Unió egységének fenntartásában, ehelyett inkább külön-külön kötnének alkukat az egyes országokkal. Korábban a Müncheni Biztonsági Konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger egy sajtótájékoztatón szintén arról beszélt; Washington nem a stabilitás és béke garanciájának tartja az Európai Uniót, és az amerikai külpolitika nem egységes tömbként kezeli, hanem megpróbálja megosztani Európát, apró nemzetállamokként ráerőltetni akaratát az európai országokra.

http://www.hidfo.ru/2017/03/amerikai-penzen-bomlasztja-az-eu-t-geert-wilders-partja/