Újabb támadást tervez a kormány a kiskerláncok ellen

Egy március elején kiszivárgott tervezet alapján a magyar kormány ismét nekimenne a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncoknak. Csak parkolásért 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól, ezen felül szabályoznák, hogy mennyit költhetnek reklámokra, kötelezhetnék a cégeket új munkaerő felvételére, növelniük kellene a hétvégi bérpótlékot, és még az ingyenes buszjáratokat is megsarcolnák.

Nem ez az első eset, hogy a magyar kormány különadók és más módszerek útján megpróbálja ellehetetleníteni a külföldi tulajdonban lévő áruházakat, 2015-ben azonban az Unió nyomására kénytelen volt meghátrálni a kormány, mivel a progresszív terhek számos ponton sértették az uniós versenyjogot. Várhatóan a forgatókönyv hasonló lenne 2015-höz: a törvény beterjesztése/elfogadása esetén Brüsszel kötelezettségszegési-eljárást indítana Magyarország ellen, amelynek eredménye az lenne, hogy vagy vissza kellene vonni a törvény csomagot, vagy finomítani kellene azt.

Ezt tervezi a kormány?

Az Index mutatta be azt az előterjesztést, amely alapján új különadóval és szabályozó eszközökkel a kormány ismét nekimenne a külföldi tulajdonban lévő áruházláncoknak.  Az internetes újság megkeresésére a Miniszterelnökség sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta az előterjesztést. Lázár János azonban több utalást is tett arra a 81. kormányinfón, hogy a kormány valóban tervez valamit a kiskereskedelmi láncok ellen, de nem pontosan azt, ami az Indexen kiszivárgott. De mi is derült ki az Indexen bemutatott anyagból?

Talán az összes tétel közül a legfontosabb a környezethasználati díj lenne a parkolókra, amelyből 20 milliárd forint bevételt remél a kormány. Azt Lázár János sem cáfolta, hogy valamilyen módszert találni kell arra, hogy a nagyobb multik által okozott környezetterhelést valamivel ellensúlyozni kellene (parkolók), de részletekbe nem ment bele a miniszter.

Paródiába illő, hogy a kormány környezetterhelés címen vetne ki különadót, miközben Budapesten komoly környezetkárosítást hajtott végre zöldterületek valóságos letarolásával.

A kormány szabályozná a nagyobb áruházláncok reklámköltségeit is, a napi fogyasztási cikkeket áruló cégek bevételeik maximum 0,5 százalékát költhetnék reklámokra. A kormány érvelése szerint ezzel tudatosabban választhatnának a fogyasztók a termékek közül, és a kisebb cégek sem kerülnének versenyhátrányba. A környezetterhelés ennél a pontnál is előjött, mivel a tervezet alapján a kormány úgy gondolja, hogy az ingyenes buszszolgáltatás is reklámtevékenységnek minősül, ráadásul amellett, hogy befolyásolják a fogyasztókat, még a környezetet is szennyezik (elsősorban a Tesco-buszokra gondolhatnak).

A tervezet alapján a kormány azt is törvénybe írná, hogy az áruházláncoknak mekkora létszámban kell foglalkoztatniuk, mivel az eddigi adatok alapján nem foglalkoztattak elég embert. Az alacsony létszámban valójában az is közrejátszhat, hogy bérszínvonal nem túl vonzó ebben az ágazatban, ráadásul 2015-2016 között pont a vasárnapi boltzár miatt küldtek el nem kevés embert.

A vasárnapi boltzár visszavonása után előkerült magasabb bérpótlékot is elővennék, a vasárnapi munkavégzésért 100 százalékos bérpótlékot kapjanak a munkavállalók.

A fontosabb pontok mellett további tételeket is tartalmaz a terv, például pontosítanák, hogy mitől is diszkont egy diszkont, megtiltanák, hogy 400 négyzetméternél nagyobb boltokban gyűjtőcsomagokat áruljanak, valamint megerősítenék az élelmiszerláncok ellenőrzését is, a kiskereskedelmi szektor ellenőrzésének összehangolása külön kormánybiztost is kapna.

Újabb áthárítás?

A magasabb költség nyilván magasabb árakat is eredményezne, Lázár János azonban cáfolta ezt. A kormányinfón azt mondta, hogy átfogó hatástanulmányok készültek, ezek alapján pedig nem kell drágulástól tartani. Ismerve az eddigi hatástanulmányokat, jobban mondva nem ismerve, mivel a kormánynak nem szokása, hogy ezeket bemutassa, mi ebben kételkednénk, és várhatóan ott ahol tehetnék a megnövekedett költségeket biztosan áthárítanák a fogyasztókra. A parkolókhoz köthető különadók nyertesei nyilván azok a kisebb élelmiszerláncok lennének, amelyek kisebb területű boltokkal rendelkeznek, és emiatt nincs is szükségük nagyobb parkolókapacitásra. Jellemzően ezek azok a kormányközeli hálózatok, amelyeket már korábban is helyzetbe akartak hozni a különböző intézkedésekkel.

Egyelőre különadók sem kellenek ahhoz, hogy visszatérjen az infláció, friss KSH-adatok alapján már februárban is jóval magasabb volt az árszínvonal-emelkedés, mint az elmúlt néhány évben.

Az áthárítást amúgy nem először nézné be a Fidesz. 2012-ben Matolcsy György, akkor még nemzetgazdasági miniszterként jelentette ki, hogy az új adókat nem lehet áthárítani, végül mégis minden külön- és új adó a fogyasztókon csattant. Talán a tranzakciós adó volt ezek közül a legismertebb, ahol a kormány sokáig ragaszkodott az álláspontjához, végül kénytelen volt belátni, hogy a bankok áthárították a megnövekedett költségeket.

Nem ez az első eset

A magyar kormány nem először indít támadást a külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncok ellen. A legismertebb eset talán az élelmiszerlánc-felügyeleti díj progresszívvá alakítása volt: az 50 milliárd nettó árbevétel feletti cégek esetén a sarc akkora lett volna, hogy a korábbi adónak akár hatvanszorosát is kénytelenek lettek volna befizetni, rombolva versenyképességüket. A különadó beleillett a Fidesz mutyipolitikájába. A piac újrafelosztása olyan törvények segítségével, helyzetbe hozva azokat a cégeket, amelyek jó viszonyt ápolnak a kormánnyal, és kiszorítva azokat, amelyeket ellenségnek tekint a kormány. A trafikpiacon például ez zajlott le 2013-ban, és nem kizárt, hogy az élelmiszerpiacon is ez a Fidesz mindenkori célja.

Mivel az akkori törvény számos ponton sértette az uniós versenyjogot, Brüsszel kötelezettségszegési-eljárást indított Magyarország ellen, és végül el is marasztalta az országot. A kormány vissza is vonta a progresszív kulcsot 2015 végén.

A kormány 2010-ben a válságra hivatkozva vetett ki különadókat, ezek többségét azonban hamar eltörölte, vagy csökkentette. 2010-2013 között 90 milliárd forintot szedett be a kormány, az évi 30 milliárd alig több mint a most tervezett 20 milliárd. A szereplők száma azonban jóval kevesebb, mivel most csak az élelmiszerláncokat sarcolnák meg, míg 2010-2013 minden nagyobb boltnak fizetnie kellett. Ezt követte a már korábban ismertetett piactorzító progresszív élelmiszerlánc-felügyeleti díj.

Az EU ismét közbeléphet

Amennyiben a versenyjog ismét sérülne, Brüsszel ismét kötelezettségszegési-eljárást indíthat Magyarország ellen, de ezt maguk a tervezet alkotói is elismerik, ezért azzal a javaslattal is előálltak, hogy ne egy nagy csomagban terjesszék be a törvényt, hanem több különálló lépésben, csökkentve a kockázatokat. Mivel a parkolásra vonatkozó adót például a környezet használata alapján vetnék ki, hosszabb jogi birkózás is kialakulhat a kormány és Brüsszel között, előtte azonban a hazai szervezetnek is lesz egy-két szava, bár a kormány ezeket a véleményeket mindig előszeretettel söpörte félre.

TényTár