Ésszerű mély együttműködést kialakítani Kazahsztánnal, mert ez a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Asztanában.

A kormányfő háromnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Asztanában. Orbán Viktor megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Karim Maszimovval.

Atom, repülő, bank

Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor a magyar–kazah kapcsolatépítésről szólva kiemelte: ennek a zászlóshajója a magyar olajipari cég, amely együttműködik Kazahsztánnal. Megállapodtak arról is, hogy a két ország közötti közvetlen légi járat megteremtésének segítésére légügyi egyezményt kötnek, és a kormányfő hangsúlyozta a nukleáris együttműködés jelentőségét a mérnöki szolgáltatások területén is. Orbán Viktor közölte: a jövőben Magyarország kétszáz kazah diáknak biztosít ösztöndíjat.

Beszámolt arról is, hogy a kormány úgy döntött: Magyarország csatlakozik az Ázsiai Nemzetközi Fejlesztési Bankhoz. Továbbá elfogadta a meghívást a májusi gazdasági fórumra, és a 2017-ben esedékes, Kazahsztánban sorra kerülő expón is képviselteti magát – jelentette ki.

Nehéz rálépni az útra

A miniszterelnök kifejtette: a világon ma mindenki azon gondolkodik, hogyan lehet sikeresnek lenni a gyorsan változó világban. Magyarországnak, amely történelmi okokból elvesztette a nyersanyag- és energiaforrásai nagy részét, nem könnyű választ adnia erre a kérdésre – magyarázta. Úgy látja, a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz, mert „sem méretünk, sem természeti adottságaink nem jelölik ki azt”.

Orbán Viktor szerint éppen ezért fontos a világ gyorsan fejlődő részeivel jó kapcsolatot kialakítani, és ezért lényeges a jó viszony Kazahsztánnal is.

A kormányfő felidézte: kazah kollégája korábbi budapesti látogatása eredményeként baráti viszony alakult ki a két ország között. Ezért a magyar delegáció mindig szívesen jön Kazahsztánba, ezúttal is a kormány hat tagja érkezett Asztanába – közölte.

Orbán Nazarbajevvel is találkozott

Karim Maszimov a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország az EU tagjaként és Kazahsztán az ázsiai régió fontos országaként szorosabbra fűzheti stratégiai együttműködését. Megbeszélésük messze meghaladta a politikai párbeszéd általános szintjét, a két ország közötti együttműködés Orbán Viktor és Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök délelőtti találkozójával pedig még erősebb lett – mondta. Közölte: Magyarország és Kazahsztán sok területen működik együtt.

Orbán Viktort szerda délelőtt – a miniszterelnöki találkozó előtt – fogadta Nurszultan Nazarbajev kazah köztársasági elnök.

A nap folyamán Orbán Viktor magyar–kazah stratégiai tanács felállításáról szóló egyetértési megállapodást, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a KazAgro Holding és az Eximbank közös pénzügyi alapjának beindításáról szóló előszerződést, Trócsányi László igazságügyi miniszter bűnügyijogsegély-megállapodást, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pedig kétoldalú szakképzési együttműködési megállapodást írt alá kazah kollégájával.
(MTI)

Bal-Rad komm: “…a magyar sikeresség útját megtalálni nehéz…”-merthogy erre az útra Ő IS hatalmas akadályokat hordott. Amikre manapság már nem szívesen emlékszik, csak haveri körökben büszkélkedik.

Vona Gábor nyugati nyitása, avagy mit keresett Orbán Viktor Kazahsztánban

Orbán Viktor kijelentette, hogy erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat Magyarország és Kazahsztán közt, és a kazah államfővel számos olyan megállapodást kötnek, ami ezt lehetővé teszi. A miniszterelnök szerint a gyorsan változó világban szoros együttműködésre van szükség az EU és az Eurázsiai Gazdasági Unió között, és Magyarország ezért dolgozik a következő években. Ez a kijelentés nagyjából a mai magyar kormány külpolitikai orientációjáról is tanúbizonyságot tesz; a kormány csak annyiban hajlandó kiterjeszteni a keleti nyitás politikáját, amennyire azt Berlinből engedik, de teljes külpolitikai fordulathoz a mai kormány nem rendelkezik elegendő politikai mozgástérrel.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter alig egy héttel ezelőtt kijelentette; Magyarország és az Egyesült Államok közt csak politikai nézeteltérések vannak, a gazdasági és katonai együttműködés továbbra is töretlen. Összességében ez úgy értelmezhető, hogy a magyar kormány nem rendelkezik független külpolitikával, és a látszat ellenére nem is próbál független lépéseket tenni a nemzetközi kapcsolatokban. A kormány Eurázsiai Gazdasági Unióval épített kapcsolatai egyelőre összhangban vannak Berlin külpolitikájával.

Az Orbán-kormány külpolitikájának hátteréhez szükséges alaposabb képet alkotni arról a geopolitikai kontextusról, melyben jelenleg hazánk elhelyezkedik. A térségi politikában négy meghatározó cselekvő van jelen, ezek; az Európai Unió, Törökország, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Amerikai Egyesült Államok. Utóbbi abszurditását mutatja, hogy az USA érdekképviselete nem csak jelen van Európában, hanem az utóbbi évtizedek során az amerikai külügyi törekvés határozta meg az európai (és részben a török) politikát. Ennek eredményeként megfigyelhető Európában egy fokozódó Amerika-ellenesség, ami Magyarország elhelyezkedéséből adódóan nálunk általános nyugatellenességben nyilvánul meg. Washington fokozatosan veszít a térségre gyakorolt befolyásából, ami nem a kormányok akaratából, hanem az európai kormányokra nehezedő belpolitikai nyomás elviselhetetlenné válásából adódik (és kizárólag erre vezethető vissza az amerikaiak katona erődemonstrációja térségünkben).

A Szovjetunió széthullását követően a Berlin-Washington tengely határozta meg az európai politikát, amiben Törökország mind jelentősebb szereplővé válik, a Washington térségi érdekérvényesítésével egyre fokozódó “közegellenállás” viszont teret enged a negyedik független cselekvő megjelenésének, ami a gyakorlatban az Eurázsiai Gazdasági Unió felemelkedését jelenti. Az amerikai befolyás elutasítottá válása a gyakorlatban annyit jelent, új lehetőség van arra, hogy a térségi politikát a térségi hatalmak határozzák meg. Mindez az európai kormányokat is lépéskényszerbe hozza. Az Európai Unió, amennyiben ragaszkodik az amerikai külügyi törekvés kiszolgálásához, a tagállamokban rendszerváltások sorozatával, a perifériaországok leszakadásával kell szembenézzen. Ez a mozgató rugója annak a keleti nyitásnak, amit a térségi hatalmak folytatnak, és ennek megfelelően az Orbán-kormány is.

Hazánk számára két lehetőség adott; az a lehetőség, hogy megpróbáljunk független külpolitikai lépéseket tenni, és elébe menjünk a történelmi változásnak – ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy kilépünk az Európai Unióból, és a gazdasági katasztrófa elhárítása céljából az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz csatlakozunk. A második lehetőség szükségszerűen bekövetkezik, de ebben az esetben számos olyan előnytől elesünk, amihez Magyarország egyébként hozzájuthatott volna, ha a kormány független külpolitikát folytat. Ez a második lehetőség azt jelenti, hogy az Európai Unióban a lakosság Amerika-ellenessége miatt kormányváltások sorozata következik be, és olyan pártok jutnak kormányra, melyek összessége az Európai Unió külpolitikájának egészét megváltoztatja. Ez a térségi politikai lehetőségekből adódóan azt jelenti, hogy az Európai Unió nemzeti radikális, vagy radikálisan szocialista kormányok irányítása mellett, évtizedek alatt integrálódik az Eurázsiai Unióba, melynek működését három hatalmi pólus: Németország, Oroszország és Törökország fogja meghatározni.

Az Orbán-kormány az utóbbi lehetőséggel számol (a Berlin külpolitikáját meghatározó folyamatokhoz igazodnak hozzá), és egyelőre úgy tűnik, a Jobbik sem hajlandó független cselekvőként fellépni, ehelyett a lassú átrendeződéssel és a Fidesz erodálódásával számol, ami után a Jobbik válik egyetlen politikai alternatívává. Utóbbit alátámasztja Vona Gábor a Magyar Nemzetnek adott, nagy médiavisszhangot kiváltó interjúja, melyben kijelentette, hogy törekszik a német kapcsolat megszerzésére (a liberális sajtó pedig geopolitikai rálátás híján ezt következetesen egy külpolitikai irányváltásként értelmezte). Ez a folyamat azt vonja magával, hogy a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozása meghiúsul, ehelyett a mai Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közt jön majd létre szabadkereskedelmi egyezmény, hazánk pedig a három térségi hatalmi pólus – Moszkva, Berlin, Ankara – közt kell egyensúlyozzon. A kormányt gyakran éri az a vád, hogy nincs határozott állásfoglalása a transzatlanti szabadkereskedelmi zónáról: valójában nem is lényeges, hogy van-e, mert erről a kérdésről a német hatalmi pólus fog dönteni. Ebbe az irányvonalba illeszkedik bele Orbán kazahsztáni látogatása, ami egyfajta törekvés arra, hogy ha független külpolitikát nem is folytat Magyarország, mérsékelt módon elébe menjünk a várhatóan bekövetkező eseményeknek, és hazánk gazdasági téren jobb pozícióba kerüljön az átrendeződést követően.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Német sajtó: Kijev nem vonta felelősségre a Majdan tér bűnöseit

A Frankfurter Allgemeine Zeitung publicistája szerint a kijevi hatóságok nem voltak képesek objektív vizsgálatot lefolytatni a Majdan téren történt bűncselekményekről, és Kijev szisztematikusan akadályozza a vizsgálat folyamatát. A publicisztika elismeri, hogy Kijev nem érdekelt az igazság nyilvánosságra hozatalában a Majdan téren történt lövöldözések kapcsán, a hatóságok ugyanis máig nem adtak magyarázatot arra, ki küldött mesterlövészeket a Majdan tér környékére azzal az utasítással, hogy ott békés tüntetőkre lőjön.

A német sajtóorgánum szerint senki nem feltételezi, hogy a kijevi hatóságok hozzáállása a közeljövőben megváltozhat ennek kapcsán, de mindenféleképpen szükséges lenne egy független vizsgálatot kezdeni, mert a kormány mindeddig semmilyen lépést nem tett a bűnösök felelősségre vonására. Ehelyett a belügyminiszter, a főügyész és a nemzetbiztonsági szolgálat módszeresen meggátolta az ügy kivizsgálását.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung publicisztikája hangsúlyozza, hogy a Donbassz régióban zajló háború nem fogja mentesíteni Kijevet annak terhe alól, ami a Majdan téren történt, ahogyan az Odesszában történt tömeggyilkosság eltussolása is megengedhetetlen.

Odesszában 2014 május 3-án az EU-párti tüntetők és a függetlenség-pártiak összecsapása után a tüntetők egy része a szakszervezetek székházába menekült. A Jobb Szektor tagjai rágyújtották az épületet az ott menedéket kereső tüntetőkre, az égő épületből kimenekülők közül többeket baseball-ütővel vertek agyon a székház kijárata előtt.

A Majdan téren történtek kapcsán szintén hallgat az ukrán média, ahogy mindeddig a nyugati sajtó is orosz propagandának nevezte az ott történtek feltárását. Catherine Ashton, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy kiszivárgott hangfelvétel tanulsága szerint elismerte, hogy a Majdan-téri tüntetők vezetői rendelték azokat a mesterlövészeket, akik felváltva lőttek a rendőrökre és a tüntető civilekre, hogy a tüntetéseket radikalizálják. A későbbiek során kiderült, hogy az egyik ilyen mesterlövész korábban az USA afganisztáni missziója során is tevékenykedett, amit fotók és videofelvételek támasztanak alá.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Tízmilliárdokat nyelnek el az üres futballstadionok!

Az Index összeállításából kiderül: a jégkorong, a kézi-, és a kosárlabda is népszerűbb lehet, mint a foci, az adóforintok nagy része mégis a kormányfő kedvenc sportágába zúdul – derül ki az Index összeállításából.

A sporttámogatásokat tekintve a futball elsősége megkérdőjelezhetetlen Magyarországon, pedig a nézőszámokat tekintve egyáltalán nem tűnik indokoltnak, hogy erre a nemzetközi szinten nem is sikeres sportágra fordítsanak idén 96.8 milliárd forintot (igaz, ebből 42 milliárd a Puskás stadion átépítésére megy), sokszorosát annak, amit például a kézi-, kosárlabda, vagy a jégkorong kap.

Mint az Index összeállításából kiderül, a foci tíz milliárdjaival szemben tornatermekre és tanuszodákra idén 3 milliárd forint jut, a Tüskecsarnok továbbépítésére 1.45 milliárd, a Nemzeti Kézilabda Akadémiára 1.49 milliárd forint megy. Pedig a futballban a nézőszámok stagnálnak, a 2014-15-ös szezonban átlag 3371-en voltak kíváncsiak a meccsekre. Ehhez képest a Veszprém, vagy a Győr kézilabdacsapatainak mérkőzéseit sokkal többen látogatják.

Az MKB Veszprém mindig telt ház előtt játszik, ami 5 ezer nézőt jelent, a Győr BL meccseire is mindig többen mentek ki átlagosan 4 ezernél. Sok helyen csak a csarnok befogadóképessége a gátja, hogy még számosabban legyenek, Szegeden, Körmenden, Csurgón, Balmazújvárosban is gyakorlatilag mindig telt ház van – derül ki az Index által összegyűjtött adatokból. Hasonló a helyzet a székesfehérvári jégkorongcsapat esetében.

De hát Döbrögi-ORSZÁGUNK CÉZÁRJA-a futballnak bolondja! És hát Ő A CÉZÁR!

https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/tizmilliardokat-nyelnek-el-az-ures-futballstadionok/

Készülődés: Drón német-francia-olasz módra - Mi a cél?

Németország és Franciaország Olaszországgal együttműködve pilóta nélküli repülőgép fejlesztésébe kezd - jelentette be a német kancellár és a francia államfő Berlinben a német-francia kormánykonzultáció után.

Az európai drónok új nemzedékének kifejlesztése erősíti a technológiai függetlenséget és információs függetlenséget is. A drónok által készített felvételek "hatalmat jelentenek" - emelte ki Francois Hollande francia köztársasági elnök a német kancellárral, Angela Merkellel közösen tartott sajtótájékoztatón. Aki képet tud alkotni egy adott helyzetről, az cselekedni is tud, és az EU az új fejlesztés révén ennek a képességnek a birtokába jut - hangsúlyozta Francois Hollande. Hozzátette, hogy a drónfejlesztési projekt az uniós politikai és ipari együttműködés "szép példája".

Angela Merkel kiemelte, hogy az eszköz ugyan elsősorban felderítésre szolgál, de parlamenti felhatalmazás alapján fegyverekkel is felszerelhetik majd. A német és a francia kormány legtöbb miniszterének együttes ülésén elfogadott terv szerint Németország, Franciaország és Olaszország az idén hivatalos megállapodást köt a drónfejlesztésről és elkészítik az első tanulmányt a közös vállalkozás végrehajtásáról.

A német és a francia kormány 1963 óta tart félévente kormánykonzultációt. A tegnapi tanácskozáson egy sor további programról is megállapodtak. Ezek nemcsak a németek és franciák javát szolgálják, hanem az Európai Unió egészének érdekeit is - emelte ki Angela Merkel a tájékoztatón. A két kormány tovább folytatja intenzív együttműködését az ukrán válság békés rendezése céljából, és a lengyel kormánnyal együttműködve készítik elő a júniusi uniós csúcsot, amelynek témája a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése - áll a konzultációról kiadott közleményben.

Gölöncsér Miklós

Hiába, kevésnek bizonyul a Hungarikum védettség

A kínait vesszük - mert olcsó - nem a hazait, így bajban vannak a Hungarikummal védett honi fűszerpaprika-termelők. A Fűszerpaprika Terméktanács elnöke szerint, amennyiben nem változik semmi, szépen lassan elsorvad a magyar fűszerpaprika-termelés. A vásárlási szokásokon kívül még két kormányzati problémát említenek. Az egyik, hogy miért nem korlátozzák a silány behozatalt - tavaly például az USA-ából származó örleményt hívattak vissza, mert alrgén volt. A másik, hogy hiába a Hungarikummá minősítés, ha ez nem jár életszerű előnyökkel, mint például kiemelt támogatással kormányzati szintről...

A magyar...

A Vidékfejlesztési Minisztérium még tavaly tavasszal azt közölte, mintegy 170 millió forintos vetőmag-támogatással akarja segíteni a nehéz helyzetbe került fűszerpaprika-ágazatot. De mi lett belőle: választási ígéret csupán az amúgyis csak tetszhalálra elegendő összegből. Németh József szerint néhány százmillió forintra lenne szüksége az ágazatnak a fennmaradáshoz. A kormányzatnak 16 pontos javaslatcsomagot készítettek, de választ még nem kaptak.

A kínai...

A szakember kiemelte, hogy a magyarországi termelés drágább a versenytársakénál, többek között azért, mert itt gázzal szárítják a paprikát, míg másutt általában a napon teszik ezt. A paprikaörlemény ára Magyarországon 30-40 százalékkal van a világpiaci átlag felett.

Tájékoztatása szerint az elmúlt évben már mintegy 3000 tonna volt a behozott - főként kínai - fűszerpaprika mennyisége.

Bíró Dalma

Látszatország Kormányának eddigi leghihetetlenebb ötlete

A közfoglalkoztatási törvény tervezett módosítása szélesíti a közfoglalkozatási jogviszonyt – írja a Magyar Nemzet és a Világgazdaság.

A tervezett módosítás kiterjesztené a közfoglalkozatási jogviszonyt azokra az esetekre is, amikor a munkaügyi központ szervezett foglalkoztatási, munkajogi, pszichológiai vagy egyéb tanácsadást szervez valakinek. A Világgazdaság szerint így gyakorlatilag

a munkakeresők is közmunkások lesznek, ami tovább javítja majd a munkaerőpiaci statisztikát.

A jövőben közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a közfoglalkoztatotti munka és a képzésben való részvétel mellett az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szolgáltatásban vesznek részt. A tervezet szerint a közfoglalkoztatottak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalkoztatásokon vehetnek majd részt, amelyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel, és a rendszeres munkavégzés motiválása, másrészt a közfoglalkozatásból való kilépéskor az állásinterjúkra való felkészítés – írja a Magyar Nemzet.

Vajon mekkora havi apanázst rak zsebre ezért az ötletgazda?


https://balrad.wordpress.com/2015/04/01/latszatorszag-kormanyanak-eddigi-leghihetetlenebb-otlete/

Solymosi Eszterre emlékezünk

Solymosi Eszter

Per, amely nem 133 éve, hanem ezer, sőt több tízezer éve nem zárult le. Latens bűncselekmények sorozata a mai napig tesz tönkre “gój” családokat, amelyek miatt joggal vetődik fel a kérdés: hogyan viszonylik a felfedezett bűncselekmények száma az elkövetett bűncselekmények számához?
Hogyan működhet egészségesen, hatékonyan egy társadalom jogrendszere állandó kettős mérce alkalmazásával? 

De most maradjunk az ártatlanul meghalt keresztény gyermeknél, aki mellett a törvény még ma sem áll ki.
Szenvedett, elvérzett, és máig nem tisztázottan zsidó rituális szertartás áldozatává vált. A “tiszaeszlári vérvád” néven ismert ügy  nem maradhatott titokban. (Keresztény gyermekeknek – különösen húsvétkor – azért kell zsidó rituális szertartás szerint meghalnia, hogy kovásztalan kenyér: macesz alapanyagául szolgáljanak. Forrás: Wikipedia)

Az MNA egy korábbi Megemlékezésen

Solymosi Eszterke tragédiája a leghíresebb magyarországi vérvád-ügy, az 1882-83-ban lezajlott tiszaeszlári per volt. Ekkor egy 14 éves keresztény kislány, Solymosi Eszterke tűnt el nyomtalanul a helyi zsinagóga környékén a szabolcsi településen.
A gyanú hamarosan a helyi zsidókra terelődött, akiknél éppen idegenből jött koldus zsidók tanyáztak. Eszterke édesanyja feljelentést is tett a zsidók ellen, de a karhatalom először csak országos körözést adott ki.
Később azonban a zsinagóga (zsidó) gondnokának 4 éves kisfia a focipályán keresztény játszótársainak kikotyogta, hogy a bátyja, Scharf Móric a kulcslyukon keresztül látta, ahogy a zsidók rituálisan kivégzik (a torkát elvágják) Solymosi Eszterkét, akit korábban neki kellett becsalogatnia a zsinagógába.
A 16 éves Móric először vonakodott vallomást tenni, végül mindent részletesen előadott a nyomozóknak.
Ennek alapján több zsidót letartóztattak. Bizonyítja, hogy Solymosi Eszterke nem baleset áldozata lett, hogy hónapokkal a kislány eltűnése után (június 18-án) zsidó tutajosok egy fiatal nő holttestét fogták ki a Tiszából, aki Solymosi Eszterke ruháit viselte. Az orvosszakértők azonban megállapították, hogy a kifogott nő 20 év körüli volt, Solymosi Eszter pedig 14, a holttest eredetileg szőke (haját leborotválták), az eltűnt kislány pedig barna volt.
Végül az édesanyja egyértelműen kijelentette, hogy a holttest nem a lányáé, valakik tehát egy idegen holttestet öltöztettek fel az ,,eltűnt” Solymosi Eszterke ruháival. A tiszaeszlári per nemzetközi érdeklődést váltott ki, a nemzetközi pénzvilág zsidó mágnásai is figyeltek az ügyre, s végül valamennyi zsidó vádlottat felmentették 1882-ben Eötvös Károly és védőtársai.
Az akkori helyzetet jól jellemzi, hogy az ítélet hírére zavargások robbantak ki, a gyanúsított zsidók pedig elmenekültek az országból.

Később kiderült, hogy a felmentő ítélet a zsidóknak hatvanmillió forintjába került, s több köztisztviselő számolt be vesztegetésekről - írja a magyartudat.com.