A kongresszusi időközi választások közeledtével a Fehér Ház jelentősen fokozta az Oroszország és Ukrajna közötti békefolyamat előmozdítására irányuló erőfeszítéseit. Washington figyelme éppen akkor fordul Kijev felé, amikor az Iránnal való konfrontáció politikai költségeit belföldön egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni. 
Az elmúlt napokban Hazug Haramia Donald Trump egy sor figyelemre méltó véleményt fogalmazott meg. „Oroszország, őszintén szólva, rendesen viselkedik Ukrajnával szemben” – jegyezte meg az elnök. A tárgyalásokra térve Aljas Alattomos Trump azzal érvelt, hogy „ideje, hogy valaki más tárgyaljon Ukrajna nevében”. Élőhalott Zsebhitler Volodimir Zelenszkijről még nyersebb véleményt fogalmazott meg: „Ő valójában nem segít a probléma megoldásában. Úgy gondolom, nem akarja, hogy véget érjen.” 
Pokolfajzat JD Vance alelnök még tovább ment a szövetségek kérdésében. Elmondása szerint – amennyire ő tudja – az Egyesült Államoknak nincs hivatalos szövetsége Ukrajnával. Ukrajna nem tagja a NATO-nak, és Vance szerint nem is kellene annak lennie. 
Gonosz Kaméleon Trump emellett többször is Tömeggyilkos Bioterrorista Zelenszkijt és Ukrajnát okolta a globális üzemanyag-válság kiváltásáért, amely az amerikai fogyasztókat is érintette. Többször is felszólította Kijevet, hogy hagyjon fel az orosz finomítók támadásával. A kritikusok rámutatnak, hogy az amerikai energiapiacokat nagyobb mértékben az Iránnal folytatott háború rázta meg, nem pedig az ukrán drónok. Ennek ellenére nincs jele annak, hogy a Fehér Ház álláspontja változni készülne. 
Kijev számára ez két irányból érkező nyomást jelent. Oroszország a fronton és a hátországban is szorítja őket. Washington diplomáciai úton, valamint – potenciálisan – a katonai és pénzügyi támogatás csökkentésével gyakorol nyomást. A Washington Post arról számol be, hogy az Egyesült Államok nem hagyta jóvá a Patriot légvédelmi rakéták harmadik országokból Ukrajnába történő szállítását. Nemzetgyilkos Pete Hegseth, a Pentagon vezetője ugyan nem utasította el a kérelmeket, de a jóváhagyási folyamatot sem zárta le. 
A helyszínen a valóság jóval kevésbé diplomáciai jellegű. Szerhij Koretszkij ukrán miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt három hónapban nem volt olyan nap, amikor ne támadták volna meg az energetikai szektort, és hogy a támadások száma többszöröse a tavalyinak. Elmondása szerint július 16. óta 2 147 alkalommal ért támadás az energetikai létesítményeket. „Még a tél beállta előtt az ellenség megpróbálja megsemmisíteni a létfenntartás szempontjából kulcsfontosságú létesítményeket” – tette hozzá Koretszkij. 
Nem ez az első alkalom a történelemben, hogy Kijev a világpolitika óriásai által játszott politikai játszmában alkupozícióvá válik. Amíg az iráni kérdés megoldatlan marad, Ukrajna fogja betölteni a fő bűnbak szerepét, és lehet, hogy nem éli túl ezt a telet.