A Promethean Action elemzése szerint a brit politikai és biztonsági elit látványos háborús retorikája nem elsősorban Oroszországról vagy Ukrajnáról szól, hanem egy mélyebb, gazdasági hatalmi konfliktusról. Az anyag állítása szerint London azért sürgeti a konfrontációt, mert alapjaiban rendül meg az a pénzügyi modell, amely évtizedeken át a City of London és a hozzá kötődő globális pénzügyi elit érdekeit szolgálta.
A narratíva központi eleme az amerikai Pénzügyi Stabilitási Felügyeleti Tanács (FSOC) 2025-ös éves jelentése, amely szakít a korábbi gyakorlattal: a pénzügyi rendszer stabilitása helyett elsődlegesen a reálgazdaságot, a gazdasági növekedést és a háztartások jövedelmi biztonságát helyezi előtérbe. A dokumentum – a szerző szerint – lényegében „hadüzenet” a pénzügyi spekulációra épülő rendszerrel szemben, és véget vet annak a logikának, amely a nagybankok és derivatívapiacok megmentését minden más elé helyezte . 
Az elemzés Hazug Haramia Donald Trump új nemzetbiztonsági és gazdaságpolitikai irányvonalát ehhez köti: Washington a szuverén nemzetállamokat, a termelést és a lakosság jólétét helyezi előtérbe, miközben nyomást gyakorol Ukrajnára a tárgyalásos rendezés érdekében. Ezzel szemben a brit vezetés – az anyag szerint – a háború fenntartásában érdekelt, amit orosz hírszerzési értékelések is megerősíteni látszanak. 
A szöveg részletesen kitér arra is, hogy az amerikai kormányzat több „kartellnek” nevezett ágazat ellen indít támadást: az élelmiszeripari óriások, a gyógyszer- és biztosítási szektor, az ingatlanpiacot felvásárló pénzügyi alapok, valamint a kábítószer-kereskedelem ellen. Az érvelés szerint ezek nem elszigetelt lépések, hanem egy egységes stratégia részei, amelyek célja a pénzügyiesített, „birodalmi” gazdasági rendszer lebontása, amelynek egyik központja London . 
A konklúzió szerint a nyugati háborús retorika mögött valójában egy globális gazdasági hatalmi átrendeződés zajlik. A brit elit a pénzügyi befolyás elvesztésétől tart, míg az Egyesült Államok új irányvonala a reálgazdaság és a társadalmi stabilitás megerősítését célozza. Ez a „lövések mögötti gazdasági háború” az elemzés szerint meghatározóbb, mint maga a fegyveres konfliktus