Hegyi-Karabahban az azeriek által meghirdetett tűzszünet ellenére továbbra is zajlanak az összecsapások. Erről számolt be a jereváni védelmi minisztérium. Értesüléseik szerint az azeri csapatok oldalán hamarosan harcba kíván szállni egy grúz légió is.
A konfliktusban már Irán is érintett. Mint kiderült, szombat reggelre virradóan valamelyik fél egy kicsit megágyúzta a szomszédos Irán Hodafarin nevű falujának határát. Károk sem keletkeztek, de a perzsák nem vették jó néven azt a három gránátot. Rá is szóltak mindkét félre, hogy jobban tennék, ha Irán területét kihagynák a játszadozásaikból, mert különben dühbe gurulnak. Az irániak.

Oroszország Örményország szövetségese, mindketten tagjai a több szovjet utódállam részvételével egyebek közt a külső agresszorok elleni közös védelemre létrehozott Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének, és orosz katonai bázis is működik örmény területen.
Azerbajdzsán legszorosabb szövetségese ugyanakkor az a Törökország, amelynek viszonya elmérgesedett Oroszországgal az után, hogy tavaly novemberben a török légierő lelőtte a szíriai orosz egységek egyik vadászgépét. Ankara képviselői pedig, köztük Recep Tayyip Erdogan államfő, most a harcok közepette is teljes támogatásukról biztosították Bakut.
A feszültségekkel amúgy is túlterhelt nemzetközi politika főszereplői – így Oroszország, az Egyesült Államok és az Európai Unió – nem érdekeltek a karabahi viszály „felolvasztásában”, ezért mindent megtesznek a tűzszünet helyreállításáért.
Amely tűzszünet éli a tűzszünetek szokásos életét. Ahol nem lőnek, ott tűzszünet van valójában. Ahol mégis lőnek!-ott deklarált tűzszünet van. Hegyi-Karabahra most mindkét állítás igaz.
Az örmények azeri drónt lőttek tegnap. Nagyon örültek neki. Viszont vesztettek egy tankot.
Az azeriek “Grad”-vetőgépekkel ápolgatták a fegyverbarátságot, meg 152-es buffokkal.
Egy kis történeti/történelmi összefoglaló az örmény-grúz-karabahi “hagyományokról.”

1988. február – a Szovjetunióban, Azerbajdzsán területén lévő örmény többségű enklávé, a Hegyi-Karabah Autonóm Terület parlamentje megszavazta, hogy a térség Örményországhoz csatlakozzon, a döntés nyomán etnikai konfliktusok törtek ki
1991. szeptember – egy népszavazás eredményeként kikiáltják a független Hegyi-Karabah Köztársaságot
1991-1994 – a Szovjetunió szétesése nyomán a konfliktus háborúvá terebélyesedett egyrészt a vitatott régió és támogatója, Örményország, másrészt Azerbajdzsán között. A harcok mintegy 30 ezer emberéletet követeltek
1994. május 12. – tűzszüneti megállapodás született, örmény ellenőrzés alá került Hegyi- Karabah, sőt a közte és az örmény határ között húzódó hét azeri járás is.
Van a történéseknek némi magyar érdekessége is.
2004. február – az azeri-örmény ellentétekkel magyarázta tettét Ramil Safarov azeri katonatiszt, aki egy budapesti nyelvtanfolyamon baltával meggyilkolta egyik örmény társát. Noha a bíróság életfogytig tartó börtönre ítélte, a magyar hatóságok 2012 augusztusában átadták Azerbajdzsánnak a „baltás gyilkost”
2006. december – egy népszavazáson Azerbajdzsán által el nem ismert, saját alkotmányt fogadtak el Hegyi-Karabahban
2009 – biztató jelek mutatkoztak az azeri és az örmény vezetők időről időre tartott konzultációin, ám a viszály rendezését célzó folyamat elakadt, és azóta is többször érkeztek jelentések a tűzszünet megsértéséről
2016. április 2 – súlyos összecsapások kezdődtek, amelyekért mind Baku, mind Jereván a másikat tette felelőssé.
http://www.balrad.com/2016/04/04/tuzszunet-hegyi-karabahban/