Ma régen látott hevességű harcok robbantak ki a front szinte teljes hosszában. Egészen pusztító nehéztüzérséget is bevetnek már. Támadják a szokásos célpontokat: Donyeck külterületeit, Szpartak kertvárost, a repülőtér környékét.
Pusztító nehéztüzérséggel lövik a jaszinovatajai útellenőrző pontot, amelyet az ukrán hadsereg nagyon el akar foglalni (így el lehetne vágni az országút két végén lévő Donyecket, Gorlovka városától. Amelynek környékén is még hevesebbé váltak a harcok. Lángba borult a hadijelentésekben eddig nemigen szereplő Makejevka város is. (Amely 10 km-re van Donyecktől keletre, gyakorlatilag már össze is épült vele.)
A jaszinovatajai útellenőrző posztot az egyik legpusztítóbb, “Pion” típusú nehézágyúval lőtték. Lövéseitől még a donyecki házak ablakai is beleremegtek.
gorlovka31032016_1
(Arra lehet következtetni: az ukránok nagyon el akarják foglalni ezt a két várost – amely eddig sohasem volt a kezükön. Ennek – Donyecktől keletre – egy, a főváros köré vonandó ostromgyűrű szempontjából van jelentősége.)
Az utóbbi időben viszonylag békés Luganszk megyében is fellángoltak a harcok. Hosszú idő után újra lövik a sokat szenvedett (korábban már szinte rommá lőtt) Pervomajszk városát. Az ukrán hadsereg megkísérelte elfoglalni az egyik, a városhoz közeli települést – de a Luganszki Népi Milícia egységei visszaverték őket (most először – végre-valahára! – a milicisták is kellő erővel viszonozták az ellenség tüzét).
Óriási mennyiségben érkezik a harci technika, a legpusztítóbb nehéztüzérség, rakétafegyverek is (hol van már a minszki tilalom! ami eddig is csak a népi erőkre volt kötelező. Nem hallani most a pökhendi-pofátlan angol EBESZ-alvezért, Alexander Huge-ot.)
Érkezik a személyi állomány is. Érkezett nagyszámú mesterlövész. Az utóbbi időben számos honvéd, honvédtiszt esett mesterlövészek áldozatául. Megérkeztek a Donyeck közelében lévő Volnovaha városba a Lvov megyei javorovi kiképzőbázison, amerikai instruktorok által kiképzett felderítők. Több száz – belőlük több tucat, 4-5 fős diverzáns egységet lehet alakítani. MEGÉRKEZETT 50-60 NÉMET felderítő kiképző szakember is.
A MOSTANI SÚLYOS TŰZHARCOK – sok honvéd szerint – A NYILVÁN HAMAROSAN MEGINDULÓ OFFENZÍVÁNAK AFFÉLE ELŐKÉSZÍTÉSÉT SZOLGÁLTÁK.

Givi: “…háború lesz…” (A DNR fegyveres erőiben rengeteg a fiatal, önkénte újonc!)
Minszk-2? ENNYI VOLT!
Az ukrán hadsereg azalatt összeszedte magát, megerősödött, kiképzettsége, technikai felszereltsége javult, harci morálja szintén. Túlereje a Donbassz honvédőivel szemben ismét közel háromszoros. A náci ármádia mögé felsorakozott (és felsorakozik) a Nyugat is – akiket, lám, mégsem zavarnak az ukrán hadsereg náci jelképei; akik képmutató, szemforgató nyilatkozatainak egyedül a moszkvai legfelsőbb vezetésben hisznek (közülük is a “csodálatos tárgyalások” rendíthetetlen híve, a népi erők offenzíváinak mindenkori megszakítója).
A mi miniszterelnökünk pedig ezeknek a gyáva, alattomos, hit- és szószegő, nyakig véres és háborús bűnös gazembereknek sürgeti a vízummentességet!
(Csikós Sándor)