PUTIN-KISSINGER
Alexander Szobjanin orosz diplomata szerint Henry Kissinger február 3-i moszkvai látogatása során felajánlotta Vlagyimir Putyinnak az Új Világrendhez való csatlakozás lehetőségét, cserébe azért, ha Putyin segítséget nyújt a nyugati bankok kimentéséhez és a Vatikán által támogatott világvallás bevezetéséhez.
Szobjanin, aki a Stratégiai Környezet Központ tanácsadó bizottságának, valamint az Orosz-Iráni Külkapcsolati Tanácsnak is tagja, a Pravdának adott interjúban adott hangot véleményének.
Amikor Kissinger moszkvai látogatásának céljáról kérdezték, Szobjanin kifejtette, hogy a Kissingerhez hasonló emberek nem szoktak személyes jellegű látogatásokat tenni, így ezek „minden esetben valamilyen globális és összetett ügy érdekében történnek, mint amilyen Oroszország és az Egyesült Államok globális tevékenységei, a háborúk, globális piacok és forradalmak.”
Szobjanin úgy gondolja, hogy Kissinger és Putyin valószínűleg megtárgyalták a közel-keleti és orosz helyzetet, az olajár alakulását és Ukrajnát, hozzátéve, hogy ezek a kérdések önmagukban nem indokolnak személyes látogatást.
„A Közel-Keleten a saját szemünkkel láthatjuk a globális erők egyensúlyának kialakulását,” mondta, amivel az orosz szerepvállalás jelentette ellensúlyra célozhatott.
2013-as látogatása kapcsán Szobjanin elmondta, hogy Kissinger „az amerikai politikai elit egy bizonyos csoportját képviseli, amihez a Bush klán is tartozik.”
„A világ gyors ütemben halad a jelenlegi pénzrendszer összeomlása felé. Ebben a helyzetben azok a személyek, akik egész nemzetek költségvetését tudhatják magukénak, folyamatosan olyan lehetőségek után kutatnak, amelyek segítségével átmenthetik vagyonukat a jelenlegi pénzrendszer összeomlása és az új megjelenése utáni időkre.”
„Meg kell értenünk, hogy miközben az egész világ, és sajnos ehhez Oroszország is hozzátartozik, egyik konfliktusból és politikai játszmából a másikba bonyolódik, az amerikaiak azt hiszik, hogy ők állítják fel a játékszabályokat,”
mondta Szobjanin, kiemelve, hogy szerinte az USA a petrodollár bukása utáni időkhöz próbálja alakítani ezeket a szabályokat.
Ironikus módon Kissinger maga is részt vett a petrodollár létrehozását célzó 1974-es tárgyalásokban Szaúdi-Arábiával, még a Nixon kormány idejében. Akkor kezdték ugyanis az olaj árfolyamát kizárólag dollárban meghatározni, arra kényszerítve ezzel a világ országait, hogy jelentős mennyiségű dollár tartalékkal rendelkezzenek, amennyiben olajhoz akartak jutni.
Az USA most a „dollár hatalomvesztése utáni” világra készül fel, ami „már nem lesz globális”. Ehhez szerinte Putyinra is szükség van, ezért próbál az USA kettős politikát játszani, vagyis egyszerre együttműködni, mégis szélsőségesen agresszív politikai retorikát alkalmazni Oroszországgal szemben.
„Az Egyesült Államok és Oroszország most is együttműködnek a legfontosabb kérdésekben és a legérzékenyebb területeken, beleértve a háborúkat, az olajipart, a befektetéseket, a technológiát és sok más kérdést,” mondta.
Szobjanin szerint a BRICS szövetség és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség pontosan ilyen „gazdasági szövetségek”, amiken az USA aktívan dolgozik.

„A lavinaszerűen növekvő amerikai adósság miatt az amerikai gazdaság megmentése akkor is lehetetlen feladat lenne, ha az egész Közel-Keletet lángba borítanák. Két klán, a Clinton és a Bush családok harcát látjuk,” mondta Szobjanin, azzal a jelentőségteljes kijelentéssel tetézve meg észrevételeit, hogy szerinte a közelgő választások lesznek az utolsók az Egyesült Államok történelmében, „mert az Egyesült Államok ezt követően egy egészen másmilyen nemzet lesz.”
Szobjanin kifejtette továbbá, hogy Kissinger jelenleg a Bush klán tagja és annak érdekeit képviseli, miközben Hillary Clinton a csata másik ágát képviseli, és erősebb helyzetben van.
Szobjanin úgy gondolja, hogy Kissinger látogatásának elsődleges célja az volt, hogy kipuhatolja, vajon Putyin szívesebben látna egy Hillary Clinton vezette új globális rendet, vagy inkább a Bush klán által képviselt nemzetorientáltabb álláspontot részesíti előnyben.
„Egyértelmű, hogy a Clintonék szerinti új világrend, illetve egyes társaságok, mint például a Soros Alapítvány, kevésbé fogadják el Oroszországot.”
„Henry Kissinger a két bankárcsoport közötti brutális harc közepette érkezett Oroszországba, aminek végén a vesztes több tízezer milliárd dollár értékű adóssággal kell megbirkózzon,” miközben az USA bűnbakot keres a helyzetre.
„Oroszország kicsi, de rendkívül fontos szereplő a világ színpadán. Soha nem avatkoztunk belügyeibe, Oroszország mégis kulcsszerepet játszott az Egyesült Államok és a Federal Reserve felemelkedésében,”
mondta, arra utalva, hogy amikor a 90-es években Oroszország fizetésképtelenséget jelentett saját államkötvényeire, a lépés jelentősen kiterjesztette a Fed hatalmát és globális monetáris politikájával immár manipulálni tudta a reálgazdaságot.
Szobjanin úgy gondolja, hogy elérkezett az a különleges pillanat, amikor Oroszország meghatározhatja az Egyesült Államok sorsát és Kissinger is ezért érkezett Moszkvába az amerikai elit képviseletében.
„A Bush klánnak szüksége van Oroszország pénzére, hadseregére és politikai támogatására Clintonék és a mögöttük álló bankárcsoport legyőzéséhez, hogy [a remélt győzelmet követően] őket vonhassák felelősségre az amerikai államadósságért. Ennek érdekében tetemes támogatásra hajlandóak Oroszország irányába különböző területeken.”
popeand-kirill
A pápa és Kirill moszkvai pátriárka közötti történelmi találkozóra vonatkozó kérdésre Szobjanin elmondta, hogy szerinte az Egyesült Államok, a Vatikán, Németország és Franciaország vezetői közös nevezőt keresnek Oroszországgal.
„Valóban jelentőségteljes eseményről van szó, aminek különböző aspektusai vannak. Ilyen például az a tény, hogy az amerikai bankok felől érkező támadás a Vatikán bankját is érintette. A katolikus pénzrendszernek növelnie kell biztonságát és Oroszország segítségére lehet ebben.”
Szobjanin észrevételét a Vatikán bankjának likviditását illetően, amit legalább annyi titkolózás vesz körül, mint a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS), sokak mellett maga Ferenc pápa is felhozta már.
A 2015-ös Scarano botrány után a pápa szigorú reformokat hirdetett a Vatikán banki struktúrájában. Hasonló botrány rázta meg a pápai város pénzintézetét 2012-ben is, amikor a bank drámai körülmények között menesztette Ettore Gotti Tedeschit.
Szobjanin úgy gondolja, hogy a két egyházfő a világot fenyegető két legnagyobb veszélyre (a nyugatra jellemző erősödő hitvesztésre és az Iszlám jelentette fenyegetésre) adandó válaszokról is beszél majd, ezen belül is a térítői tevékenységek felhagyásáról és az ökumenizmusról, az összefogás és a veszélyek elhárítása érdekében.
A térítői tevékenységek elítélése, ami a protestáns keresztények egyik fontos szolgálata, illetve az ökumenizmus, vagyis az a vélekedés, hogy minden vallás ugyanazt az Istent imádja, Ferenc pápa által támogatott nézetek és fontosak az Antikrisztus által majdan képviselt világvallás felemelkedéséhez.



Forrás: trunews.com
http://idokjelei.hu/2016/02/kissinger-az-uj-vilagrendbe-hivja-putyint/