Az
a tény, hogy a Moldvában maradt magyarok, majd későbbiekben Erdélyből
kitelepült székelyek a mérhetetlen Román elnyomás ellenére megtartották
archaikus nyelvüket és magyarságukat, azt csak csodálni lehet.
Az 1300-as években megalakult moldvai fejedelemség korában 2-300 000-re tehető létszámuk, ők mind katolikus hitű magyarok voltak.
A román fejedelemség megalakulása után kezdődött el a moldvai magyarság (csángók) szisztematikus elrománosítása, ami napjainkig is tart. Ezen törekvésekben a román államot nagymértékben segítette és segíti a római katolikus egyház mind a mai napig azzal, hogy nem engedélyezi a katolikus templomokba a misék magyar nyelvű megtartását, magyar anyanyelvű katolikus papok alkalmazását, és a katolikus papok azzal riogatják a hívőket, hogy a magyar az ördög nyelve. Az állami iskolákban a tanítási nyelv, mind a mai napig román.
Sajnos a mindenkori magyar kormányok nem ismerték fel annak a fontosságát, hogy ezt a meglévő kb 100-200 ezer magyar ajkú lakosságot, a magyar nemzet érdekében meg kellene védeni, és megtartani magyarnak.
Az elmúlt évszázadokban 2 alkalommal történt betelepítés Moldvából a kárpát-medencébe. Első alkalommal Hunyad vármegyében, Déva és Vajdahunyad környékére telepítettek Moldvában élő magyarokat, ahol az odatelepített lakosság kiválóan alkalmazkodott az új környezethez és ma is magyar szigetet képez az elrománosodott Hunyad vármegyében.
A 2-dik ilyen telepítés az 1940-es években történt, amikor a bukovinai székelyfalvak magyar lakossága Bácskába, majd a második világháború vége fele Bácskából Tolna - Baranya és Pest megyébe (a kitelepített német lakosság üresen maradt házaiba) kapott végleges otthont.
Mind két település sikeres volt gazdagította a magyarság létszámát, kultúráját és gazdaságát, hiszen szorgalmas és vallásos magyar emberek érkeztek hozzánk.
Rá térve a Trianoni béke diktátum utáni ország csonkítás nyomán 3 000 000 magyar elszakítása az anyaországtól, a II. világháborúban meghalt 1,5-2 millió veszteség, a kommunista uralom 40 éves nemzetellenes politikája benne az 1956-os forradalom 200 ezres menekültjei a forradalom utáni kivégzések, bebörtönzések,nyomán kialakult helyzet azt eredményezték, hogy a Kárpát-medencében vészesen fogy a magyar.
Véleményem szerint itt lenne az utolsó alkalom, hogy a moldvai magyarokat (csángókat), megmentsük és jól előkészített, velük egyeztetve telepítsük be Magyarországra. Itt lenne az alkalom, hogy ezek a szorgalmas igazi magyarok az elnéptelenedő falvakba életet leheljenek, hisz náluk a több gyerekes modell az élő hagyomány.
A telepítéshez létre kellene hozni egy komoly egy tettre kész ismeretekkel rendelkező bizottságot, melynek a következő feladatai lennének:
1. Egy széleskörű felmérés készítése, hogy a csángó magyarok hajlandók lennének-e elhagyni szülőföldjüket
2. Felmérést készíteni a hazai magyar falvakban (a polgármesterek bevonásával) , hogy melyik falu hány családot tudna befogadni
3. Csak bokros telepítésről lehet szó, ahol 15-20 család kerülne 1-1 faluba
4. A polgármesteri hivatalok az eladó házakat meg kellene vásárolják és lakhatóvá kéne, hogy tegyék
5. Biztosítani kellene számukra a gazdálkodáshoz szükséges földet és termelő eszközöket
6. Ezen tervek megvalósításához a magyar költségvetésbe kellene pénzügyi forrásokat biztosítani
7. A magyar kormánynak meg kellene teremteni a jogi és politikai feltételeket a román kormánnyal egyeztetve.
Milyen előny származna a magyar nemzet számára, ha a fenti javaslatok megvalósulnának:
1. Az elnéptelenedett falvak újra élednének, a vidéki magyar lakosságában egy erős vérfrissítés jönne létre, megnőne a születések száma
2. Növekedne a mezőgazdasági termelés
3. A Romániában is végre ment rendszerváltás nyomán nagyon sok csángó fiatal kényszerült elhagyni moldvai szülőföldjét, aki Romániában nem, de ha a családjuk Magyarországra települhetne, ide szívesen jönnének haza.
Meggyőződéssel vallom, hogy ha nem történik sürgősen kormányzati intézkedés, akkor 20-30 év múlva nem beszélhetünk moldvai csángó magyarokról, mert a beolvadás felgyorsult ebben a globalizációs világban.
Amennyiben a fenti javaslataim értő fülekre találna, a munkában szívesen részt vállalnék.
Elérhetőségek:
1. 2220 Vecsés Telepi út 62.
2. E-mail: hargita1956@yahoo.com
3. +36 20 970-4484
v. Hompoth Zoltán Vecsés, 2015.10.13.
az Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke
Az 1300-as években megalakult moldvai fejedelemség korában 2-300 000-re tehető létszámuk, ők mind katolikus hitű magyarok voltak.
A román fejedelemség megalakulása után kezdődött el a moldvai magyarság (csángók) szisztematikus elrománosítása, ami napjainkig is tart. Ezen törekvésekben a román államot nagymértékben segítette és segíti a római katolikus egyház mind a mai napig azzal, hogy nem engedélyezi a katolikus templomokba a misék magyar nyelvű megtartását, magyar anyanyelvű katolikus papok alkalmazását, és a katolikus papok azzal riogatják a hívőket, hogy a magyar az ördög nyelve. Az állami iskolákban a tanítási nyelv, mind a mai napig román.
Sajnos a mindenkori magyar kormányok nem ismerték fel annak a fontosságát, hogy ezt a meglévő kb 100-200 ezer magyar ajkú lakosságot, a magyar nemzet érdekében meg kellene védeni, és megtartani magyarnak.
Az elmúlt évszázadokban 2 alkalommal történt betelepítés Moldvából a kárpát-medencébe. Első alkalommal Hunyad vármegyében, Déva és Vajdahunyad környékére telepítettek Moldvában élő magyarokat, ahol az odatelepített lakosság kiválóan alkalmazkodott az új környezethez és ma is magyar szigetet képez az elrománosodott Hunyad vármegyében.
A 2-dik ilyen telepítés az 1940-es években történt, amikor a bukovinai székelyfalvak magyar lakossága Bácskába, majd a második világháború vége fele Bácskából Tolna - Baranya és Pest megyébe (a kitelepített német lakosság üresen maradt házaiba) kapott végleges otthont.
Mind két település sikeres volt gazdagította a magyarság létszámát, kultúráját és gazdaságát, hiszen szorgalmas és vallásos magyar emberek érkeztek hozzánk.
Rá térve a Trianoni béke diktátum utáni ország csonkítás nyomán 3 000 000 magyar elszakítása az anyaországtól, a II. világháborúban meghalt 1,5-2 millió veszteség, a kommunista uralom 40 éves nemzetellenes politikája benne az 1956-os forradalom 200 ezres menekültjei a forradalom utáni kivégzések, bebörtönzések,nyomán kialakult helyzet azt eredményezték, hogy a Kárpát-medencében vészesen fogy a magyar.
Véleményem szerint itt lenne az utolsó alkalom, hogy a moldvai magyarokat (csángókat), megmentsük és jól előkészített, velük egyeztetve telepítsük be Magyarországra. Itt lenne az alkalom, hogy ezek a szorgalmas igazi magyarok az elnéptelenedő falvakba életet leheljenek, hisz náluk a több gyerekes modell az élő hagyomány.
A telepítéshez létre kellene hozni egy komoly egy tettre kész ismeretekkel rendelkező bizottságot, melynek a következő feladatai lennének:
1. Egy széleskörű felmérés készítése, hogy a csángó magyarok hajlandók lennének-e elhagyni szülőföldjüket
2. Felmérést készíteni a hazai magyar falvakban (a polgármesterek bevonásával) , hogy melyik falu hány családot tudna befogadni
3. Csak bokros telepítésről lehet szó, ahol 15-20 család kerülne 1-1 faluba
4. A polgármesteri hivatalok az eladó házakat meg kellene vásárolják és lakhatóvá kéne, hogy tegyék
5. Biztosítani kellene számukra a gazdálkodáshoz szükséges földet és termelő eszközöket
6. Ezen tervek megvalósításához a magyar költségvetésbe kellene pénzügyi forrásokat biztosítani
7. A magyar kormánynak meg kellene teremteni a jogi és politikai feltételeket a román kormánnyal egyeztetve.
Milyen előny származna a magyar nemzet számára, ha a fenti javaslatok megvalósulnának:
1. Az elnéptelenedett falvak újra élednének, a vidéki magyar lakosságában egy erős vérfrissítés jönne létre, megnőne a születések száma
2. Növekedne a mezőgazdasági termelés
3. A Romániában is végre ment rendszerváltás nyomán nagyon sok csángó fiatal kényszerült elhagyni moldvai szülőföldjét, aki Romániában nem, de ha a családjuk Magyarországra települhetne, ide szívesen jönnének haza.
Meggyőződéssel vallom, hogy ha nem történik sürgősen kormányzati intézkedés, akkor 20-30 év múlva nem beszélhetünk moldvai csángó magyarokról, mert a beolvadás felgyorsult ebben a globalizációs világban.
Amennyiben a fenti javaslataim értő fülekre találna, a munkában szívesen részt vállalnék.
Elérhetőségek:
1. 2220 Vecsés Telepi út 62.
2. E-mail: hargita1956@yahoo.com
3. +36 20 970-4484
v. Hompoth Zoltán Vecsés, 2015.10.13.
az Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése