A kutatók HSP-t találtak a Vaxzevria®-ban – a VITT lehetséges kiváltója?
Új részletek az AstraZeneca vakcinájáról: A tudósok több száz szennyeződést találtak. Néhányuk érdekes lehet a ritka, súlyos vakcinák mellékhatásainak kutatása szempontjából.
Ulm. Az Ulmi Egyetemi Kórház kutatói számos szennyeződést mutattak ki az AstraZeneca Vaxzevria® COVID-19 vektor vakcinájában. A munka azonban nem tudott bizonyítékot szolgáltatni a mellékhatások lehetséges okaként – jelentette be az egyetem csütörtökön Ulmban. Azonban közvetett bizonyítékot szolgáltat. Az eredményeket május elején preprint formájában publikálták (Research Square 2021; online május 4.).
Az eredmények szerint a Stefan Kochanek professzor vezette génterápiás csoport három Vaxzevria®-tételben olyan emberi és vírusos fehérjéket talált, amelyek nem részei a csimpánz adenovírus vektornak. Ehhez az ABV4678, ABV5811 és ABV7764 tételek fehérjefestését összevetették a laboratóriumban előállított HAdV-C5-EGFP összehasonlító vektor festésével.
Mindhárom tételben a várt 12,5 μg/oltásadag értéknél lényegesen több fehérjét találtak – az ABV5811-es tételben 32 μg-ot is kimutattak. Az ott található fehérjék kétharmada emberből származott, csak 29 százalékuk a ChAdOx1-S vakcinavírusból. A kutatók olyan vírusos nem strukturális fehérjéket is találtak, amelyeket nem vártak volna.
A hősokkos fehérjék magas aránya
A kutatócsoport több mint 1000 különböző emberi fehérje peptidjét tudta elemezni. Feltételezhetően abból a sejtvonalból származnak, amelyen a vektorvírusokat, beleértve a SARS-CoV-2 tüskés fehérje kódolásának genetikai információját is, tenyésztik. Feltűnő volt a hősokkfehérjék (HSP) magas aránya, különösen a HSP-90-β és HSP-90-α chaperonoké, amelyek a citoszolban a legnagyobb mennyiségben előforduló fehérjék közé tartoznak.
A HSP nyomot adhat a ritkán előforduló, vakcina által kiváltott immunogén trombotikus trombocitopénia (VITT) patogeneziséhez. A Paul Ehrlich Intézet (PEI) szerint Németországban május 10-ig 77 VITT, más néven trombózis trombocitopéniás szindróma (TTS) esetet jelentettek a közel hétmillió beadott Vaxzevria® oltásból.
A greifswaldi transzfúziós orvos, Andreas Greinacher professzor már kimutatta, hogy a vakcina az adenovírusok mellett számos emberi fehérjét, valamint EDTA-t (etiléndiamintetraacetát) is tartalmaz. Elemzései szerint a 4-es trombocita faktor (PF4) elleni antitestek feltehetően egy olyan immunkaszkádot indítanak el, amely trombocitafogyasztással járó trombózishoz vezet.
Az edényekbe vezető útvonal a döntő
Ezt követően a vakcina összetevői neoantigént képezhetnek, amely aktiválja a vérlemezkéket, amelyek aztán PF4-et szabadítanak fel. A vakcina összetevőivel – ebben az esetben az ulmi kutatók által kimutatott fehérjékkel – komplexek képződhetnek a PF4-gyel. A vakcinában lévő EDTA növelné az érrendszer áteresztőképességét, ami a komplexek véráramba jutásához vezetne.
Az IgG antitestek végül az ott lévő PF4 fehérjekomplexekhez kötődnének, és immunkomplexekké válnának. A következmény: helyi gyulladásos reakció, amely további PF4-ellenes antitestek képződéséhez és végül a vérlemezkék aggregációjához vezet, ami viszont a véralvadási kaszkádot indítja be – ez egy ördögi kör.
Az ulmi kutatók azt is állítják, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a ChAdOx1-S vakcina aktiválja a vérlemezkéket. Trombotikus eseményeket eddig főként a vírusvektorok i.v. injekciója során figyeltek meg. Itt az oltóanyagban lévő EDTA döntő híd lehet.
ATPase az izomsejtekben célzottan
Az ulmi kutatócsoport további bizonyítékokkal is szolgál: az extracelluláris HSP-kről feltételezik, hogy modulálják a veleszületett és adaptív immunválaszt, feltehetően képesek fokozni a gyulladásos reakciókat, és autoimmun reakciókkal hozhatók összefüggésbe. Az injekció beadásának helye, a deltoid izom is szerepet játszhat: Az ulmi kutatók szerint számos HSP aktiválja az ATP-ázt – az ATP-ben gazdag izomsejtekben a fehérjék így közvetlenül részt vehetnek a vérlemezkék aktiválásában az ATP ADP-vé történő átalakításán keresztül.
A tudósok azonban nem akarják kizárni annak lehetőségét, hogy vírusfehérjék is szerepet játszhatnak. Az adenovírusvektor pentonfehérjéi például “egy másik jelölt”, amely a sejtmembránokon lévő integrinekkel való kölcsönhatás révén aktiválhatja a vérlemezkéket.
Az egyetem közleménye szerint további vizsgálatok során most azt kell megvizsgálni, hogy ezek a szennyeződések milyen mértékben csökkenthetik a vakcinák hatékonyságát, vagy milyen összefüggésben lehetnek az oltási reakciókkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése