Zavar érzékelhető a kormányzati kommunikációban mióta kiderült, hogy a főváros népszavazás helyett inkább visszavonja a 2024-es olimpiai pályázatát. Az elmúlt időkben ugyanis sorra cáfolták egymást a vezető kormánypárti politikusok annak kapcsán, mi lesz a Budapestre tervezett olimpiai beruházások sorsa. Az eddigiekből azonban az látszik kirajzolódni, hogy a sportlétesítmények tervei maradnak, minden más kuka.

olimpia_latvanyterv.jpg

Mi lesz/lehet
Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter például arról beszélt egy gazdasági fórumon Debrecenben, hogy „Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető”.
A miniszter megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg négyszázötvenmilliárd forint hazai forrásból.
A Jobbik egyből kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és kritikákat fogalmazott meg a kijelentésekkel kapcsolatban. Stummer János, a párt regionális igazgatója az állami hírügynökségnek azt mondta, nem teheti meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „kukoricán térdepeltetéssel” fenyegesse a fővárost az olimpiarendezés meghiúsulása miatt, éket verve az olimpiapárti vidék és az azt nem támogató budapesti emberek közé.
Ugyanakkor kormányoldalról is érkezett cáfolat Lázár kijelentéseire. Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közölte, még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről. Az államtitkár hangsúlyozta, senkinek nincs ellenérzése a főváros iránt, Budapestet nem akarják büntetni, a szükséges fejlesztéseket olimpia nélkül is el kell végezni.
Ennek ellenére sejthető, hogy jelentős átcsoportosításokra lehet számítani, amint az Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatójából is érzékelhető volt. A főpolgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út felújítása biztosan elmarad. Ugyanakkor kiemelte, hogy négy uniós támogatású fejlesztés mellett mindenképp kardoskodni fog, ám ezek nem kapcsolódnak konkrétan az olimpiai fejlesztésekhez. A Tarlós-lista tehát a következőkből áll: a 3-as metró felújítása, árvízvédelmi fejlesztések, P+R parkolók bővítése és fejlesztése, valamint a BKV járműállományának cseréje.
Véleményét Vitézy Dávid, a BKK korábbi igazgatója is kifejtette: Facebook-oldalán írt arról, óriási kár lenne, ha a fontos fővárosi infrastrukturális fejlesztések megfeneklenének. A fejlesztések, amelyeknek Vitézy szerint mindenképpen maradniuk kellene: a budapesti nemzetközi reptér bekötése az országos vasúti hálózatba, a körvasút bevonása a város életébe a hiányzó megállók megépítésével és a kapacitás bővítésével, a csepeli, ráckevei hév, az elővárosi vonatok és a pesterzsébeti villamosok ma rémes belvárosi kapcsolatrendszerének fejlesztése.
Egy visszavont olimpiai pályázat után, ha már annak felszabaduló költségeiről van szó, joggal feltételezhetnénk, hogy ha valami, akkor a megépítendő sportlétesítmények listája jelentősen megrövidül.
A visszatáncolás ellenére azonban a sportlétesítményekkel kapcsolatos beruházások száma még mindig magasabb, mint más fővárosi infrastrukturális fejlesztéseké.
A tervek szerint tehát olimpia nélkül is megépül a Budapesti Xtrém Szabadidő Park (Csepel), a Dunai Evezős Központ 8 ezres szlalompályával a Ráckevei Duna-ágnál, a Budapesti Atlétikai Stadion és annak szabadtéri edzőpályái (Ferencváros és Csepel), egy fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok (Csepel),  az Új Budapesti Teniszközpont (Csepel), az Új Budapesti Velodrom (Óbuda), a Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ (Nagytétény), a Nemzeti Lovas Központ (Üllői Tangazdaság területe), az új jégcsarnok, uszoda és futókör, valamint a BOK Sportcsarnok és az új B csarnok a Budapesti Olimpiai Központban.
Hogy szükség van-e minderre, szemben a repülőteret a fővárossal összekötő gyorsforgalmi úttal, kérdéses. A 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója, Mizsér Attila szerint mindenesetre igen.
„Az, hogy kell a magyar sportnak egy velodrom, egy pályakerékpáros-csarnok, nem lehet kérdés. Azért, mert nincs olimpia, a sportinfrastruktúra vagy a sportágak fejlesztése nem áll le. Reményeink szerint megmarad abban a ritmusban, ahogy az elmúlt években megszoktuk” – nyilatkozta Mizsér a Mai helyzet című műsorban a Sport Televízióban. Szintén példaként említette, hogy hogy a Csepelen épülő világszínvonalú evezőspályának az evezés mellett a kajak-kenu sportág, valamint a lakosság és a diáksportolók is élvezni fogják a hozadékait.
Puskás Stadion

A múlt héten derült ki, hogy összesen majdnem 300 milliárd forintot különített el a Puskás Stadionra a kormány, amelyet több ütemben fog kifizetni.
Ha ezeket összeadjuk, látszik, hogy összesen 292,6 milliárdos forrást csoportosítanak át erre a célra. Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy ez az összeg milyen beruházásokat takar, hiszen a közlöny szerint a stadiont 2019 novemberére kell befejezni, ennek ellenére a listán szerepel olyan kötelezettségvállalás, ami 2018-2022 között hatályos. Elképzelhető, hogy az összeg a teljes fejlesztést takarja, vagyis nemcsak az új 65 ezres stadion, hanem a Körcsarnok, a szoborpark, a volt SYMA-csarnok felújítását-építését is, bár a közlöny végig az új Puskás Stadionra hivatkozik.
Nem először emelkedett látványosan a stadion ára: eredetileg 100 milliárdosra tervezték, ám az olimpiai bukta után Lázár János már 190 milliárdról beszélt. Állítólag Fürjes Balázs, aki az olimpiai pályázatért felelős Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját vezette, 60-70 milliárdos plusztámogatást kért a kormánytól. A 24.hu információja szerint kormány ezt a kérést a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási aláírásgyűjtés idején elutasította, majd a pályázat lefújása után az összeg hirtelen 190 milliárdra ugrott.
Nem igazán van magyarázat arra, hogy miért lett a 100 milliárdos stadionból hirtelen 190, majd 300 milliárdos tétel, azt viszont tudjuk, hogy Mészáros Lőrinchez köthető cégek végezhetik majd a kivitelezést.
puskas_stadion.jpg

Mi marad el?
Annak ellenére, hogy az olimpiát ellenzőkkel szemben a kormány kommunikációs stratégiájának szerves része volt, hogy jórészt olyan infrastrukturális beruházásokról van szó, amelyekre a fővárosnak a játékok rendezése nélkül is szüksége van (bár ezt sokan vitatták), úgy tűnik, hogy mégis pont ezek a fejlesztések fognak elmaradni.
Szinte biztos, hogy nem valósul meg a Galvani-híd és annak folytatása a Soroksári Duna-ágon a kapcsolódó úthálózattal, a Csepel szigetcsúcsi, a Margitszigeti és az óbudai-szigeti kerékpáros- és gyalogoshidak. A csepeli HÉV gyors-villamossá alakítása és összekötése a 2-es villamossal, valamint a ráckevei HÉV föld alá helyezése és egy részének villamossal való kiváltása szintén bukott ügynek tekinthető. Valószínűleg a kelebiai vasútvonalat sem helyezik át a Duna-partról, ami 150 méteres vasútvonal korrekciót jelentene.
Ezeken kívül pedig egy sor másik fejlesztés sorsa bizonytalan: az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbítása, a kisföldalatti felújítása, meghosszabbítása, járműcseréje, a Déli-összekötő vasúti-híd bővítése (harmadik vágány), plusz új vasúti megállóhelyek a vonalon (S-Bahn-fejlesztés), az M1-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Győr között és az M7-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Balatonvilágos között.
A sportlétesítmények megépítése más infrastrukturális fejlesztésekkel szemben, még ha azok vitatottak is, egy valamit elárul a kormányról: az a vészcsengő, amely 266 ezer aláírás formájában szólalt meg, és kifejezte, hogy sokak szerint a jó oktatás és a jó egészségügy sokkal inkább nemzeti ügy, süket fülekre talált.

TényTár