A szaúdi kérdés mint a német belpolitika új korszakának kezdete

Sigmar Gabriel német alkancellár szerint Berlinnek felül kell vizsgálnia a Szaúd-Arábiával kapcsolatos haditechnikai export kérdéskörét. A CDU politikai elitjének hatalmi pozícióját alapjaiban rengetheti meg a szakszolgálatokkal kapcsolatos viszonyában kialakult törésvonalak elmélyülése.

A DPA német hírügynökség jelentése szerint az alkancellár – aki egyben Németország gazdasági minisztere és a Szociáldemokrata Párt elnöke – nyilatkozatában utalt a Berlin és Rijád közötti haditechnikai jellegű szerződések teljes körű felülvizsgálatára. “Meg kell most vizsgálnunk azt, hogy a jövőben kritikusabb hozzáállást kelljen-e tanúsítanunk a Szaúd-Arábiának nemzetvédelmi célokra eddig eladott védelmi eszközök kérdésében.” Az alkancellár emellett kijelentette: “Nyilvánvalóvá vált, hogy helyesen jártunk el, amikor nem adtunk tankokat és G-36 gépkarabélyokat Szaúd-Arábiának.”

Németország eddig páncélozott harcjárműveket, őrnaszádokat és drónokat adott el védelmi célú felhasználásra Szaúd-Arábiának. A 2014-es évben eladott védelmi eszközök értéke összesen 209 millió dollár volt, és a német baloldali pártok parlamenti képviselői folyamatos kritikákat fogalmaztak meg az üzlettel kapcsolatban. A Rijáddal szembeni politikai bírálatok megfogalmazása az Angela Merkel vezette CDU-val koalícióban kormányzó szociáldemokraták részéről az eddig tanúsított, Közel-Keletre vonatkozó német külpolitikai magatartásban a koalíción belül kialakuló törésvonalra hívják fel a figyelmet. Sigmar Gabriel december elején a terrorfenyegetettség okait taglalva élesen reagált arra a szaúdi uralkodó által személyesen megfogalmazott javaslatra, amely 200 mecset szaúdi finanszírozásból történő felépítését szorgalmazta Németországban az egyre nagyobb tömegben érkező menekültek számára. “Világossá kell tennünk a szaúdiak számára, hogy a félrenézés idejének vége. A világ minden táján épülő vahabita mecseteket Szaúd-Arábia finanszírozza. A legtöbb közbiztonságra veszélyt jelentő iszlamista a mecsetek köré csoportosuló közösségekből érkezik Németországba.” – jelentette ki akkor az alkancellár.

A nyilatkozat előtt nem sokkal a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egy addig a szervezettől teljesen szokatlan lépésben a német sajtóorgánumoknak közvetlenül kiosztott leiratot tetetett közzé a németországi sajtó teljes spektrumán keresztül. Ebben a leiratban a BND arra figyelmeztetett, hogy a Mohammed bin Szalman másod-koronaherceg kezében összpontosított hatalom okozta belső feszültségek, és az eddig tanúsított megfontolt és elővigyázatos diplomáciai hozzáállást felváltó impulzív intervencionista politikai magatartás az instabilitás forrásává teszi a nyugati kulcsszövetségest. A dokumentum ezenfelül a szaúdi-iráni kapcsolatok jellegét a “kölcsönös bizalmatlanság és vallási-ideológiai ellentétek által felerősített rivalizálás” jegyében fogalmazza meg, és a két ország közötti versengés kiéleződését a Szaúd-Arábia részéről az Amerikai Egyesült Államokba vetett hit elvesztésével indokolja, aki “már nem képes a régióban meghatározó stratégiai hatalom szerepének betöltésére, sem a feltétlen segítségnyújtásra.”

A dokumentumtól Angela Merkel szóvivőjén keresztül határolódott el, aki annyit közölt, hogy “az összegzés, amely ebben az esetben nyilvánosságra lett hozva, nem tükrözi a kormány álláspontját.

Nem sokkal ezt követően pedig a jelenlegi CDU német védelmi miniszter Ursula von der Leyen nyilatkozatára, miszerint “a legfontosabb, hogy nem lesz semmilyen együttműködés Aszaddal, vagy az irányítása alá tartozó csapatokkal”, a BND szintén a német médián keresztül terjesztette el a hírt, hogy együttműködést folytat az információcsere terén a szír szakszolgálattal, és közvetlen kommunikációs csatorna kiépítését tervezik a két szervezet között.

A CDU politikai elitjének hatalmi pozícióját alapjaiban rengetheti meg a szakszolgálatokkal kapcsolatos viszonyában kialakult törésvonalak elmélyülése. Nem a feszültséget okozó konkrét esetkör a lényegi jelentőségű, hanem az azt követő folyamatok. A kérdésben a CDU-val szemben a szolgálatok javára véleményt nyilvánító német ellenzéki és koalíciós baloldal együttállása a német pártpolitikai képviseletek összességének olyan polarizációját indíthatja el, amely Angela Merkel korszakának hatalomtechnikai manővereit hatástalaníthatja, és egy új német belpolitikai korszak kezdetét jelentheti.


http://www.hidfo.ru/2016/01/a-szaudi-kerdes-mint-a-nemet-belpolitika-uj-korszakanak-kezdete/