Kijev zsarol, és…

Nyalókakirály USA-ból importált pénzügyminisztere bizony megdobogtatta ma Maradék-Ukrajna hitelezőinek szívét! Sőt! Többségük vérnyomásával is eljátszadozott.

Natalja Jareszko ugyanis bejelentette a kijevi trón döntését: Maradék-Ukrajna NEM FIZET azon hitelezőinek, akik a továbbiakban nem hajlandóak továbbra is “segíteni” a birodalmat! Magyarán: megzsarolta a spekulánsokat, akik a gazdag és bőséges megtérülés reményében öntötték a pénzt a feneketlen kijevi kincstárba! Ahonnan persze nagy részét ellopták, a maradékot meg elháborúzták! Most aztán ha legalább ígéretet akarnak kapni pénzük viszontlátására, ismét a bugyellárisba kell nyúlniuk! Jó mélyen.

Maradék-Ukrajna fő-fő gázkereskedő cége a “Naftogaz” ma olyan kéréssel fordult a Gazpromhoz, hogy Alekszej Miller a cég nagyfőnöket alig kapott levegőt.

Az RT orosz tévécsatornának Miller elmondta, hogy a kijevi gázkereskedő cég ma arra kérte Oroszországot, hogy NE szállítsanak Donbassznak orosz földgázt. A riporteri kérdésre, hogy “és mit válaszol a “Gazprom” a kérésre?”-Miller visszakérdezett: “hát mit lehet hülyeségre válaszolni?”

Íme egy valcmanista díszpinty Donbasszból. A kijevi junta által is már a bűnei miatt megszüntetésre ítélt “Tornado” latorzászlóalj egyik keresett pribékje. A “Mudzsahed” harci nevet felvett bérgyilkosról fotókat tettek közzé a népköztársaságiak, mint levadászandó hiénáról.

Bizton jelenthetjük ki: a népköztársaságiak listájáról viharos gyorsasággal szokták kipipálni a latrok neveit! Ennek a féregnek sem sok ideig lesz a neve mellett karika!

https://balrad.wordpress.com/2015/06/26/kijev-zsarol-es/

Megzakkant az amerikai külügy

A washingtoni külügy minden kétséget kizáróan megháborodott. Épelméjűségüket eddig is mindenki kétségbe vonta, ám a mai naptól bárki számára világos lehet: a Kerry-féle objektum nyilvánvalóan bolondok háza.

Tom Malinovszkij helyettes államtitkár ugyanis ma fölszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsásson szabadon minden Oroszországban fogva tartott bűnözőt! (Számuk nem csekély! Valamennyi kizárólag köztörvényes bandita!)

Malinovszkij példaként említette a fogvatartottak “legnagyszerűbbikét”, a GYILKOSSÁGRA VALÓ FÖLBUJTÁS, ÉS GYILKOSSÁGBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS ALAPOS GYANÚJA miatt orosz börtönben fogvatartott Nagyezsda Sevcsenko helikopterlövészt, aki tavaly nyár óta tiltott módon lépett be Oroszország területére, és ott le is kapcsolták a művésznőt. (Miután az ő navigálásával gyilkoltak meg hordatársai két orosz újságírót Donbasszban.) Már börtönben csücsült, amikor a tavalyi-Kijev által rendezett parlamenti “választásokon-Gázos Julcsa belsőségnagykereskedő pártlistájának első helyével kínálták meg a ribancot. Így aztán börtönben ücsörgőként “Népi Képviselője” lett a kijevi Rada fasiszta hordájának.

De hát Sevcsenkot csak kiemelte a követelései között a félnótás ötlet bolond előadója. A dologban az a legfelháborítóbb, hogy az USA külügyminisztériuma eljutott arra a pontra, amikor jogot formál magának arra, hogy FELSZÓLÍTSON MÁS ORSZÁGOKAT köztörvényes bűnözők szabadon bocsájtására!

Azért arra kíváncsiak lennénk, hogy ha mondjuk Kadirov csecsen elnök felszólítaná Amerikát a tegnap halálra ítélt Carnajev gyerek szabadon bocsájtására, egyáltalán tudnának-e Washingtonban csuklani a meghökkenéstől.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/26/megzakkant-az-amerikai-kulugy/

A Kárpátalja-régió magyarsága saját autonóm régiót szeretne létesíteni Beregszász központtal.

http://ruspravda.info/Golos-vengrov-v-loskutah-Ruini-Madyari-Zakarpatya-prosyat-avtonomiyu-13137.html

Az elgondolás a Beregszászi Regionális Tanács rendkívüli ülésén született meg.

Nyalókakirálynak és udvartartásának, valamint a Radának VALAMIFÉLE VÁLASZT KELL ADNIA a kezdeményezésre!

Moszkvában Jevgenyij Lukjanov a Biztonsági Tanács helyettes titkára újságírók előtt ismertette Lengyelország és Románia ESETLEGES SORSÁT egy NATO-orosz háború esetén. Ez kb. annyit jelent, hogy ez a két ország a háború első órájában hamuvá válik.

Tekintettel arra, hogy ha ez a két ország biztosítja az amerikai rakétarendszerek számára a helyet, maguk is célponttá válnak.

https://balrad.wordpress.com/2015/06/26/lehetseges-tortenesek/

Nyilvánvaló, hogy a RENDSZER nem mer szembemenni a banki akarattal! Az is nyilvánvaló, hogy valahol ezáltal lesz ez a rendszer kipusztítva!

Szeptembertől a bankok már korlátozás nélkül beindíthatják a végrehajtásokat. Az államnak egyetlen ellenötlete van: a hiteladós lakásának felvásárlása. A Nemzeti Eszközkezelő programját ezért kiterjesztenék, csak az nem látszik, honnan lesz rá több pénz.

A kormány egy készülő jogszabálycsomaggal enyhíti azokat a feltételeket, amelyekkel a Nemzeti Eszközkezelő (NET) felvásárolhatja a kilakoltatás küszöbére jutott hiteladósok lakásait – erősítette meg a VS.hu érdeklődésére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A VS.hu úgy tudja, hogy a NET programját szabályozó törvény a következő pontokon módosul:

A 2013-as állapotok helyett immár a 2015. január 1-jei helyzetet veszik figyelembe, tehát az jelentkezhet a programba, aki idén az év első napján legalább 180 napos késedelemben volt a törlesztéssel, amelynek összege elérte vagy meghaladta a minimálbér kétszeresét
2009. december 30-a helyett már a 2013. december 31-e előtt megkötött jelzáloghitel-szerződések is beleférnek a programba
Budapest agglomerációja is bekerül abba a kategóriába, amelyre a megyei jogú városokra vonatkozó értékhatárt megállapították, vagyis az ingatlan szerződéskötéskori értéke elérheti a 25 millió forintot. A vidékiek pedig az eddigi 10 millió forinttal szemben már 15 millióra értékelt lakásokkal is pályázhatnak. A hitel összege pedig elérheti az ingatlan akkori értékének 90 százalékát (eddig ez csak 80 százalék volt), tehát már csak azokat „büntetik”, akik az ingatlan értékének csaknem teljes egészére eladósodtak.

Az állam már csak kevesebbért hajlandó megvenni a bankoktól a hiteladósok ingatlanát. Eddig Budapesten a forgalmi érték 55 százalékáért, más városokban 50 százalékáért, falvakban pedig 35 százalékáért vásárolta fel. Ezek az arányok a jövőben 47, 43 és 29 százalékra módosulnak, de még plafont is megállapítanak. Budapesten, az agglomerációban és a megyei jogú városokban legfeljebb 9,4 millió forintot kaphatnak a bankok az ingatlanért, más városokban 6 millió 450 ezer forintot, falvakban pedig 4 millió 350 ezer forintot.
Az immár bérlővé vált és birtokon kívül került egykori ingatlantulajdonos egy évvel tovább, 5 helyett 6 éven át élhet azzal a lehetőséggel, hogy visszavásárolja saját lakását.

Újabb 10 ezer lakást vásárol az állam

A jogszabály 2012 óta teszi lehetővé, hogy a lakáshitelesek felajánlják ingatlanukat a NET-nek. Az eddigi szabályok szerint, ha az adós megfelelt a szigorú követelményeknek (maximált hitelösszeg és ingatlanérték, szociális rászorultság stb.), akkor az eszközkezelő fizetett a banknak, az ingatlan az államé lett, az adós pedig bérleti díj fejében még öt éven át élhetett a lakásban.

A minisztérium közlése szerint fokozatosan terjesztenék ki a NET programját. Úgy tudni, hogy a felvásárolható lakások eddigi 25 ezres keretszámát 10 ezerrel növelnék. Az eszközkezelő programjába jelenleg olyan családok jelentkezhetnek be, amelyekben legalább egy gyermek van, már részesülnek valamilyen szociális jellegű ellátásban, és a bank is hozzájárul, hogy a végrehajtó helyett az állam kezébe kerüljön a megoldás. Előnyt jelent a közfoglalkoztatotti státus is. Tudomásunk szerint ezeken a feltételeken nem változtatnak.

Az egyelőre kérdéses, megvonják-e a bankok vétójogát. Jelenleg ugyanis jóvá kell hagyniuk az adós kérelmét, vagyis meg is akadályozhatják, hogy az adós az eszközkezelőhöz forduljon. Ezzel időnként élnek is a pénzintézetek. Ennek oka, hogy amíg egy szokványos végrehajtásban az ingatlan értékének legalább 70 százalékához hozzájuthatnak, addig az eszközkezelőnek ennél olcsóbban, az ingatlan értékének 55 százalékáért kellett átadniuk a lakást.

Ezt az ellenértéket ráadásul most tovább kurtítja a tervezett törvénymódosítás. A bankok tehát egyelőre abban érdekeltek, hogy ne az eszközkezelőhöz, hanem a végrehajtóhoz tereljék a reménytelen adósaikat.
Jönnek a kilakoltatások

Az idő közben szorítja a kormányt. Szeptember 16-án lejár a kilakoltatási moratórium. A bankok elszámoltatását szabályozó törvény addig védi a fizetésképtelen adósokat, attól kezdve – amint lezárul az elszámolás a bankkal – folytatódhat a végrehajtás azokkal szemben, akik több mint 90 napja nem törlesztenek.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete azzal számol, hogy szeptembertől több tízezer háztartás kilakoltatása kezdődhet meg. Januártól ugyanis már megszűnt a kvótarendszer, a bankok akár egyszerre is a piacra zúdíthatják a bedőlt hitelek mögött álló ingatlanokat. A folyamat több hónapon át elhúzódhat, miután az elszámolások az egykori devizaadósokkal várhatóan decemberig tartanak, a forinthitelesekkel pedig jövő márciusig.

Bár a banki elszámoltatás és a forintosítás mérsékelte a késedelemben lévő adósok számát, a végrehajtható (90 napon túli) hátralék összege még mindig több mint 800 milliárd forint.

A 90 napnál hosszabb késedelemben lévő adósok 180 ezres táborából a Kereszténydemokrata Néppárt családi csődvédelemre kidolgozott, parlament előtt lévő törvényjavaslata mintegy 20 ezer háztartásnak jelenthet megoldást. Ha további 10 ezer család bérelheti vissza az eszközkezelőtől a saját volt lakását, akkor is 150 ezer olyan adós marad, akit még mindig a kilakoltatás fenyeget.

A kormány azt kommunikálja, hogy rajtuk segít azzal is, hogy szeptembertől új végrehajtási rendszer lesz. Az eddigi, a kormány által több szempontból is bírált végrehajtói kamarát egy másik testület, a végrehajtói kar váltja fel, amelynek jóval kisebb lesz az önállósága, és szigorúbb feltételekkel lehet benne taggá válni. Ahogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János fogalmazott,

“a végrehajtás nem lehet méltánytalan, és a kormány az önkormányzatokkal közösen minden segítséget megad a veszélyeztetetteknek.”

Csakhogy nincsen pénz

A jövő évi költségvetésben az ideinél kevesebbet szán az állam a lakhatásra, miközben a szűkülő forrásoknak egyre nagyobb hányada a magasabb jövedelműek tulajdonszerzését támogatja, nem pedig a szociálisan rászorulókat.

A szociális segélyek átalakítása tavasztól ugyanis alaposan megkurtította azokat a támogatásokat, amelyek a lakhatás költségeit enyhítették a rászorulók számára. Március óta már nincsen közvetlen állami támogatás a lakásfenntartásra, így a rezsiköltségekre, bérleti díjakra, valamint a rezsi és a bérleti díj megfizetésének elmaradásából származó adósság kezelésére sem.

Az önkormányzatok immár saját rendeletük alapján és saját forrásból segíthetik a bajba jutott helybélieket. Az állam ezt már csak egy szűkített keretből támogatja azoknak a településeknek az esetében, ahol egy meghatározott szintnél (32 ezer forintnál) alacsonyabb az egy főre jutó adóbevétel.

A Habitat for Humanity civil szervezet készített egy felmérést, amelyben 30 önkormányzat új rendeleteit vizsgálta. Van olyan település, ahol negyedelték azt az összeget, amellyel márciusig a rászorulók lakhatását támogatták. Tehát szinte mindenkinek csökkent vagy akár meg is szűnt az a bevételi forrása, amit eddig ez a típusú szociális segély jelentett. Másutt három hónapban vagy az öregségi nyugdíjminimum 140 százalékában maximálták a dotációt. Van olyan önkormányzat, ahol a polgármester egyedi döntésétől függnek a rászorultak, és akadt olyan helyi rendelet is, amely az illemhely tisztaságától tette függővé a lakhatási támogatás elnyerését.

Míg idén a szociális segélyek helyébe lépő állami támogatásnak a kerete még 30 milliárd forint, jövőre ez az összeg újabb 10 milliárddal megrövidül.

Ehhez képest a Nemzeti Eszközkezelő forrása is szűkül, felére esik, és a VS.hu-nak adott válasz alapján nem is várható, hogy pótlólagosan növelnék a jövőre már betervezett 15,5 milliárd forintot. Ez ugyanis éppen fedezi annak a bizonyos további 10 ezer lakásnak a felvásárlását, amelyről a következő hetekben dönt a kormány. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a NET forrásai nem elegendőek a nyakába szakadt 25-35 ezer lakás állapotának a megóvására.

A kormány viszont bőkezűen bánik a középosztálybeliekkel, hiszen a lakhatás állami támogatásának a nagyobb része a tulajdonszerzést segítő és ösztönző célokra megy el. Ilyenek például a lakás-takarékpénztárakban gyűjtögetett pénz megfejelése, valamint a most júliustól induló családi otthonteremtési kedvezmény (más néven: CSOK). Az eddigi lakásépítési támogatáshoz (szocpolhoz) képest az a legnagyobb változás, hogy már használt ingatlanok megvásárláshoz is igénybe lehet venni.

Erre idén nagyjából 4 milliárd forintot fordít az állam, amiből 10-11 ezer család részesülhet. A lakáspolitikai szakemberek inkább a (szociális) bérlakásokra fordítanák a pénzt, mintsem a más országokhoz képest amúgy is szokatlanul magas (90 százalékos) ingatlantulajdoni arány növelésére. Ezzel ugyanis csak a szegénység termelődik újra. Míg Sopronban egy panellakásért már 17 millió forintot is adnak az ingázók kereslete miatt, addig Ózdon 2 millió forintért is alig kel el egy ugyanolyan ingatlan.
(vs)

'Tüntessétek el a magyarokat és a németeket az országból' - a ligetfalui mészárlássorozat

Teljes feltárásra, az eddig megismert tények részleteinek és összefüggéseinek felgöngyölítésére vár a felvidéki magyarok és németek egyik legnagyobb huszadik századi tragédiája, az az etnikai alapon - németek és magyarok sérelmére - elkövetett vérengzéssorozat, amelyet a második világháború után a csehszlovák hadsereg katonái hajtottak végre a ma már Pozsonyhoz tartozó Ligetfalu területén működtetett internálótáborban.

Akik egy éjszaka alatt 71 gyerekkel végeztek

A felvidéki magyarok és németek történelmének egyik legsötétebb, egyszersmind legkevésbé feltárt szakaszának feltérképezését néhány évvel ezelőtt Dunajszky Géza közíró Szabó Józseffel, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácsosával együtt kezdte el, viszonylag kevés rendelkezésükre álló dokumentum és korabeli tanúvallomások alapján. A többéves kutatás eredményeképpen az idén sikerült odáig jutni, hogy a hetven évvel ezelőtti tragédia helyszínén, a tömeges kivégzések áldozatainak egyik tömegsírja közelében emléktáblát tudtak avatni az ott legyilkoltak emlékére.

A ligetfalui tömeges kivégzések néhány héttel a második világháború befejezése után, 1945. június 20. körül kezdődtek, azt követően, hogy megérkezett Pozsonyba a csehszlovák hadsereg Prágából odavezényelt 17-ik gyalogezrede, és a Ligetfaluban már májustól működő gyűjtőtáborban, a zsidó munkaszolgálatosok számára korábban épített fabarakkok helyén egy haláltábort hoztak létre a megbízhatatlannak vagy bármely mondvacsinált okból gyanúsnak minősített - túlnyomó többségükben magyar és német nemzetiségű - személyek számára. A gyanúsnak minősítéshez sok esetben az is elég volt, ha valaki nem értett jól szlovákul vagy a szelekciót végzők megkívánták az érintett vagyontárgyait.

Ezt a haláltábort szintén a 17-ik gyalogezred működtette, amelynek tagjai útban Pozsonyba, a csehországi Prerov határában 265, bányászmunkákról hazafelé tartó németet és magyart, köztük 71 gyermeket végeztek ki egy éjszaka leforgása alatt. A prerovi tömeges kivégzést a korompai (Krompachy) származású Karol Pazúr hadnagy, az ezred vizsgálótisztje és a pozsonyi Bedrich Smetana ideológiai tiszt rendelte el a Benes-dekrétumokra hivatkozva. A 17-ik gyalogezred egy az akkori legfelsőbb vezetéstől, konkrétan Eduard Benes elnöktől származó parancs alapján indult el Pozsonyba, a történteket kutató Dunajszky Géza szerint azért, hogy a várost "megtisztítsa" a magyaroktól és a németektől.

Ennek a parancsnak az eredetijét ugyan megsemmisítették, ám a parancs kiadójának és címzettjének személyét is tartalmazó kísérőlevele fennmaradt. Ez a kísérőlevél azt a felszólítást tartalmazza, hogy az iratot a parancs elolvasása után azonnal meg kell semmisíteni. "Azt, hogy mi lehetett a parancs tartalma, elárulja Benes egyik sokat idézett beszéde, amelyben azt mondta: tüntessétek el a magyarokat és a németeket az országból" - idézte fel Dunajszky Géza.

Miután a 17-ik gyalogezred megérkezett Pozsonyba, a Vörös Hadsereg ott tartózkodó helyi katonai vezetése - amely tudomást szerzett a prerovi mészárlásról - letartóztatta Karol Pazúrt és helyére Eduard Kozmelt nevezte ki táborparancsnoknak, ugyanakkor a prerovi és a későbbi ligetfalui vérengzések tulajdonképpeni lebonyolítóját, Bedrich Smetanát meghagyták posztján.

Smetana és Kozmel előélete, a tábor létrehozását megelőző "karrierje" önmagában is rendkívüli, és az összefüggések értelmezése miatt fontos történet - mutatott rá Dunajszky Géza, a sötét történelmi időszak kutatója. Annak dacára, hogy Smetana zsidó származású volt, 1938-ban áttért az evangélikus hitre és beállt a Tiso-féle szlovák állam hadseregébe.

Később fogságba esett, Moszkvában titkosszolgálati kiképzést kapott, majd miután kitört a szlovák nemzeti felkelés, ejtőernyősként visszaküldték Szlovákiába, később pedig a reguláris csehszlovák hadsereg tisztje lett. A tragédia idején hasonló karriert tudhatott a háta mögött Eduard Kozmel is, aki miután elvégezte a Tiso-államban a katonai akadémiát, a hadsereg tagja lett, ugyancsak szovjet fogságba esett, majd partizánként tért vissza Szlovákiába.

Ez a két tiszt és a 17-ik gyalogezred első szakaszának válogatott katonái voltak a ligetfalui táborban elkövetett tömeges kivégzések gyakorlati kivitelezői.
A tömeges kivégzések legtöbbje a tábor létrehozása utáni hónapokban történt, de a vérengzések egészen 1947 tavaszáig folytatódtak.

A több szakaszban zajló tömegmészárlásnak eddig fellelt dokumentumok bizonysága szerint legkevesebb 530-an, ám becslések szerint valószínűleg több ezren estek áldozatául. Ez utóbbira a táborba bejáró orvos vallomása enged következtetni, aki szerint 1945 augusztusában a tábornak már 2900 lakója volt. A tragédiasorozat áldozatai legalább hat tömegsírban nyugszanak.

A kivégzéseket az esetleges későbbi vizsgálatok megtévesztése miatt német gépfegyverekkel és lőszerrel hajtották végre. Többnyire 15-ös csoportokban lőtték le az embereket, hajnalban - mondta el Dunajszky, aki szerint ezt azoknak a környéken lakóknak a tanúvallomásai is bizonyítják, akik panaszkodtak amiatt, hogy az ismétlődő hajnali fegyverropogás miatt nem tudnak aludni.

MTI

Colleen Bell megnézte, nálunk is lelövik-e a bevándorlókat

Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete csütörtökön ellátogatott Szegedre, ahol sajtóinformációk szerint a rendőrség kiterjedt razziával akadályozta meg a bevándorlók hosszas ott-tartózkodását. Ugyanakkor, a nagykövet látogatása már nem feltétlen a baloldalnak, sokkal inkább a nyilvánosságnak szól.

Az amerikai nagykövet látogatása egy nappal azt követően történt, hogy Szegeden a rendőrök közel 800, a városba már eljutott illegális bevándorlót tartóztattak föl. Bell láthatóan kerülte annak látszatát, hogy a bevándorlás-kérdés miatt látogatott volna a Magyarországra érkező bevándorlók egyik első állomásához. Elődjének sikertelen ámokfutását követően az új amerikai nagykövet kerüli a magyar közéleti kérdésekben részvétel látszatát is, így a déli határon épülő fal előkészületeinek megtekintése sem szerepelt  a hivatalos napirendben. Eközben olyan információkhoz lehet hozzájutni, melyek alátámasztanák, hogy az amerikai nagykövet a bevándorlás-kérdésbe akar beavatkozni. Felkereste ugyanis a térség “baloldali” és “liberális értelmiségi” vezetőit, mert a liberális baloldal máig nem tud mit kezdeni a déli határon kialakult helyzettel, annak tematizálását a jobboldal folytatja. Hiába ismételgeti az ellenzék, hogy “nem ez a megoldás”, mindeddig egyetlen értelmes alternatívát nem tudtak felmutatni. Hiába folytat százmilliókból fenntartott sajtóorgánumokon propagandát a “liberális értelmiség”, mégse sikerül rávenniük a választókat arra, hogy a tolerancia és szolidaritás hiányáról, embertelenségről és emberi jogokról beszéljenek. A Századvég kutatása szerint a magyarok 77%-a támogatja a déli határra a fal megépítését, és radikálisabb fellépést vár a kormánytól. Tehát minden jel arra utal, hogy a választók hozzáállása bizonyos kérdésekben dollármilliók befektetése esetén sem változik meg, így a balliberális ellenzék nem csak anyagiakban, de a know-how terén is külső segítségre szorul. Mindez azonban csak a felszín: az a tény, hogy a választók hozzáállása nem változtatható meg, Washington számára legalább annyira felhasználható, mint a liberális baloldal.

Az amerikai nagykövet csütörtöki látogatása során Botka László szocialista polgármesterrel találkozott, a közlemények szerint ebben szerepelt a “nemzetközi kapcsolatok erősítése” is. Pártként lehet inkább azt kellene fontolóra venniük, hogy a magyar választókkal fennálló kapcsolatokat erősítsék, de láthatóan még szabadesésben lévő ellenzéki pártként sincsenek terveik erre vonatkozóan. Bell találkozott a megyei kormánymegbízottal is, de a találkozó nem volt nyilvános. Az amerikai nagykövet minden bizonnyal tévképzetek és előítéletek sokaságát táplálja a bevándorlók elleni fellépéssel kapcsolatban, mert az Egyesült Államok déli határain egy sokszor ekkora kerítést, sokszor ennyi fegyveressel őriztetnek, és a Mexikóból érkező határsértőket gyakran ott helyben lelövik. A nagykövet emiatt csak megelégedéssel tekinthet (kellene tekintsen) az “emberi jogok magyarországi helyzetére”, még a déli határon is.

Ugyanakkor, a nagykövet Szegdere érkezése már sokkal inkább szolgálja valamiféle látszat fenntartását, mint valós érdekképviseletet vagy “tájékozódást”. Az ilyen utak elősegítik egy olyan látszat fenntartását, miszerint az Egyesült Államok kizárólag baloldali pártokra tekint szövetségesként. Ugyanakkor, az új amerikai nagykövet kinevezése után egy olyan belpolitikai helyzettel találta szembe magát, ahol az Egyesült Államok hagyományos “szövetségeseivel” nem sok mindent tud elérni az amerikai érdek képviseletében. A baloldali és liberális politikai erők közmegítélése alkalmatlanná teszi őket arra, hogy az Egyesült Államok mint szövetségesként, vagy akár hasznos eszközként tekintsen rájuk. Egy 5%-os párttal nem lehet eredményeket elérni Magyarországon, így a nagykövet is más alternatíva után kell nézzen. Kinevezésekor előrevetítettük, hogy az új amerikai nagykövet feladata elsősorban a jobboldal Washington felé fordítása lehet. Mivel Colleen Bell a bevándorlás kérdése kapcsán ismét azzal kell szembesüljön, hogy az akörül zajló közéleti vitát a jobboldal tematizálja, továbbra sem változott meg az a helyzet, hogy Magyarországon hosszú távon akkor tud érvényesülni az amerikai érdek, ha valamilyen módon a Jobbikkal “megállapodnak”.

Magyarországon az amerikai érdekképviselet egyik kulcseleme a Jobbik Washington felé fordítása, mert az Egyesült Államok kizárólag egy ilyen háttérmanőverrel tudja elérni, hogy az amerikai érdek érvényesítése hosszú távon se ütközzön ellenállásba. Washington érdeke, hogy a Jobbik egy olyan párttá formálódjon, ami 2020 után a nemzeti érdek sérelmére hivatkozva hátráltatja az eurázsiai integrációt. Mivel az amerikaiaknak a közhangulat miatt nincs lehetősége arra, hogy nyíltan Amerika-barát bábkormányt tartsanak működésben Magyarországon, kénytelenek egy mérsékelt eurázsiai vonal kialakulásával megállapodásra jutni, és lehetőségeik szerint azt saját geopolitikai érdekeik képviseletére felhasználni. Az amerikai érdekérvényesítés egyik célja Magyarországon, hogy a jobboldali váltópárt egy olyan politikai erővé váljon, ami egyfajta nemzeti liberalizmust képvisel, és felhasználható az eurázsiai régió nagyhatalommá válásának hátráltatására.

A közeljövőben várhatóan – a tagállamok választóinak nyomására – megváltozik az Európai Unió külpolitikája, és megkezdődnek a tárgyalások az Európai Unió és Eurázsiai gazdasági Unió egyesítéséről. A tárgyalássorozat eredményeként egy olyan eurázsiai nagyhatalom jöhet létre, ami a mai orosz törvények mintájára alakítja a közéletet, vagyis a tagállamok kormányai a többségi társadalom érdekét a kisebbségek érdeke fölé helyezik. Egy ilyen helyzetben várhatóan marginalizálódik az euro-atlanti integrációt erőltető radikális atlantizmus, és a váltópártok várhatóan két új geopolitikai irány, a mérsékelt eurázsiai és radikális eurázsiai vonal mentén rendeződnek majd, szemben a jelenlegi mérsékelt atlantista / radikális atlantista felállással. Az átmenet után Washingtonnak égető szüksége lesz majd a mostani nemzeti radikális pártokra, mert azokat a nemzeti érdekre hivatkozva lehet felhasználni egy rivális nagyhatalom kialakulásának hátráltatására, – vagyis olyan módon, hogy az a lakosság támogatását élvezze. A Jobbik liberális nacionalista irányba fordítása így az Egyesült Államok hosszú távú érdekévé vált, és ebben a helyzetben a liberalizmus visszatér egy korábbi, történelmi formájához, ahol annak lényege még nem az egyéni érdek képviselete, hanem a nagyobb integrációs egység (birodalom) felbomlasztása volt.

Így tévesek azok a megállapítások, miszerint a Jobbik Washington felé fordítása már egy most látható jelenség, és az a magyarság számára lesz kifejezetten káros. Egy ilyen átalakulás csakis a Jobbik kormányra jutása után válhat láthatóvá, azt követően, hogy megkezdődnek a tárgyalások a két unió egyesítéséről, mikor is Washington elkezdi a népek érdekére hivatkozva hátráltatni egy rivális nagyhatalom kialakulását. Ebben a helyzetben majd emlékeznünk kell arra, hogy az integráció vagy nem-integráció már a XXI. század első éveiben sem volt kérdés; Washington ellentmondást nem tűrő módon beintegrált volna minden országot egy olyan unióba, ami saját befolyási övezetéhez tartozik, és még most is vannak erre látható törekvések (Demokratikus Koalíció, Európai Egyesült Államok).

Ha Colleen Bell a baloldali pártokkal próbál valamiféle megállapodásra jutni, az már csak a figyelem elterelését szolgálja. Magyarországon radikális atlantista párt – demokratikus módon – soha nem fog már hatalomra jutni, így idővel az amerikai érdek képviselete szempontjából is sokadrangúvá válnak, – nem úgy a nacionalista vonal, ami a többségi lakosság támogatását élvezi, vagyis elsődleges érdekképviseleti tényezővé válhat az Egyesült Államok számára.

http://hidfo.ru/2015/06/colleen-bell-megnezte-nalunk-is-lelovik-e-a-bevandorlokat/

Donbassz

Donbassz tegnapi legjelentősebb harci eseménye a Sirokino és Mariupol között lévő Szopinonál lezajlott tankcsata volt. Az EBESZ-jelentése szerint 15 vagy 16 latortank teljesen megsemmisült, és Krasznoarmejszk kórházában több mint 50 súlyos állapotba került latoregyedet próbálnak összefércelni és valahogyan túléletni.

Szahankát tegnap három alkalommal érte súlyos latortüzérségi támadás. Az első attak alkalmával három helybéli civil meghalt. Az EBESZ jelentésében külön kitért arra a tényre, hogy a martalócok 122 és 152 milliméteres kaliberű tüzérségi eszközökkel ágyúzták a novoazovszki-járásban lévő falut.

A Dokucsajevszkhez közeli Berjozovojéban tegnap kora délután tört ki csata, ami késő estig elhúzódott. Az ütközetről részletes információink nincsenek, csak azt tudni, hogy a közeli Jásznoje falut több tüzérségi belövés is pusztította.

A Gorlovkától nyugati irányban fekvő Krasznyij Partizan falut-Gorlovkával egyetemben-“természetesen”-tegnap egész nap ágyúzta a latortüzérség.

Nem járt jobban Szpartak sem. A települést Avgyejevkából ostromolták a martalócok.

Peszki romjai között a helyi “különháború” dúl. Zömmel aknavetőkkel.

Donyeck peremkerületei és a repülőtér is a latortüzérség állandó ostroma alatt áll.

Alekszandr Zaharcsenko ma reggeli helyzetértékelése szerint tegnap reggel óta több kísérletet is tett a valcmanista latorhorda Trudovszka irányából Marjinyka kézrekerítésére.
A rendhagyó tájékoztatón elhangzott, hogy az utóbbi két napban a Marjinykáért való erőlködésben mintegy 300 latoregyed hullott el. “Hogy a mára virradó éjszaka mennyivel szaporodott a … számuk?-jelenleg még nincsenek adataink”-mondta ma reggel a DNR elnöke Donyeckben.

A “Пятнашка” (Pjátnyáská) nemzetközi brigád munkálkodik Marjinykában.

Zolotoje-Toskovka latortüzérsége tegnap kora délután óta folyamatosan ágyúzza a Bahmutka-szakasz közeli falvait.


https://balrad.wordpress.com/2015/06/26/donbassz-26/