2018. április 25., szerda

Kiderült, miért agresszívak bizonyos arab államok

Katar rá van kötelezve arra, hogy fegyvereseket küldjön Szíriába, ha nem akarja elveszíteni az Egyesült Államok által nyújtott katonai védelet – mondta Adel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter.
Kedden Donald Trump amerikai elnök kijelentette; azt akarja, hogy a közel-keleti országok fizessenek azért, ami a régióban történik, és a gazdag országok fegyveres erői avatkozzanak be a folyamatban lévő konfliktusba. Bár nem említette konkrétan, a szövegkörnyezetből ítélve Trump kijelentése Szíriára, Irakra és Afganisztánra vonatkozik.
A szaúdi külügyminiszter Adel al-Dzsubeir szerdán azt mondta, Trump kijelentését úgy kell értelmezni, hogy az Egyesült Államok csak azoknak az országoknak nyújt katonai védelmet, melyek kiszolgálják az amerikai érdeket a térségben.
“Katar be kell küldje fegyveres erőit Szíriába, mielőtt az USA megtagadja a védelmet Katartól, amit jelenleg az ország területén működő amerikai katonai bázis képvisel” – mondta.
A külügyminiszter szerint, ha az Egyesült Államok már nem védelmezi az országot, Katar kormánya egy héten belül megbukhat.

http://www.hidfo.ru/2018/04/kiderult-miert-agresszivak-bizonyos-arab-allamok/

2018. április 24., kedd

Összecsaptak a migránsok a helyi nacionalistákkal


Leszbosz szigetén erőszakos összetűzések kezdődtek a helyiek és egy főként afgán migránsokból álló csoport közt. A migránsok azt követelték, hogy kapjanak jobb ellátást, vagy engedjék be őket más európai országokba.
Az április 22-én nacionalisták, migránsok és a rendőrök közti összecsapások egy egész éjszakán át tartottak, és a rendőrségi özlemény szerint több tucatnyira tehető a sérültek száma. Az AMNA hírügynökség szerint reggelre a rendőrök visszaterelték a migránsokat a táboraikba.

Az erőszakhullám Mitilíni területén azt követően kezdődött, hogy a Patrióta Mozgalom mintegy 200 tagja pirotechnikai eszközökkel, kövekkel, üvegekkel támadt a migránsokra – a szervezet szerint a menekülttáborok jelenléte miatt elviselhetetlenné vált a helyiek élete.

Az összecsapáshoz baloldali szervezetek is csatlakoztak, akik a migránsok oldalán szálltak harcba a radikális jobboldali csoporttal.
A helyzet eszkalálódása miatt rohamrendőrök érkeztek a helyszínre és könnygázzal kezdték oszlatni a tüntetőket. Kora reggelre a migránsokat buszokkal hordták el a városból, és visszaterelték őket egy közeli menekülttáborba.
Leszbosz polgármestere, Szpirosz Galinosz azzal vádolja a hatóságokat, hogy túl későn avatkoztak be
és “semmit nem tettek” a helyzet javítása érdekében. A polgármester elmondása szerint jelenleg tízezer migráns él Leszbosz szigetén.
http://www.hidfo.ru/2018/04/osszecsaptak-a-migransok-a-helyi-nacionalistakkal/

Háromezer rendőr oszlatta az amerikai jelenlét ellen tüntető tömeget Dél-Koreában

A dél-koreai hatóságok több mint háromezer rendőrt kellett tömegoszlatásra küldjenek, hogy véget vessenek egy tüntetésnek, melyen a résztvevők az amerikai rakétarendszerek Dél-Koreából kivonását követelték.
A vasárnapi demonstráción kétszáz tüntető lezárta a kérdéses katonai létesítményhez vezető hidat, ahol az amerikaiak a THAAD-rakétarendszert működtetnék. A YTN hírügynökség szerint a tüntetések feloszlatása után a hatóságok már megkezdték az építőanyagok beszállítását a bázis bővítéséhez.
Dél-Korea egy 2016-os megállapodás alapján engedélyezte az amerikai rakétarendszerek jelenlétét, az észak-koreai rezsim által folytatott nukleáris fegyverkezés és ballisztikusrakéta-tesztek okán.
A THAAD-rakétarendszerek dél-koreai jelenlétét nem csak a helyi lakosság ellenzi, de Kína és Oroszország is kifejezte tiltakozását az amerikaiak további terjeszkedése miatt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/haromezer-rendor-oszlatta-az-amerikai-jelenlet-ellen-tunteto-tomeget/

2018. április 23., hétfő

Április 30-án véget ér az ATO

Április végén befejeződik a Donyec-medencei terrorellenes művelet (ATO), s ezzel egy időben új struktúra veszi át az irányítást a régióban az Egyesített Erők vezetésével – jelentette be Sztepan Poltorak védelmi miniszter a BBC-nek adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda idéz.
„Április 30-án befejezzük a terrorellenes műveletet és áttérünk az Egyesített Erők által végrehajtott műveletre a parancsnok és az Egyesített Vezérkar irányítása alatt” – közölte.
Poltorak hozzátette, a Védelmi Minisztérium már felkészítette „a katonai kormányzás szerveit, amelyek Donyeck és Luhanszk megyékben látják el feladataikat”.
Az új műveletet az Egyesített Erők főparancsnoka irányítja majd. Poltorak jelezte, a tisztségre kinevezett Szerhij Najev feladata valamennyi védelmi erő – az Ukrán Fegyveres Erők mellett az SZBU, a rendőrség, a nemzeti gárda és a határőrség – felkészítése és irányítása. Fő feladata „felszabadítani a területet a megszállás alól és megvédeni Ukrajna területi egységét”.
Poltorak nem tudta megnevezni az ukrán erők létszámát a Donyec-medencében, mondván, minden a helyzettől függ.
„Ha az első szakaszban a művelet célja a helyzet stabilizálása lesz, véleményem szerint elégséges a jelenlegi létszám is. Ha romlik a helyzet, vagy határozat születik a terület felszabadításáról, akkor természetesen a személyi állományt is növelni kell majd” – jelentette ki a védelmi miniszter.
Előrejelzése szerint az átalakítás következtében javulni fog a polgári lakosság élete a konfliktusövezetben.
„Világos lesz számukra, kitől függnek a döntések, tisztában lesznek vele, hogy e területek irányításának létezik egy vertikuma, és úgy gondolom, könnyebb lesz az életük ezeknek az embereknek” – fogalmazott Poltorak.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztet, hogy a Legfelső Tanács január 18-án elfogadta a Donyec-medence reintegrációjáról szóló törvényt. A jogszabályt február 20-án aláírta az elnök, majd február 26-án életbe lépett.
Forrás: www.karpataljalap.net

2018. április 20., péntek

“Egy kereskedelmi háborúban nincsenek győztesek”

Margarete Schramböck digitális és gazdasági ügyekért felelős osztrák miniszter szerint szakítani kell a kiújuló protekcionizmus gyakorlatával, Ausztria híd szerepet kellene betöltsön az Európai Unió és Kína közt.
A miniszter kifejtette, hogy Ausztria megpróbálja kihasználni az amerikai protekcionizusból adódó lehetőségeket, vagyis nyitottabbá tennék az osztrák piacot olyan kínai termékek számára, melyekre Washington importkorlátozást vagy nagyobb vámokat vetett ki.
Schramböck szerint Ausztria általánosságban véve fokozni kívánja kereskedelmi kapcsolatait Ázsiával, megpróbál további befektetéseket vonzani a térségbe, különösen az e-kereskedelem és elektromos autók vonatkozásában.
“Legalább kétszerezni vagy háromszorozni akarjuk a kínai befektetéseket Ausztriában” – mondta a Global Times-nak adott interjú során. Elmondása szerint Ausztriában a kínai befektetői tevékenység még gyerekcipőben jár, a jelenlegi helyzetnél “sokkal többet tehetnének”.
Schramböck elmondása szerint Ausztria kiváló kapcsolatokat ápol a kelet-európai gazdaságokkal, Kína pedig kaput jelenthet más ázsiai piacok irányába.

A miniszter élesen elítélte az Egyesült Államok Kínával szemben folytatott protekcionista politikáját. “Kereskedelmi háborút senki soha nem nyerhet meg, akkor sem, ha egyik fél átmenetileg úgy gondolja, hogy számára ez lehetséges” – mondta.
A kormánytisztviselő szintén része volt ebben a hónapban annak a delegációnak, mely a tárgyalássorozat eredményeként több mint 1,5 milliárd euró értékben 30 üzleti megállapodást tudott megalapozni kínai és osztrák vállalatok közt.

http://www.hidfo.ru/2018/04/egy-kereskedelmi-haboruban-nincsenek-gyoztesek/

Távozik Magyarországról a Soros-alapítvány, Budapesti központ Berlinbe települ át

Távozik Magyarországról és Berlinbe helyezi át központját Soros György donorszervezete, az Open Society Institutions. Ez az a szervezet, amin keresztül az amerikai oligarcha minden európai országban finanszírozza a társadalomellenes eszmék terjesztését.
A Die Presse információi szerint Patrick Gaspard, az Open Society Foundations (OSF) vezetője csütörtökön bejelentette a szervezet budapesti központjának bezárását, miután a választási eredmények miatt egyértelművé vált, hogy a kormány keresztül tudja vinni a Stop-Soros törvénycsomagot. Az új szabályozás szerint átláthatóvá válna a külföldről finanszírozott szervezetek működése, adót kellene fizessenek a külföldi támogatások után, tiltottá válna a bevándorlás szervezése, emellett az ügynökeik külföldre utazgatását is megnehezítené a kormány.
Az Open Society Foundations-nek több mint 40 központja van világszerte. A budapesti központ Berlinbe költöztetése azonban jelzés értékű: Angela Merkel korábban maga is szó szerint említette, hogy a német kormány a “nyílt társadalom” ideológiáját képviseli. Emellett számos olyan hír jelent meg a sajtóban, miszerint a német rendőrség letartóztat olyan kommentelőket, akik a Facebook-on vagy máshol az interneten kritizálják Soros ideológiáját.

Miután kiderült, hogy a német rendőrök az éjszaka közepén rúgják rá az ajtót a kormány migrácós politikáját kritizáló kommentelőkre, a szövetségi rendőrhivatal szintén azt nyilatkozta, hogy ez a fajta véleménynyilvánítás “egy nyílt társadalomban megengedhetetlen.” Ebbe a közegbe költözik el Soros alapítványa, ahol a rendőrség az ő érdekeiket védelmezi, emellett az antifasiszta mozgalmak is állandó jelleggel terrorizálják a kormány bevándorláspolitikája ellen tüntető civileket.

http://www.hidfo.ru/2018/04/tavozik-magyarorszagrol-a-soros-alapitvany/

A németek azt akarják, a kormány védje meg őket a globalizációtól

A Bertelsmann-Stiftung által végzett kutatás eredményeiből kiderült, hogy a németek többsége szerint a kormány aktívabban kell folytassa a hazai vállalkozások védelmét a külföldi érdekekkel és a globalizáció káros hatásaival szemben.
A németek szerint komoly gondot okoznak a globalizáció hosszú távú hatásai, és azt akarják, hogy a kormány hatékonyabban védelmezze a német érdekeket – derült ki a Bertelsmann-Stiftung által végzett közvélemény-kutatásból.
A kutatási eredmények szerint a német társadalom 57%-a gondolja úgy: az állam erős szereplőként fel kell lépjen a hazai vállalkozások védelmében, hogy ellensúlyozza a globalizáció káros hatásait. A felmérés szerint a német lakosság több mint fele határozottan elégtelennek tartja a kormány ilyen irányú törekvéseit.
A kutatási eredményekről beszámoló Deutsche Welle napilap szerint az alapítvány vezetője, Aart De Geus azt mondta, a németek támogatják ugyan a globalizációt, de csak abban az esetben, ha “biztonsági övet” is kapnak hozzá. Nem támogatják a protekcionizmust, mégis a társadalmi többség úgy gondolja, hogy a globalizáció komoly problémává vált a német munkavállalók számára.
A kutatás szerint ugyanakkor a németek 70%-a pozitívumként tekint arra, hogy Németország és a világ más országai közt élénkülnek a kereskedelmi kapcsolatok, 61%-uk pedig úgy gondolja, hogy a globalizáció és a gazdasági növekedés közt összefüggés van.
A felmérés során azonban kiderült; a németek mindössze 23%-a gondolja úgy, hogy a globalizáció pozitív hatással volt a bérek alakulására. A társadalom közel kétharmada (63%) támogatja a külföldi befektetők jelenlétét, de eközben elvárja, hogy a kormány intézkedéseket tegyen a külföldi cégek túlzott befolyásával szemben.

http://www.hidfo.ru/2018/04/a-nemetek-az-akarjak-a-kormany-vedje-meg-oket-a-globalizaciotol/