A svéd városokat uraló városi bűnbandák szinte kizárólag bevándorlókból állnak - állítja Amir Rostami, vezető kriminológus és professzor, aki rendőrségi adatokra alapozta megállapításait.
Svédországban évről évre nő a bandák által elkövetett bűncselekmények száma, és a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás következtében a hatóságok egyre több olyan terület felett veszítik el az ellenőrzést, ahol a migráns bandák átveszik a hatalmat.
"Sok bevándorlónak nem elég, hogy egy kevésbé fejlett országból érkezik Svédországba, és élvezi az előnyöket. Izgalmat akarnak, és gyorsan meg akarnak gazdagodni" - mondja Rostami kriminológus.
Rostami két kategóriába sorolta ezeket a bandatagokat. A szervezetlen bűnözők többnyire valamivel fiatalabb, 20 és 25 év közötti tagokból állnak, akiknek rosszabb az impulzuskontrolljuk, kevesebb az iskolai végzettségük, és elsősorban fegyverekkel és drogokkal foglalkoznak. Aztán vannak a valamivel érettebb, racionálisabb és jobban képzett tagok, akik kiterjedtebb bűnszövetkezetekben vesznek részt; ezek közül néhányan még könyvelők, diplomás emberek és volt katonák is. Ez a csoport felelős a svédországi bűncselekmények nagy részéért, a gyanú szerint évente 40 000 bűncselekményt követnek el. Ezek a bűnszövetkezetek nemcsak egymással versenyeznek, hanem együtt is működnek.
Rostami úgy tekint magára, mint egy olyan emberre, aki egy másik életet választott. Iránban született, családjával bevándorlóként érkezett Svédországba, és Göteborg Frölunda kerületében nőtt fel, amely ma már "érzékeny területnek" számít, ahol nagyszámú bevándorló él. Elmondása szerint neveltetése tele volt a bűnözővé válás kockázati tényezőivel, de ahelyett, hogy a bűnözés útját választotta volna, a tanulást választotta - írja a Magyar Nemzet.
A migránsbandákkal kapcsolatban a kriminológus kiemelte, hogy a vállalkozás családon belül öröklődik. Elmondta, hogy az apák és más rokonok tanítják a családban élő fiatal férfiakat a bűnözésre. Rostami szerint a társadalom számára szinte megoldhatatlan feladat ezeket az egyéneket bűnözésmentes életmódra nevelni, és sokkal több erőforrást igényel, mint amennyi rendelkezésre áll, vagy ésszerűen beosztható a feladatra.
A rendőrség becslése szerint az úgynevezett "érzékeny területeken" a bandabűnözésben aktívan részt vevő személyek száma meghaladja az 5000 főt, akik közül közel 1000 fő Göteborgban él. A svéd rendőrség szerint szinte minden regisztrált bűnözőnek bevándorló háttere van.
Becslések szerint körülbelül 15 év alatt minden egyes bevándorló bűnöző átlagosan 25 millió koronába (2,35 millió euró) kerül az adófizetőknek a bevándorló élete során. Ez összesen 125 milliárd svéd korona (11,7 milliárd euró) pénzügyi terhet jelent a társadalom számára.
Számításba kell venni a társadalomnak fizetett adók elmaradását is, amelyhez ezek az emberek akkor járultak volna hozzá, ha a bűnözés helyett a tisztességes életet választják.
Rostami és a rendőrség adatai szerint az ország összes elítélt bandavezére első vagy második generációs migráns. Tizenketten közülük még mindig a börtönbüntetésüket töltik, egyikük pedig szökésben van és bujkál.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése