Bár csak reggel nyolckor kezdődik a rendelés, én már hétkor itt vagyok, és négy helyett ötkor fejezem be a rendelést – kezdte dr. Móri István Péter fül-orr-gégész, aki húsz éve van a pályán.
gégész
– Múlt hónapban valamivel 280 ezer fölött vittem haza, öt ügyelettel. A minap vízvezeték-szerelő járt nálunk, mondtam is a feleségemnek, pályát tévesztettem gazdaságilag. Nem vitás, hozzám hasonlóan sok kollégám szerelemből csinálja, dolgozunk napi tíz órát, amiből nyolcat fizetnek ki.
A szakember szerint hiába emelik a kezdő orvosok bérét.
– Egységesen kellene rendezni az orvosi fizetéseket, jobban meg kell becsülni a rutinos orvosokat! Ha utóbbiaknak még mindig számít, hogy minél több operációt végezzenek fizetéskiegészítésként, ak­kor nem nevelődik ki az új szakembergárda – említette Móri. Az orvosok egy része így is alig győzi a munkát.
– Elment a kollégám, megkaptam a pácienseit. A huszonhatodik órámat taposom folyamatos munkával, ügyelettel – panaszkodott egy Pest megyei kórházban dolgozó, neve elhallgatását kérő ortopédszakorvos. – Nem győzöm, és közben még műtenem is kellene.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára, Zombor Gábor a napokban közölte: 270 ezer forint lesz jövő évtől a szakorvosi minimálbér. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) szerint ez nem megoldás.
doki1
– Segítséget nem jelent, csak feszültséget szít. Egy iskolapadból kikerülő orvos ugyanannyit kap, mint az évek óta tevékenykedő kollégája – hívta fel a figyelmet a FESZ-t vezető Kiss László.
Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint nem elég csak a fiatal generációt támogatni.
– A gazdasági helyzet most megengedné, hogy pluszforrásokból rendezzék az orvosok, ápolók bérét – magyarázta.
Ez egyelőre nem történt meg, és a statisztika szomorú, a tavalyinál is több egészségügyis hagyta el az országot. Aki marad, azt a család és a lelkiismeret tartja itthon.
– Piaci alapon irracionális itthon maradnia egy egészségügyi dolgozónak – jelentette ki dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. – A hazaihoz képest külföldön egy orvos vagy ápoló az itthoni bérének öt-tízszeresét is megkeresheti. Idehaza plusz munkával, ügyeletekkel, másodállással kénytelen kiegészítenie a fizetését, ami persze túlhajszoltsághoz vezet. És nemcsak ez az elvándorlás oka: az orvosok és ápolók szakmájának megítélése igen mostoha.
Speciális bizonyítvány kell
Ahhoz, hogy egy egészségügyis külföldön a szakmában tudjon dolgozni, hatósági bizonyítványt kell kérnie az Egészségügyi Engedélyezési és Képzési Központtól (ENKK). 2014-ben összesen 1943 egészségügyi dolgozó kért ilyen okmányt. Hogy közülük végül mennyien távoztak, arra nincs adat.
Orvos: 948
Ápoló: 493
Fogorvos: 234
Egyéb: 139
Gyógyszerész: 88
Szülésznő: 41
Forrás: ENKK
(blikk)