NATO-csúcs percről-percre ("nemzet támad nemzet ellen, ország ország ellen, de még nem itt a vég, aztán lesznek éhségek és döghalálok")

A NATO a walesi Newportban ma kétnapos csúcstalálkozót kezd, amelynek a kiemelt témája az ukrán-orosz konfliktus. A tervek szerint úgy döntenek, hogy növelik a keleti tagországokban a szövetséges katonai jelenlétet az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt. Orbán Viktor is részt vesz a csúcstalálkozón, hogy a magyar földet ajánlja átjáróháznak és hadszíntérnek fel a világi pribékeknek...

Az eddig kiadott közlemények;

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök a walesi NATO-csúcstalálkozón.

* * *

Rasmussen: a NATO Ukrajna mellett áll

Ukrajna mindig a NATO mellett állt, és a jelenlegi nehéz időszakban a NATO is kiáll Ukrajna mellett - mondta csütörtök este a szövetség főtitkára. Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: az Ukrajnának nyújtott NATO-támogatás „konkrét és kézzelfogható”. A szövetség „átfogó és testreszabott” intézkedéscsomagot állított össze annak érdekében, hogy Ukrajna hatékonyabban tudjon gondoskodni saját biztonságáról - fogalmazott.

A segítségnyújtás a kibervédelemre, a logisztikára, a vezénylési-ellenőrzési tevékenységre és a kommunikációra összpontosít. A NATO emellett a konfliktusban megsérült ukrán katonák rehabilitációjához is segítséget nyújt - tette hozzá Rasmussen.

* * *

A védelmi miniszterek is tanácskoztak

A NATO-tagországok védelmi minisztereinek tanácskozása a NATO-csúcstalálkozón.

* * *

Rasmussen: Moszkva egyetlen lépést sem tett a béke felé

Oroszország - miközben békéről beszél - egyetlen lépést sem tett a béke megteremtése felé Ukrajnában - mondta csütörtök este a NATO főtitkára. Anders Fogh Rasmussen, aki Petro Porosenko ukrán elnökkel tartott kétoldalú megbeszélést a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezleten, a tárgyalások utáni közös sajtóértekezleten kijelentette: Oroszország Ukrajna ellen harcol Ukrajnában, orosz katonák és orosz harckocsik támadják az ukrán erőket. Mindaz, ami Ukrajnában történik, súlyos következményekkel jár az egész euroatlanti térség biztonságára és stabilitására - mondta.

Rasmussen szerint Oroszország „törvényellenesen és önhatalmúlag annektálta” a Krím-félszigetet, és ezt a lépést a nemzetközi közösség nem ismeri el. A második világháború óta most fordult elő első ízben, hogy egy európai ország erőt alkalmazott területszerzés végett egy másik ellen - tette hozzá.

* * *

Rasmussen: az egyes tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása

Az egyes NATO-tagországok saját döntése lehet Ukrajna hadfelszereléssel való támogatása - mondta újságíróknak Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár csütörtökön a walesi Newportban, mielőtt az atlanti szövetség csúcstalálkozójához kapcsolódóan a tagországok állam-, illetve kormányfői találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel.

Rasmussen hangsúlyozta, hogy a NATO közvetlenül nem rendelkezik ilyen felszereléssel, következésképpen senkinek nem tud ilyet szállítani. Az esetleges döntést az ilyenfajta segítségnyújtásról nemzeti szinten hozhatják meg - szögezte le. Rasmussen a csütörtöki tanácskozássorozat kezdetén Ukrajna megtámadásával vádolta Oroszországot, és követelte az orosz katonák kivonását mind Kelet-Ukrajnából, mind Moszkva által idén tavasszal bekebelezett Krím félszigetről.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter viszont délután, miután híre ment annak, hogy mind Porosenko, mind a kelet-ukrajnai oroszpárti szeparatisták hajlanak a tűzszünetre, óvatosan derűlátónak mondta magát a feszültség enyhítésének esélyeit illetően.

* * *

Tartós elkötelezettség Afganisztán mellett

Afganisztán demokratikus jellegének erősítése, a közép-ázsiai ország további támogatása mellett kötelezte el magát csütörtökön kezdődött walesi csúcstalálkozóján a NATO, annak ellenére, hogy az afgán vezetéssel mindeddig nem sikerült megállapodni abban, indulhat-e jövőre a NATO vezetésével afganisztáni kiképző-tanácsadó misszió, miután ez év végén - 13 esztendő után - befejeződik az ISAF nemzetközi haderő küldetése.

A tagországok állam-, illetve kormányfői Afganisztánról kiadott közleményükben újra hitet tettek a korábban megfogalmazott háromszintű kötelezettségvállalásuk mellett. Eszerint rövid távon jövőre el kívánják indítani a kiképző-tanácsadó missziót, középtávon biztosítani kívánják az elmúlt évek során 350 ezer fősre fejlesztett afgán biztonsági szervek finanszírozását, hosszú távon pedig úgynevezett tartós partnerséget akarnak kialakítani Afganisztánnal. Ami a középtávú finanszírozási terveket illeti, a NATO-országok csúcsvezetői megerősítették, hogy 2017 végéig mindenképpen biztosítják a szükséges pénzforrásokat.

„Amikor véget ér az ISAF művelete, az afgán hatóságok veszik át a teljes felelősséget a biztonságért. Afganisztán melletti elkötelezettségünk azonban túlnyúlik az ISAF-on, és továbbra is biztosítani fogjuk azt, hogy Afganisztánból soha többé ne fenyegethessenek bennünket terroristák” - olvasható a közleményben.

Az idén év végén lezáruló harci küldetésnél nagyságrendekkel kisebb méretű, új kiképző-tanácsadó misszió gördülékeny megszervezéséhez NATO-tisztségviselők szerint arra lenne szükség, hogy legkésőbb néhány héten belül megszülessen a megállapodás az új misszióhoz tartozó katonák jogállásáról, és tisztázódjon, hogy az eddig harci szerepet ellátó ISAF-katonák mellett a felszerelés mekkora hányadát, milyen elemeit kell elszállítani Afganisztánból.

E logisztikai kényszerrel szemben azonban politikai akadályok léptek fel, amelyek akadályozzák a megoldást: az Afganisztánban lebonyolított elnökválasztás két nagy riválisa csalással vádolja egymást, máig nincs végeredmény, nincs hivatalos választási győztes, következésképpen nincs olyan afgán közhatalmi tényező, amely megállapodhatna az új nemzetközi misszió keretfeltételeiről. Hamid Karzai leköszönő elnök ezt a teendőt áthárította utódjára, ám egyelőre nem tudni, hogy ki lesz az utódja.

* * *

Grúzia és Montenegró tovább közeledhet az atlanti szövetséghez

Grúzia és Montenegró számára lehetségessé válik a további közeledés a NATO-hoz - közölte az észak-atlanti szövetség csúcstalálkozóján a dél-walesi Newportban Anders Fogh Rasmussen, a szervezet főtitkára.

A csúcsvezetők értekezletével párhuzamosan a tagállamok képviselői - diplomáciai közlések szerint miniszteri szinten - eszmecserét folytattak a NATO-tagságra pályázó országok képviselőivel. Ezek közül kettő, Grúzia és Montenegró esetében látszik lehetőség az előrelépésre. Macedóniával az a gond, hogy mindmáig megoldatlan az ország elnevezéséről folytatott vitája a tagsághoz vezető utat vétójogával elzáró, szomszédos Görögországgal.

Bosznia-Hercegovina NATO-közeledését az akadályozza, hogy a nyugat-balkáni ország eddig nem mutatott meggyőző teljesítményt a szükséges reformok terén. Grúzia számára olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, és fogadnak el a csúcstalálkozón - közölte Rasmussen -, amely egyfelől NATO kiképző központ létesítését irányozza elő a kaukázusi országban, másfelől pedig azt tartalmazza, hogy a jövőben több és intenzívebb közös hadgyakorlatot fog rendezni a NATO és Grúzia. Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról.

A mostani tervek szerint 2015 végén döntenének a NATO-országok külügyminiszterei arról, hogy elég éretté vált-e Montenegró a szervezetbe való meghívásra.

* * *

Porosenko péntektől tűzszünetet remél

Petro Porosenko ukrán elnök annak a reményének adott hangot, hogy tűzszüneti megállapodás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport szeptember 5-i, pénteki minszki ülésén, és hogy a tűzszünet akár már aznap életbe is léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között. Az ukrán elnök erről csütörtökön a walesi Newportban nyilatkozott, ahol a nap folyamán péntekig tartó tanácskozást kezdtek a NATO-országok állam-, illetve kormányfői.

A NATO-értekezlethez szorosan kapcsolódóan megszervezték a NATO-Ukrajna Bizottság csúcsszintű megbeszélését is, amire kora este kerül sor. Előzőleg Porosenko már külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalmainak vezetőivel - Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel.

Porosenko újságíróknak azt mondta, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte „fokozatos béketerv” léphet életbe az ország keleti részén. A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is.

Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, Olekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.

A newporti NATO-tanácskozássorozat vezető témája Ukrajna, valamint az agresszív orosz fellépésre adandó nyugati válasz kérdése. Az eszmecsere előtt Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról beszélt, hogy ma is legkevesebb ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában, és hogy Moszkva nem törekszik a feszültség enyhítésére. Rasmussen szavait később egy neve mellőzését kérő NATO-tisztségviselő úgy pontosította, hogy orosz katonák ezrei vannak Ukrajnában, valamint több tízezer orosz katonát vontak össze az ukrán határ közelében.

Az orosz magatartás miatt az atlanti szervezet stratégái azt tervezik, hogy az egyes NATO-tagállamok egymást rendszeresen váltva több ezer fővel növeljék a szövetség katonai jelenlétét a leginkább fenyegetett keleti tagországban.

Egyes tagországok - így például Németország - ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy állandó támaszpontok létrehozása ellentmondana annak a korábbi NATO-kötelezettségvállalásnak, miszerint az atlanti szervezet nem viszi közelebb Oroszországhoz a saját katonai infrastruktúráját. Azt, hogy Angela Merkel kancellár emlékeztetett erre a kötelezettségvállalásra, a német kormányfőt bíráló nyilatkozat megtételére késztette Algirdas Butkevicius litván miniszterelnököt. Butkevicius azt mondta a litván rádiónak, hogy szövetséges csapatokat kell állomásoztatni a keleti NATO-országokban.

A NATO-országok vezetői a csúcstalálkozón először az afganisztáni helyzetet tekintették át zárt ajtók mögött. Az ülést megnyitó, még a média jelenlétében elhangzott beszédében Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy bár ez év végén befejeződik a NATO vezette afganisztáni nemzetközi harci küldetés, a közép-ázsiai országnak továbbra is szüksége van segítségre. A NATO - jelentette ki - kész vállalni a szükséges szerepet. A tervek szerint mintegy tízezer fős nemzetközi kiképző-tanácsadó misszióról lenne szó, de az afgánokkal még nem sikerült megállapodni a jogi előfeltételekről.

Hírfigyelő Szolgálat