Indul a nyugati AGRÁR-PROPAGANDAHÁBORÚ!!! Porhintő értekezés arról, hogy miért is lenne jó nekünk az atlantista piacgazdaság...
Képtalálat a következőre: „piacgazdaság kép”
Majd itt jól megmérnek a zsidók aranyban, dollárban...

Szabadkereskedelem és szabadrablás amerikai módra? Ez a liberális világ jövő-perspektívája? Így pörgetnék fel itthon az agráriumot, az USA-ban meg az inflációs, az elszabadult csillagoseges tőzsdecsődöt? Van számos kérdés, de csak sorjában...
A tej- és a feldolgozott termékeket előállító szektor, a bor- és égetett szeszek, esetleg a cukor és a biodízel ágazat lehet nyertese, míg a marhahús, a baromfi és a gabonaszektor a fő vesztese az EU-amerikai kereskedelmi liberalizációnak – állítja egy, az Európai Parlament megrendelésére készült tanulmány. Az orosz embargó hatásait ellensúlyozandó Kelet-Európa is érdekelt lehet a transzatlanti piacnyitásban – vélik a tanulmány szerzői.
A vámtarifák teljes kivezetése és a nem tarifajellegű korlátozások negyedével való csökkentése esetén az EU-USA közötti transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás akár 40 százalékkal is megnövelheti az óceán két partja közötti agrárkereskedelmet – számol be egy, az Európai Parlament megrendelésére készült frissen bemutatott jelentésről. A tanulmány szerzői a fent említett paraméterek mellett az Egyesült Államokba irányuló uniós agrárexport közel 60 százalékkal, míg az USA-ból származó import 120 százalékkal való növekedésére számítanak. A teljes képhez persze hozzátartozik, hogy az Európai Uniónak eléggé jelentős, 2012-ben körülbelül 6 milliárd eurós kereskedelmi többlete volt Amerikával szemben az élelmiszerek kereskedelmében.

Az EU-ba behozott amerikai termékek emellett sokkal magasabb vámokkal kell, hogy szembenézzenek, mint az uniós export a tengerentúlon. 2010-es adat szerint az amerikai vámtarifák általános szintje a mezőgazdasági termékek kereskedelmében 6,6 százalék volt, az EU-ban pedig 12,8 százalék.

Európai oldalon is gyakran hallani olyan hangokat, hogy a mezőgazdaságot ki kellene venni a transzatlanti kereskedelmi és beruházási tárgyalások (TTIP) alól, mivel az nem lenne előnyös az európai agrárium számára. Gabriel Felbermayr, a müncheni IFO gazdaságkutató intézet szakértője szerint ennek technikailag nem lenne akadálya, miután az agrártermékek kereskedelme mindössze 4 százalékát teszi ki az Atlanti-óceán két partja között zajló kereskedelemnek. Így, ha még a teljes agrárdossziét is kivennék, az nem veszélyeztetné a tárgyalások kezdetén kitűzött általános célt, hogy a kétoldalú forgalom legalább 90 százalékát liberalizálják.

Miként a tanulmány szerzői rámutatnak, a piacnyitás ágazatonként eltérően érintené az európai agrárélelmiszer-ipart. Európai oldalon ugyanis nagyon magas, több mint 40 százalékos vámokkal védik a húst és a tejtermékeket. Az Egyesült Államokba exportált európai agrár-élelmiszerek közül a dohánytermékeknél (21,8%), a tejtermékeknél (20,2%) és a cukornál (18,7%) a legmagasabbak a vámok.

Nem véletlen, hogy a vámok teljes lebontása, még ha egyes érzékeny szektoroknál több éves átmenet után kerül csak rájuk sor, elsősorban a most fokozottan védett ágazatok számára jelentene nagyobb problémát. A szakértők arra számítanak, hogy a TTIP a marhahús szektort tenné ki különösen nagy versenynek, de az etanol, a baromfiágazatot és a gabonatermelést, ezen belül is a kukoricát és a gyengébb minőségű gabonát érintené hátrányosan a felfutó amerikai export.

Ezzel szemben a vörös hús tengerentúli kivitele akár 404 százalékkal, a cukoré és fehérhúsoké közel 300 százalékkal, a tejtermékeké pedig 240 százalékkal is nőhet. Utóbbi esetében különösen a sajtok tarolhatnak az amerikai piacon. A tanulmány szerzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mivel bizonyos termékkategóriákban elég alacsony volumenű a kétoldalú kereskedelem, a százalékos arányokat kéretik óvatosan kezelni. A tarifák felszámolásának ugyanis eléggé elhanyagolható hatása van a kereskedelem felfutására.

Jean-Christophe Bureau, az AgroParistech-től úgy vélte, hogy Európának a vámok megszüntetésénél is jobban érdekében áll a szabályozások egymáshoz való közelítése, különben egyes szektorokban nagyon negatív versenyhatásokra lehet számítani. Ha a konvergenciában nem sikerül megállapodni, akkor az EU termelőinek jelentős költségeik származnak majd a szigorú uniós fogyasztó- és környezetvédelmi szabályoknak való megfelelésből, így az ezeket alkalmazni nem köteles amerikai exportőrök versenyelőnybe kerülhetnek.

Ha ugyanakkor a szabályozói konvergencia során nem az EU-hoz igazodnak, az a féltve őrzött európai fogyasztóvédelmi és egyéb szabályok felvizezéséhez is vezethet – figyelmeztetnek a szakértők.

Felbermayr és kollégái számításaik alapján úgy vélik, hogy az általuk feltételezett forgatókönyv és tárgyalási eredmény esetén az EU-n belül csak Horvátország és Szlovénia mérlege lenne pozitív. A többi tagállam esetében ugyanakkor jellemzően 1 százalékon belül maradna a veszteség a jelenlegi helyzethez képest, vagyis néhány szektort kivételével nem lenne nagyon észrevehető.

Az IFO-intézet szakértője a BruxInfo kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy az Oroszország által az uniós agrárexportra bevezetett embargó okozta veszteségek pótlására jól jöhet a kelet-európai országoknak az amerikai piacnyitás.

Milyen jól hangzott ez az orbáni keleti-nyitás politika?! Megy a toporgás, hova is...

Hírfigyelő Szolgálat