Német sajtó: a NATO-t évekkel ezelőtt fel kellett volna oszlatni

A Der Freitag publicistája szerint a NATO-t fel kellett volna oszlatni a hidegháború után, mert ez megnyitotta volna az utat a globális fegyverkezés leállításához és a demilitarizáláshoz. Ehelyett a NATO megkezdte keleti irányú terjeszkedését, és a világban újraindult a fegyverkezés.

Jakob Reimann véleménypublicisztikájában egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel, aki szerint a NATO egy elavult katonai gépezet. Azt írta: a hidegháborús feszültség enyhülésével a NATO megkezdte agresszív keleti terjeszkedését, és ennek eredményeként ma újra fennáll a kockázata a közvetlen konfliktusnak Oroszországgal.

„A Szovjetunió összeomlásával és a Varsói Szerződés felbomlásával a NATO létezése katonai és stratégiai szempontok alapján szintén szükségtelenné vált, és fel kellett volna oszlatni a szovjet katonai szövetséggel együtt. Történelmi lehetőség volt a globális fegyvermentesítésre, és a világ demilitarizálására… de ehelyett a NATO egy teljesen más utat választott, és agresszív terjeszkedésbe kezdett a régi-új ellenség határai mentén.”

Reimann azt mondja, az újabb tagállamok felvétele nem járult hozzá a régió biztonságához, mert ezzel Oroszország is újra fegyverkezni kényszerül, végső eredményeként pedig újra ott tartunk, hogy Európában a fegyverek halmozódnak és háborús feszültség érlelődik.

A szerző a Krím-félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról is ír, rámutatva, hogy miközben a Krím „annektálása” egy apró, orosz többségi lakosságú területet jelent, a NATO eközben fél Európát bekebelezte, és arra törekszik, hogy minden országot magában olvaszthasson az orosz határ mentén. Reinmann szerint a NATO nem a „szabad világ és a demokrácia védelmét” képviseli, hanem egy imperialista katonai gépezet, ami tisztán geostratégiai érdekek mentén terjeszkedik.


http://www.hidfo.ru/2017/02/nemet-sajto-a-nato-t-evekkel-ezelott-fel-kellett-volna-oszlatni/

Az ázsiai piacok felé fordul Németország

Kína újabb nagy lépést tett a globális gazdasági dominancia felé, miután átvette Németország elsődleges nemzetközi kereskedelmi partnerének szerepét – ezt a helyet eddig az USA foglalta el.

Németország több mint 180 milliárd dollár értékben fogadott és küldött termékeket és szolgáltatásokat Kínába a 2016-os év folyamán, a Szövetségi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok szerint. Nemrég még Franciaország volt Németország második legnagyobb kereskedelmi partnere, az Egyesült Államok pedig a harmadik. 2015-ben még az USA volt Németország első számú kereskedelmi partnere, így ez egy jelentős változást jelent.

A két ország közti gazdasági kapcsolatok visszaeséséről közölt adatok azt követően jutottak nyilvánosságra, hogy Donald Trump kereskedelmi tanácsadója, Peter Navarro azt mondta, Németország kihasználta az euró „súlyos alulértékeltségét” a profit maximalizálására, és jobban tenné, ha inkább diverzifikálná a külkereskedelmet.

Németország egyike azon országoknak, melyeket Donald Trump azzal vádol, hogy árfolyammanipulációval ér el kiemelkedő gazdasági sikereket a szövetséges országok rovására.

A németek manipulációi miatt az amerikai tőke mozgása is más irányba tolódik, a változó helyzetet pedig Kína könnyedén kihasználja. Sigmar Gabriel javaslata szerint az Európai Unió az ázsiai piacok felé fordulhat, ha Donald Trump tovább folytatja a kampány során meghirdetett protekcionista politikát. Ian Bremmer, az Eurázsia Csoport elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy már Ausztrália is nagyobb forgalmú kereskedelmet bonyolít Kínával, mint az Egyesült Államokkal. Ugyanez igaz Dél-Koreára – szerinte az „amerikai évszázad” után „kínai évtizednek” lehetünk szemtanúi, ami nemsokára Európa számára is látható következményeket hoz.

http://www.hidfo.ru/2017/02/az-azsiai-piacok-fele-fordul-nemetorszag/

Az USA nélkül formálódik Európa új biztonsági koncepciója

Orosz és német politikusok tartottak hétfőn egy videokonferenciát az európai biztonságpolitikával kapcsolatban: az elhangzottak szerint az EU amiatt tervezi független európai haderő felállítását, mert el akar szakadni az USA „védnöksége” alól, és saját kezébe akarja venni a biztonság garantálását.

A Nemzetközi Békepolitikai Társaság tagja és volt Bundeswehr-tiszt, Johen Scholz szerint Európának saját koncepciókra van szüksége, ahelyett, hogy egy külső hatalom által megszabott normák mentén alakítaná politikáját. A politikus „A világ az instabilitás korszakában” nevű konferencián visszautalt Sigmar Gabriel – volt alkancellár, ma külügyminiszter – korábbi nyilatkozatára, miszerint az Európai Unió egyenlő alapokra kell helyezze viszonyát az Egyesült Államokkal, ahelyett, hogy egyszerűen az USA által kijelölt irányvonalhoz igazodik.

Scholz azt mondta, „ez azt jelenti, hogy Európa mindezidáig úgy tekintett magára, mint olyasvalakire, aki Amerika politikai igényei előtt meghajol.”

Igor Morozov, az orosz Föderációs Tanács külügyi bizottságának tagja a konferencián arról beszélt, hogy most pontosan az az európai biztonsági koncepció kezd előtérbe kerülni, amit Sigmar Gabriel vizionált. Szerinte az idő fogja eldönteni, lehetséges-e az európai hadsereg felállítása.

„Ez azon fog múlni, milyen viszonyt alakít ki az új európai védelmi unió az európai nem-NATO országokkal, mint Svédország, Norvégia és Finnország. Az európai védelmi unióról folytatott tárgyalások az európaiak attól való viszolygását tükrözi, hogy biztonságukat az Egyesült Államokra bízzák.” – mondta.

Scholz említette, hogy a védelmi unió létrehozásának jogi akadályai is vannak. Az EU jelenleg se nem védelmi, se nem pénzügyi unió, és az egyesült európai hadsereget egy olyan EU tudna csak működtetni, ahol a tagállamok feladják szuverenitásukat a hadügyek igazgatása terén.

A német Die Linke párt képviselője, Alexander Neu szerint ha az EU saját védelmi alternatívát akar létrehozni a NATO-val szemben, ehhez előbb saját védelmi koncepciót kell alkosson, tehát nem megengedhető, hogy a NATO keretein belül, az USA „védnöksége” alatt hozzák létre az európai hadsereg koncepcióját.

Johen Scholz azonban hozzátette, hogy ennek során el kell kerülni az átfedéseket is: az európai hadsereg létrehozása során nem szabad a már meglévő tengeren túli NATO-struktúrákra támaszkodni, ehelyett a NATO európai elemeinek megerősítésére van szükség. Itt egy együttállás figyelhető meg, hiszen a nyugati országok ma azt a nézetet képviselik, miszerint az „orosz veszély” miatt szükség van a NATO európai komponenseinek erősítésére. Ezek a nézetek azonban az amerikai külpolitika irányába tapasztalható lojalitásból táplálkoznak, de végső soron az európaiak kell majd eldöntsék, hogy akarnak-e az USA egy újabb háborúja során ütközőzónává válni.

http://www.hidfo.ru/2017/02/az-usa-nelkul-formalodik-europa-uj-biztonsagi-koncepcioja/

Egyre több német vállalkozó támogatja az eurázsiai együttműködést

Az Oroszországban működő német vállalkozások háromnegyede támogatja, hogy az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió szoros gazdasági együttműködést kezdjen, beleértve a vízummentességet és a vámok eltörlését is.

A Német-Orosz Kereskedelmi Kamara és a Kelet-Európai Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága nemrég végzett egy közvélemény-kutatást, melynek eredményeit pénteken hozták nyilvánosságra. A kutatás során összesen 190 német vállalatot kérdeztek meg az együttműködés megítéléséről. A megkérdezett vállalkozások összesen 29 milliárd euró kereskedelmi forgalomért és 122 ezer ember foglalkoztatásáért felelősek.

A megkérdezettek háromnegyede azt a választ adta, hogy előnyös lenne az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió közti kereskedelem bővítése. A vállalkozások a vízummentességet, a vámok enyhítését vagy eltörlését, a tőke szabad mozgását és az infrastruktúrafejlesztést nevezték meg olyan együttműködési formaként, ami mindkét fél számára előnyös lenne.

A szankciók ellenére egyre több német cég kezd befektetést Oroszországban

Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetője 2015 áprilisában annak lehetőségéről beszélt, hogy az ukrán válság rendezésével megkezdődhetnek a konzultációk az Európai Unió és az Eurázsiai Gazdasági Unió egyesítéséről. Elmondása szerint a két szövetségi rendszer egyesülése egy olyan világhatalmat hozna létre, amely magastechnológia és ipari termelés tekintetében is idővel felülmúlná a felbomlóban lévő euro-atlanti hatalmi tömböt.


http://www.hidfo.ru/2017/02/egyre-tobb-nemet-vallalkozo-tamogatja-az-eurazsiai-egyuttmukodest/

Brit állampolgár áll a Deutsche Telekom elleni hackertámadás mögött

Londonban letartóztattak egy brit állampolgárt, aki tavaly hackertámadást hajtott végre a Deutsche Telekom ellen és több mint egymillió ügyfél adatait lopta el. Akkoriban Angela Merkel még arra tett utalásokat, hogy Oroszország állhat a támadás mögött.

A Local beszámolója szerint a 29 éves férfit szerdán tartóztatták le a Luton repülőtéren – dél-Angliában – a Nemzeti Bűnügyi Hatóság tagjai, a német rendőrség kérésére. A német szövetségi rendőrség és az ügyészség szerint szabotázzsal vádolják az elfogott személyt, és kérvényezték a kiadatását. A brit hacker tíz évi börtönbüntetéssel számolhat, miután Németországban lefolytatták a büntetőeljárást.

2016 novemberben mintegy egymillió Deutsche Telekom ügyfél órákon át nem tudott csatlakozni az internetre. A vállalat később közölte, a háztartások ellen követtek el kibertámadást, és az ügyfelek számítógépeit próbálták megfertőzni. A támadó a több százezer ügyfél gépeihez szerzett hozzáférést tovább akarta értékesíteni ismeretlen személyeknek.

A Deutsche Telekom közleményben reagált a brit állampolgár letartóztatására, megítélésük szerint ez azt jelenti, hogy a kibertérben, országhatárokon át is lehetséges a törvények betartatása.

Angela Merkel német kancellár korábban bizonyítékok nélkül azt állította, hogy a támadást Moszkvában tervelték ki. Szerinte egy ilyen művelet az „orosz katonai doktrínába illeszkedik”.

Nem ez az első eset, hogy Merkel nyilvánvalóan félrevezeti a választókat: korábban az amerikai lehallgatási botrány kapcsán is tett olyan nyilatkozatokat, melyek utólag megalapozatlannak bizonyultak, mert kiderült, hogy a kancellárnak nem volt rálátása arra, mit csinál a saját titkosszolgálata.

A német sajtó a 2017-es választásokra egy kiterjedt információs kampánnyal készül, miszerint külföldi titkosszolgálatokat kell okolni azért, ha Angela Merkel pártja elveszíti a választásokat.

http://www.hidfo.ru/2017/02/brit-allampolgar-all-a-deutsche-telekom-elleni-hackertamadas-mogott/

Fort Russ: Perceken belül megsemmisülnének a támadó amerikaiak a Fekete-tengeren

Orosz flottaegység Szevasztopol partjainál

Abban az esetben, ha egy valós katonai konfliktus törne ki a Fekete-tenger térségében a NATO és Oroszország között, – és az amerikai hadihajók megtámadnák az orosz partokat, (beleértve a Krím-félszigetet is – a szerk.), – ebben az esetben percek alatt megsemmisítenék őket az Orosz Fekete-tengeri Flotta és a Partvédelem rakétarendszerei – nyilatkozta Vlagyimir Romanenko vezérőrnagy, a Fekete-tengeri Flotta és Partvédelmi Erők volt parancsnoka.

Romanenko vezérőrnagy jelenleg az Oroszországi Föderáció Veteránokat Egyesítő Szövetségének az elnökhelyettese, régi tapasztalt katona, és azért tette meg a fenti nyilatkozatot, mert:

A közelmúltban, a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a szövetség úgy döntött; megerősíti haditengerészeti erőinek jelenlétét a Fekete-tenger térségében. Így a NATO haditengerészeti egységei állandó jelleggel fognak állomásozni a tengeren, az orosz partok közelében, sőt fokozni fogják a harci gyakorlataikat, s a felderítésüket is. Ugyanakkor s erősíteni kívánják az együttműködést a szövetség a régióban lévő tagjainak haditengerészeti egységeivel is.

Romanenko ezzel kapcsolatban megjegyezte; “Egy Oroszországra támadó amerikai hadihajónak csupán néhány perce van hátra attól a pillanattól számolva, hogy elkezdte a támadást. Nem számít, hogy a tengernek éppen melyik részén tartózkodik, a rakétarendszerek már régen bemérték, s perceken belül megsemmisítik a nagy pontosságú találataikkal.

A Fekete-tengeri Flotta a legteljesebb mértékben felkészült a stratégiai kihívásokra, s eredményesen el tudja hárítani az Oroszországra irányuló csapásokat.”

Forrás: James Harmon / Fort Russ – Ria Novosztyi

“A jó képességek nem jelentik azt, hogy benne van a kezük mindenben”

A XXI. század hajnalán a magánszféra védelme nem csak az egyénnek, de az államoknak is összetett problémát jelent. Az egyénnek jogában áll megvédeni saját online információit – de az államnak tartania kell a lépést, mert másképpen nem tudná kordában tartani a veszélyes bűnözőket. A szakértők szerint ma már mindenki figyel mindenkit, Nyugaton mégis elsősorban Oroszországot vádolják azzal, hogy visszaél ezekkel a készségekkel.

„A digitális technológia világában, ahol a Nagy Testvér mindent figyel, a privát szféra biztosítása lehetetlen feladat. Az embereknek jogában áll megvédeni személyes adataikat, de másrészről, ha az állam leállna az internet figyelésével, nem lenne képes lenyomozni a veszélyes bűnözőket. Kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, és gondoskodni kell arról, hogy senki ne férhessen hozzá személyes információinkhoz bírói végzés nélkül” – mondta Antonio Nilov, a Turin Politechnikai Intézet információbiztonsági igazgatója. A szakértőt a Szputnyik hírügynökség kérdezte arról, lehetségesnek tartja-e, hogy tényleg orosz hackerek állnak minden olyan támadás mögött, amiről a nyugati sajtó azt állítja. Az olasz szakértő azt mondta, az emberek nincsenek tisztában azzal, milyen súllyal van jelen a digitális hadviselés az államközi viszonyokban, ezért ma még komoly súlya van annak, ha egy országot hackertámadással vádolnak meg. A színfalak mögött azonban mindenki megfigyel mindenkit, az államok saját szövetségeseik ellen is agresszorként lépnek fel, anélkül, hogy az nyilvánosságot kapna.

Nilov elmondása szerint az orosz hackerekről okkal állítható, hogy „legjobbak a világon”, de ez még nem jelenti automatikusan, hogy ha támadás ér egy országot, azt orosz hackerek követték el. „A jó képességek nem jelentik azt, hogy benne van a kezük mindenben. Ez egy ősi játék: te figyelsz engem, én figyellek téged.” – mondta. A szakértő szerint teljes mértékben a politika szabja meg, hogy melyik hackertámadáson kell felháborodni, és melyiken nem. Ismert tény, hogy Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő kommunikációját is megfigyelte az amerikai titkosszolgálat – ám ennek nem volt nagy mértékben eltúlzott visszhangja. Akik az állítólagos orosz hackertámadáson felháborodtak, úgy gondolták, az amerikaiaknak bizonyos szempontból megengedhető, hogy kémkedjenek saját szövetségeseik ellen.

Korábban Donald Trump megválasztásával kapcsolatban terjedtek olyan információk, miszerint orosz titkosszolgálatok befolyásolták az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Oroszország következetesen tagadta ezeket a vádakat, melyeknek a külügyminisztérium szerint sokkal inkább az lehetett a célja, hogy egy külső ellenségképpel eltereljék a figyelmet az Egyesült Államok belső problémáiról.

http://www.hidfo.ru/2017/02/a-jo-kepessegek-nem-jelentik-azt-hogy-benne-van-a-kezuk-mindenben/