Lavrov: meg kell akadályozni az országok destabilizálását

Oroszország az ENSZ elé tárna egy határozattervezetet, ami kimondja, hogy nemzetközi elszigeteltségbe kell kényszeríteni minden olyan országot, ahol a közelmúltban puccs történt. A lépés nem csak Ukrajna és a Közel-Kelet helyzete miatt fontos, hanem alapjaiban változtatná meg a globális politikát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy venezuelai televíziónak adott interjú során jelentette ki, hogy az ENSZ egészére ki kellene terjeszteni azt az afrikai és dél-amerikai országokban alkalmazott gyakorlatot, melynek lényege, hogy elszigeteltségbe kényszerítik azokat az országokat, ahol a közelmúltban külföldről vezérelt hatalomátvétel történt. A főként latin-amerikai országok által alkalmazott gyakorlat lényege, hogy amennyiben egy idegen hatalom belföldi proxy-szervezeteken keresztül erőszakkal magához ragadja a hatalmat, a térségi országok totális bojkott alá vonják az új kollaboráns kormányt, annak megsegítésében humanitárius szempontok alapján sem vesznek részt, így hosszú távon ellehetetlenítik az idegen hatalom számára az újabb gyarmatterület stabilizálását.

Lavrov szerint az ENSZ a nemzetközi jog szintjére kell emelje ezt a gyakorlatot, és amennyiben egy országban erőszakos hatalomátvétel történik, az adott ország megszűnik a nemzetközi közösség rendes tagja lenni. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy bár a be nem avatkozás irányelve ma is érvényben van, az országok ezt saját érdekeik mentén elferdítve értelmezik; az erősebb hatalmak eltávolítják a gyengébb országok kormányait, eközben csak azt nevezik külső beavatkozásnak, ha egy másik hatalom a helyzet stabilizálása érdekében a legitim kormány megsegítésére tesz lépéseket. Lavrov szerint mostanra olyan helyzet állt elő, hogy egyes országok kényük-kedvük szerint eltávolítják a számukra nem elfogadható kormányokat, ezért erősebb garanciákra lesz szükség annak biztosítására, hogy egy adott ország politikai berendezkedéséről azok döntsenek, akiket a döntés következménye közvetlenül érint a mindennapokban.

A külügyminiszter erre példaként az ukrán EuroMajdant, és a Grúziában történt “rózsás forradalmat” nevezte, valamint számos olyan ország esetét, ahol a fenti két példával ellentétben már a hatalomátvétel során is ezrek haltak meg (pl. Líbia, Egyiptom). Lavrov szerint amennyiben egy országot külső hatalom destabilizál, a nemzetközi közösség meg kell akadályozza, hogy bármely ország is az újonnan hatalomra jutott csoportot kezelje az adott ország legitim kormányaként.

http://hidfo.ru/2015/10/lavrov-meg-kell-akadalyozni-az-orszagok-destabilizalasat/

Hídavatás

Tegnap Szergej Akszjonov krími miniszterelnök-helyettes, és Venyjamin Kondratyev kubanyi kormányzó jelenlétében adták át a félszigetet Oroszországgal összekötő 1,2 kilométer hosszú technikai hidat.

A jövő héten pedig kezdik építeni a másodikat is. Ezeken a technikai hidakon fogy bonyolódni a HÍD ÉPÍTÉSE.

Azaz, ezeken a technikai hidakon fognak közlekedni a Krím-félszigetet Oroszország Anyácskával a Kercsi-szoros fölött összekötő híd építésében közreműködő anyagszállító járművek, daruk, stb.

Ugyanakkor tegnapelőtt mutatták be Szocsiban a felépítendó krími híd látványvideoját.

Elkészülte után évi 17 millió utas, és napi 40 ezer autó, valamint napi 47 vonatpár fog rajta közlekedni! Ismerve az oroszok utazási hajlandóságát, semmi túlzó nincs ezekben a számokba. Le mernénk fogadni, hogy még Arhangelszkből is meg Vlagyivosztokból is lesznek olyanok szép számmal, akik csak az élmény kedvéért fognak érkezni! Hogy átkelhessenek a hídon!

http://www.balrad.com/2015/10/03/hidavatas/

Folytassa kérem…

Folytatódik Szíriában a légi féregírtás. Olyan hatékonysággal, hogy a NATO-latorszövetség európai kiválóságai kezdenek aggódni. Valami még mindig nem tisztult le a koponyákban.

Oroszország katonai és humanitárius segítségnyújtása SZÍRIA TÖRVÉNYES KORMÁNYÁNAK A MEGSEGÍTÉSÉT SZOLGÁLJA, MINDEN-A LEGITIM KORMÁNY ELLEN HARCOLÓ-DZSIHADISTA VAGY “MÉRSÉKELT” FEGYVERES BŰNBANDÁVAL SZEMBEN!

A Reuters-hírügynökség mai híre szerint a szír hadsereg egy-két héten belül néhány Oroszországtól kapott újdonsággal fogja meglepni a kormányellenes hordákat.

Tegnap Párizsban Oroszország elnöke ERRŐL VILÁGOSÍTOTTA FEL a szereptévesztésben lévő Francois Hollande francia elnököt, és Angela Merkel német kancellárasszonyt. A jeles francia-német ravaszdipáros ugyanis KÖTELEZNI PRÓBÁLTA OROSZORSZÁGOT, hogy Szíriában CSAKIS AZ ISIS dzsihadista terrorbandát semmisítse meg, és ne támadja a szívüknek oly kedves-egyéb más általuk is fölbujtogatott-kormányellenes bűnbandákat.

Vlagyimir Putyin megpróbálta velük megértetni, hogy kedvencek ide-vagy oda!-OROSZORSZÁG KEMÉNYEN LE FOG CSAPNI, ÉS MEG FOG SEMMISÍTENI MINDEN KORMÁNYELLENES TERRORISTA HORDÁT SZÍRIÁBAN!

Emiatt Bundesmutti és Gall Ferike kollektíve duzzognak.

http://www.balrad.com/2015/10/03/folytassa-kerem/

Kíváncsi vagyok az amerikaiak most mivel fogják magyarázni ezt:
http://www.rt.com/news/317482-afghanistan-kunduz-msf-hospital/
Ahogy Ők mondják ” járulékos ” veszteségek légicsapás során..eltaláltak egy kórházat, 3 orvos és 30 beteg meghalt, eddig…

Donbassz konfliktusa “befagyott”

A “hivatalosan” Donbassz ügyével foglalkozó tegnapi párizsi “norman qartett” csúcs jószerével megemlítette, hogy van valamiféle “donbasszi-ügy” is. Ahol most valamiféle fegyvernyugvás van, és azt fenn is kéne tartani!

Donbassz ügyében mindenféle nyugati megnyilvánulásnak amúgy is igencsak visszafogottnak kellene lennie, merthogy bármiféle hepciáskodásukra a pofájukba lehet tolni Jugoszlávia dolgát. Ami-ugyebár-nagyon komoly ellenérv. Kiváltképpen mostanság.

Pontosan ennek a mostanságnak “köszönhetően” kicsit csúszott is a Donbasszal foglalkozó megbeszélés, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök és a házigazda Francois Hollande előtte szót váltottak a quartett nyugati fertályát Maradék-Ukrajna és Donbassz ügyénél sokkal inkább foglalkoztató és izgató szíriai eseményekről.

Ezért aztán Valcmannak jó másfél órát kellett várakoznia, mielőtt ő is tárgyalóasztalhoz ülhetett birtokai és Donbassz témakörében a “nagyokkal”!

Amint az várható volt, ezen témakörben SEM igazán jutottak a felek ötről a hatra. Megállapították, hogy Donbasszban most fegyverszünet van, és azt jó lenne továbbra is fenntartani. Kicsit izmozgattak Nyalókakirály patrónusai a donbasszi választások kapcsán, hogy azt bizony az ő és a kijevi junta szája-íze szerint kell majd megtartani, de hát már céloztunk az imént a nyugatiak feledékenységére. Nem igazán olyan a helyzet mostanság, hogy ŐK DIKTÁLGASSANAK!

Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a minszki tűzszünetet többnyire tiszteletben tartják a felek, ám figyelmeztetett, hogy donyecki és luganszki választásokat Ukrajna keleti részén 2015 után kell megtartani, hogy „vitathatatlan” legyen a voksolás.

Bundesmutti arról karattyolt, hogy a nyugati országok a szíriai rendezés érdekében sem tesznek engedményeket Oroszországnak Donbassz kapcsán. “A két dolog között nincs összefüggés. Szerinte Maradék-Ukrajna jogosan várja el, hogy tiszteletben tartsák területi integritását” (Ismét visszautalnánk Jugoszlávia esetére!)

A szócséplést követő sajtótájékoztatón Nyalókakirály is elmormolta a magáét. Szerinte a donbasszi háborúnak akkor lesz vége, amikor Maradék-Ukrajna utolsó darabja is “felszabadul”. (Értsd: a Krím ismét Kijev megszállása alá kerül. Megszokhattuk már, hogy Valcman szeret álmodozni. És álmait ki is kotyogja!) De a helyzetet “óvatosan optimistán” ítéli meg.

Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője kevésbé volt optimista. Szerinte “minden fél elkötelezett a rendezést illetően”. Valószínűsíthető, hogy Peszkov nyilatkozata volt a legobjektívebb Donbassz ügyében. “Minden fél elkötelezett a rendezést illetően!”-ki-ki a maga elgondolása mentén.

Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy Oroszország jobban emlékszik Jugoszlávia esetére, mint nyugati “partnerei”! A jövőt illetően pedig valószínűleg ez lesz a döntő momentum!


http://www.balrad.com/2015/10/03/donbassz-konfliktusa-befagyott/

Külön felhívnám a figyelmet a második képre: nem emlékeztet ez valamire?

Segítek: így ment haza a részben a magyarok által is megszállt Kijevből a cucc, 1942-43 táján. (Felmérte-e már valaki, hogy hány egykori kijevi nagypolgárt fosztottak ki végleg derék, hozzájuk bekvártélyozott tiszt uraink? Elzabrálva tőlük még azokat az utolsó értékeiket is, amelyeket a szovjethatalom addig eltelt negyedszázada alatt valahogy sikerült átvészeltetniük?)

Most a Kijevből jöttek “cuccolnak” a büdös proliktól, a Donbasszban. Azt tetszenek-e tudni, hogy külön postaszolgálat alakult a zabrált cuccok továbbítására? Azt tetszenek-e tudni, hogy Kijevben külön autópiac jött létre a Donbassz polgáraitól elkobzott gépjárművek eladására?

ÉS MI EZEKET TÁMOGATJUK??!!
(Csikós Sándor)

Orbán Viktor beszéde a Bank of China magyarországi RMB klíring központjának megnyitó ünnepségén

…”Higgyünk a kínaiaknak… ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia”… (A beszéd írott változata itt >> olvasható).

Közép-Európa növekedési központja lehetünk

Magyarország képes arra, hogy Közép-Európa növekedési központja legyen – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Bank of China magyarországi RMB klíring központjának megnyitó ünnepségén.

“Higgyünk a kínaiaknak (…), ha Budapestet választották regionális központnak, akkor ebben az országban van fantázia, szufla, jövő és lehetőség (…). Képesek vagyunk arra, hogy még a mostani gazdasági teljesítményünket is növeljük, hogy Magyarországon teljes foglalkoztatottságot teremtsünk”, és hogy nagy nemzetközi magyar vállalatokat építsünk, mint például a Mol és az OTP – fogalmazott a kormányfő.

Szerinte a most megnyitott központ egy olyan szövetséget erősít meg, amelynek minden résztvevője nyertes lesz, és létrejöhet “egy új Selyemút” Kína és Magyarország, illetve az európai gazdasági növekedés leendő központja, Közép-Európa között.

“Egy migrációs válság kellős közepén is létrejött ez a találkozó, ami annak bizonyítéka, hogy van erőnk töretlenül folytatni (…) Magyarország fejlesztését” – mondta a miniszterelnök.

A 2010 utáni időszakot felidézve kifejtette: az akkor kidolgozott, “testreszabott” magyar válságkezelés idején “kevesen voltak mellettünk”, Kína azonban akkor is támogatta Magyarországot. “Amikor nemzetközi pénzügyi hátterünket kellett bizonyítani a világ előtt, aligha sikerülhetett volna, ha már 2010-ben nem támogatott volna bennünket” Kína – jelentette ki, minden korábbinál jobbnak nevezve az elmúlt évek magyar-kínai kapcsolatait.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy hosszú évtizedekre visszamenőleg dicsérni kell a magyar politikai elit előrelátását abból a szempontból, hogy még az előző rendszerben is tudták: meg kell becsülni Kínát, és jó kapcsolatokat kell ápolni vele.

Megjegyezte végül azt is, hogy a magyarokat sokat gúnyolták ázsiai származásuk miatt, mostanra viszont “micsoda kapós dolog lett ez ebben a modern világban”. A világgazdaságban megnőtt a keleti világ súlya – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke

A központmegnyitón Tien Kuo-li, a Bank of China elnöke emlékeztetett arra, hogy az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. Elmondta: Orbán Viktor miniszterelnök “bölcs előrelátásának” visszaigazolása, hogy a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi együttműködés rohamosan fejlődött az elmúlt egy év alatt, részben annak köszönhetően, hogy az RMB “internacionalizálása” felgyorsult.

Rámutatott: 2014-ben Kína 3,26 milliárd dollár értékben importált különböző árukat Magyarországról, ez 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Fontos az is, hogy Kína vált Magyarország Európán kívüli legfontosabb kereskedelmi partnerévé.

A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a rendezvényen emlékeztetett, a kínai jegybank és az MNB memorandumot írt alá arról, hogy a Bank of China RMB klíring központot állít fel Budapesten. Felidézte: a budapesti renminbi központ szimbolikus alapkövét a kínai jegybank és a Magyar Nemzeti Bank június 27-én “tette le” az aláírással.

A központ ünnepélyes megnyitóján jelen volt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is.

Ázsia után Európában is sorra létesülnek az úgynevezett renminbi (RMB) központok – a luxembourgi, a londoni, a frankfurti és a párizsi központ után a budapesti az ötödik -, ezek biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát. Emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek. A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése.

A budapesti a Bank of China kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központja.

Az MNB is kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét.

A pénteki megnyitón bemutatott tájékoztató filmben elhangzott: a 2014 végi adatok szerint a Bank of China eszközarányos nyeresége 1,22 százalék volt, 29 milliárd dollár nettó profitot ért el, mérlegfőösszege meghaladta a 2500 milliárd dollárt.

A bank 41 országban több mint 600 irodával, illetve képviselettel rendelkezik.

MTI/Miniszterelnökség

Nem tudják, hogyan viszonyuljanak a TTIP-hez, mert az titkosítva van

Doris Fiala, svájci országgyűlési képviselő szerint drasztikus következményei lehetnek a transzatlanti szabadkereskedelmi övezet megalapításának – nem csak az Európai Unió tagállamaira, de a kereskedelemben harmadik félként résztvevő országokra nézve is.

A svájci törvényhozó arra hívta fel a figyelmet, hogy azok az európai országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak, a TTIP esetében egy teljesen más kereskedelmi környezettel kell szembenézzenek, mint ami az Európai Unióval folytatott kereskedelem során a nemzetgazdaság alapjait meghatározta. Elmondása szerint a nem-uniós országok gazdasági kilátásait bizonytalanná teszi a TTIP kapcsán folytatott tárgyalássorozat, mert az teljes titoktartás mellett zajlik. Számukra nem egyértelmű, hogy a tárgyalás során milyen részletekről történik megállapodás, a nemzetgazdaságok emiatt nem tudnak érdemben felkészülni a kereskedelmi környezet változásaira, legfeljebb a bizonytalanság miatt tehetnek bizonyos óvintézkedéseket.

Fiala szerint a TTIP esetében harmadik félként megjelenő országok erőteljesebb nyomást kell gyakoroljanak az Európai Unió vezetőire, mert az uniós diplomaták által titokban kötött megállapodás nem csak az EU tagállamaira lesz hatással, hanem valamennyi európai országra.

“Az erős svájci frankkal országunk erős vetélytársat jelent a térségi országok számára, emiatt a szabadkereskedelmi egyezmény olyan tényező, amivel számolnunk kell, ismernünk kell a pontos feltételeit.”

A transzatlanti szabadkereskedelmi övezet létrehozását rögzítő megállapodás részletei máig ismeretlenek. Azok, akik saját szemükkel látták a nyilvánosság elől elzárt, titkosított szöveget, arról számoltak be, hogy az lehetővé tenné a multinacionális vállalatok számára a független országok törvénykezésének befolyásolását.

A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállalatok jogilag feljebbvalókká válnának a nemzetállamoknál, ami a demokrácia hatályon kívül helyezését és a korpokrácia törvényesítését jelentené. A TTIP érvénybe lépése esetén a multinacionális vállatok perbe foghatnak országokat, és a megállapodás jogi keretein belül lehetőségük lenne arra, hogy hatályon kívül helyezzenek egyes törvényeket, vagy megvétózzák bizonyos törvények meghozását. A TTIP gyakorlati megvalósulása esetén a multinacionális vállalatok vennék át a kormányok szerepét, és miközben a kormányokkal szemben az állampolgárok még választójoggal élhetnek, a multinacionális vállalatokkal szemben a választóknak semmilyen érdekérvényesítési lehetősége nincs. Mivel a TTIP felhatalmazná a vállalatokat a tagállamok törvényeinek módosítására, a fogyasztóvédelem és a szakszervezetek sem rendelkeznének demokratikus lehetőségekkel arra, hogy az emberek érdekét törvényes úton képviseljék.

Fiala szerint Svájc számára a fentiek miatt az sem egyértelmű, hogy fenntartsa-e az Európai Unióval fennálló kapcsolatokban jelenleg érvényben lévő liberális szabályozást.

http://hidfo.ru/2015/10/nem-tudjak-hogyan-viszonyuljanak-a-ttip-hez-mert-az-titkositva-van/

Nagyobb munkanélküliséghez, az életszínvonal romlásához vezethet a TTIP

Egész Európában a munkanélküliség drasztikus növekedéséhez, az életszínvonal csökkenéséhez vezethet a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény. Mostanra a német politika is megosztott a kérdésben.

Sahra Wagenknecht, a Die Linke párt alelnöke szerint a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozása kizárólag az Egyesült Államok számára lenne előnyös, miközben katasztrofális következményeket vonna maga után az európai gazdaságban; néhány év leforgása alatt robbanásszerűen növekedne a munkanélküliség, és az életszínvonal csökkenése minden európai számára érezhető lenne.

A TTIP megállapodás támogatói főként olyan politikai pártok és civil szervezetek, melyek amerikai anyagi támogatókkal rendelkeznek. A TTIP támogatói emiatt azzal érvelnek, hogy a megállapodás munkahelyeket teremt majd, és javítani fogja az életszínvonalat. Az amerikai szponzorokkal nem rendelkezők szerint viszont egyre kevesebb munkahely lenne, romlana az életszínvonal, csökkenne az export, és minden európai országban fokozódna a pénzügyi instabilitás.

Wagenknecht arra hívta fel a figyelmet, hogy a mérhető gazdasági mutatókra kifejtett hatáson felül a TTIP elsősorban a fogyasztóvédelem teljes felszámolását jelenté Európában, a környezetvédelmi szempontokat szintén eltörölné, eközben az Atlanti-óceán mindkét partján csökkenne az általános életszínvonal. A TTIP életbe lépése esetén az emberek még kevesebb érdekérvényesítési lehetőséggel rendelkeznének, a vállalatok pedig további érdekérvényesítési lehetőségekhez jutnának; ez a gazdasági mutatókon felül álló érvrendszer, amiből egyértelműen látható, hogy az emberek még kiszolgáltatottabbá válnak, a multinacionális cégek pedig még több lehetőséget kapnak a kizsákmányolásra. A politikus szerint

“ez nem a szabad kereskedelemről szól, hanem a fogyasztóvédelem színvonalának csökkentéséről, amiben a multinacionális cégek közt érdekegyezés van.”

Wagenknecht hangsúlyozta, hogy kizárólag a német politikusok támogatják a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményt, miközben a német lakosság abszolút többsége ellenzi, emiatt a tárgyalási folyamatban érintett felek abban érdekeltek, hogy a nyilvánosság figyelmét eltereljék a TTIP kialakításáról. A politikus szerint készültek olyan felmérések, melye egyértelműen kimutatják, hogy azokban az országokban, ahol nem zajlik nyilvános vita a TTIP kapcsán, a lakosság abszolút többsége ellenzi azt. Az emberek elutasítják, nem csak amiatt, mert a politikusok a választóik bevonása nélkül akarnak dönteni róla, hanem, mert egyértelmű, hogy egy ilyen megállapodás az új évszázad Európájának egyik legmeghatározóbb döntése lenne, ami végleg felszámolhatja az elmúlt évtizedek szociális vívmányait, és rabszolgasorba taszíthatja a korábbi jóléti társadalmakat.

Wagenknecht bejelentése szerint október 10-én Berlinben pártok és civil szervezetek közös mozgósítással újabb tömegdemonstrációt fognak tartani, hogy nyomást gyakoroljanak a német kormányra, és felhívják a figyelmet arra, hogy a többség ellenzi a megállapodást.


http://hidfo.ru/2015/10/munkanelkuliseghez-az-eletszinvonal-romlasahoz-vezethet-a-ttip/