Svédország is meghosszabbítja a határellenőrzést

Svédország további egy hónappal meghosszabbítja az átmeneti határellenőrzést a schengeni övezet országai felé. A belügyminisztérium döntése azonban több országon át korlátozza a migránsok mozgását: Dánia szintén a svéd intézkedésektől tette függővé a határellenőrzés fenntartását vagy eltörlését.

Svédország belügyminisztériuma szerdán jelentette be, hogy további egy hónapra érvényben marad a fokozott határőrizet a schengeni övezet irányába. A kormány novemberben vezette be a határellenőrzést mint átmeneti intézkedést, annak érdekében, hogy csökkentse az országba irányuló bevándorlást; azóta több alkalommal meghosszabbították a határőrizetet, legutóbb április 8.-ig.

Dánia integrációs minisztériuma pénteken közölte, hogy május 3.-ig, egy hónappal hosszabbítják meg a határőrizetet Németország irányába. Elmondásuk szerint ezt annak érdekében teszik, hogy ne torlódjanak fel bevándorlók tömegei Dánia területén. Ugyanakkor egyértelművé tették, hogy a korlátozások további fenntartásáról a svéd kormány bevándorláspolitikájától függően születnek majd döntések. Amennyiben Svédország érvényben tartja az “átmeneti” határőrizetet, a dán-német határon is érvényben marad a korlátozás.

http://www.hidfo.ru/2016/04/svedorszag-is-meghosszabbitja-a-hatarellenorzest/

Egészben vagy darabokban, de az Európai Unió diktatúrává formálódik

A Brüsszeli Szabadegyetem történész professzora, David Engels értékelése szerint az Európai Unió olyan rendszerszintű változás előtt áll, ami leginkább a késői Római Köztársaság helyzetéhez hasonlítható. “Úton a birodalom felé” c. könyvében történelmi párhuzamokat von az EU és a Római Birodalom bukása közt.

A Szputnyik hírügynökségnek adott interjú során Engels kifejti, hogy mindazok a problémák, melyek napjaink Európájára jellemzőek – a populizmus, a magas munkanélküliség, a migránsok fokozódó beáramlása, aszimmetrikus és gazdasági háborúk, a tradicionális értékek hanyatlása – párhuzamosan léteztek egy másik történelmi korszakban, az időszámításunk előtti első évszázadban. Ahogy akkor, ugyanezek a problémák az utóbbi évtizedek során is Európa fő problémáivá léptek elő.

“Az utóbbi néhány évtizedben a korrupció, a társadalmi naivitás, az általános politikai apátia Európában gyors növekedésnek indult. Ennek mentén szintén párhuzamot vonhatunk a Római Birodalommal, ahol a fokozódó problémák – szegénység, munkanélküliség, az értékek hanyatlása, és polgárháború – hatására az állampolgárok hajlandóak voltak elfogadni egy autoriter hatalmat, mert ez volt az egyetlen módja annak, hogy tulajdonaik védelme garantált legyen.”

Engels szerint ugyanez a tendencia magyarázza, hogy napjaink Európájában a populista pártok egyre több választási győzelmet tudnak maguk mögött; Németországban az Alternatíva Németországnak párt 12,5%-ot szerzett Rajna-vidék-Pfalz területén, 15%-ot Baden-Württembergben, és 24%-ot Szász-Anhaltban. Az AfD népszerűsége rohamosan növekszik a migránsokkal kapcsolatos problémák és napról napra tovább romló helyzet miatt, az emberek pedig könnyedén felsorakoznak az első lehetséges alternatív megoldás mögött.

“A menekültválság, különösen az a mód, ahogyan társadalmunk kezeli ezt a problémát, sajnálatos módon alátámasztja azokat az elméleteket, melyeket én a könyvemben próbáltam. Úgy gondolom, a menekültválság sokkal kevésbé jelentős probléma mindazon hatásokhoz képest, melyek pénzügyi és demográfiai téren jelentkeznek majd az egyes tagállamokban; úgy gondolom, mindezek közül a legjelentősebb tényező, hogy politikai elitjeink nem lesznek képesek demokratikus úton kezelni a helyzetet.”

A szakértő szerint az Európai Unió alkalmatlan arra, hogy demokratikus módon megoldja a problémákat, ami azt bizonyítja, hogy az egyes tagállamok önmaguk sem demokratikusan működőek. Emellett az európai országok láthatóan nem tudnak egyetlen közös stratégiát elfogadni a válság kezelésére, és az egyes országok válságkelezési problémái szintén uniós szinten összeadódnak.

“Ma, akárcsak a 2000 évvel ezelőtti Rómában, a társadalom túlzó mértékben szofisztikált állami struktúrákat működtet. Az országaink olyan mértékben bonyolulttá tették saját működésüket, hogy lehetetlenné vált a legfontosabb problémák kezelése. Ezen a problémán kizárólag úgy lehetne felülemelkedni, ha egy közös, hosszú távú reform mentén az európai társadalmak összességét megreformáljuk. Ugyanakkor, ez szintén egy lehetetlen vállalkozásnak tűnik, mert az elitek rövid távon gondolkoznak, saját érdekeik képviseletét részesítik előnyben, a politikai intézmények pedig egymás működését lehetetlenítik el.”


http://www.hidfo.ru/2016/04/egeszben-vagy-darabokban-de-az-europai-unio-diktaturava-formalodik/

Magyarországon 11 év alatt 2660-an fagytak meg

A mögöttünk hagyott télen 183-an fagytak meg, 46-al többen, mint egy évvel ezelőtt. Velük együtt a 2005 óta eltelt 11 évben Magyarországon 2660-an fagytak meg – áll a Magyar Szociális Fórum szerdán kiadott összefoglaló jelentésében a fagyhalál áldozatairól.

Az emberjogi civil mozgalom szerint 2016. március 3-31. között 13-an, köztük öt nő vesztette életét rendkívüli kihűlésben: négyen-négyen a szabad ég alatt, illetve fűtetlen otthonukban, öten pedig kórházba szállításuk közben, vagy odaérkezésük után hunytak el, mert már nem tudtak rajtuk segíteni.

2015-2016 telének legfiatalabb áldozata egy 16 éves fiú volt, aki a szabad ég alatt fagyott meg. A legidősebb áldozat pedig egy 93 éves férfi, aki saját fűtetlen otthonában hűlt ki végzetesen. Az elmúlt 11 évre visszatekintve az idén januárban először fordult elő, hogy egy fiatalkorú 16 éves fagyhalált szenvedjen.

Az MSZF kimutatásából kitűnik, hogy a fagyhalál áldozatainak 46,4 százaléka (85 fő) fűtetlen otthonában fagyott meg, 28,4 százalékuk (52 fő) közterületen, azaz a szabad ég alatt, 25,1 százalékuk (46 fő) pedig kórházba szállítás közben, vagy beszállítás után.

Az elhunytak 13 százaléka nő volt.

Az előző öt év (2010-2015) adataival összehasonlítva az MSZF megállapította, hogy 2013-2014 teléig csökkenő, azt követően viszont emelkedő tendenciát mutat a fagyhalál miatt emberéletben keletkezett veszteség. Különösen megnőtt a mögöttünk álló télen, amikor is 46-al többen fagytak meg, mint egy évvel azelőtt, noha az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőtlenebbek az előző évinél. Míg az előző öt évben csaknem ugyanannyian fagytak meg odahaza, mint ahányan a szabad ég alatt, a mögöttünk álló télen radikális változás következett be, a kórházban elhunytaktól eltekintve túlnyomó többségükben odahaza hűltek ki az emberek.

Mindebből a Szociális Fórum arra következet, hogy megnőtt azoknak a többnyire egyedülálló, magukra hagyott idős embereknek a száma, akik kénytelenek választani a közül, hogy egyenek-e, kiváltsák-e a gyógyszert, vagy fűtsenek. Növekvő tendenciát mutat azoknak a nagycsaládosoknak a száma is, akik – tüzelő híján – bútoraikat voltak kénytelenek felaprítani és eltüzelni, hogy megmentsék a kihűléstől a kicsinyeket, esetenként újszülöttjeiket.

A történtekből a Magyar Szociális Fórum azt a következtetést vonta le, hogy növekedett azoknak a száma, akiknek a fizikai léte került veszélybe az anyagi ellátatlanság, a gyatra szociális gondoskodás és a társadalmi kirekesztés következtében.

Az MSZF felidézte, milyen javaslatai találtak süket fülekre a mögöttünk álló télen:

– A kormány nem hallgatott a Magyar Szociális Fórum sürgetésére, hogy minden rászorulót lásson el fűtőanyaggal, és ne kösse engedélyhez az erdőkben kidőlt és az árterületekre kisodort fatörzsek és gallyak begyűjtését.

– A kormányfő nem válaszolt az MSZF január 20-i kérésére, hogy rendkívüli kormányülésen foglalkozzanak a tömeges életvesztéssel, mert a fagyhalál immár fiatalkorúakat is kezd magával ragadni. Mozgósítsák a belügyi, helyhatósági és katasztrófavédelmi szerveket az életek védelmében.

– Létesítsenek olyan téli menedékhelyeket, szállásokat, amelyekre a hajléktalanok szívesen bemennek, mert emberhez méltó feltételeket biztosítanak nekik.

– Egyeztessen a kormány a civil szervezetekkel a szociális lakásépítésről, az üresen álló lakások bérléséről, ne hagyja, hogy évről-évre tömeges legyen a fagyhalál.

– A Magyar Szociális Fórum rendszeresen felajánlotta, hogy kész megosztani tapasztalatait a kormánnyal a fagyhalál visszaszorítása és az élet védelmezése érdekében. Soha, egyetlen felajánlására nem érkezett válasz. Az állapotokra jellemzően az állami média évek óta nem ad hírt a fagyhalálról, hanem úgy tesz, mintha nem is létezne. Ezzel a magatartásával a közmédia semmibe vette kötelezettségét a korrekt tájékoztatásra az élet védelmében.

– Az MSZF figyelmeztette a kormányt, hogy a kilakoltatási tilalom feloldása után utcára kerülő emberek azoknak a táborát fogják gyarapítani, akikre a következő télen fagyhalál várhat.

http://www.balrad.com/2016/04/06/kaszalt-a-fagyhalal-dobrogisztanban/

Itthon is van már politikai áldozat

Az offshore-trükközésbe Izland miniszterelnöke-Sigmundur David Gunnlaugson-a feleségét is bevonta. Belebukott. Tegnap.

Bevált dolog lehetett ez, mert ezt a receptet követte Magyarországon a Maszop HIVATÁSOS és befolyásos politikusa, Boldvai László is. Szerencsére úgy tűnik, ő is belebukott az ügybe: párttagságát felfüggesztették. A másik magyar érintett, a döbrögista horda egykori oszloposa-Horváth Zsolt-ugyan a hírek szerint még tagja a pártjának, de a bagázs már elhatárolódott tőle. Ahogy az köreikben szokás. Megvan a baj!-máris kivetik maguk közül. Aztán megy a hangos “közünksincshozzá!”

Az oknyomozásban magyar részről résztvevő Direkt36 kedd este újabb magyarországi érdekeltségű nevekkel is előállt: szerpel a dokumentumokban Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette és Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.

Mint ahogyan azt a skandallum kirobbanásakor valószínűsítettük, KIZÁRT, HOGY MAGYAR ÉRINTETTSÉG NE LEGYEN. Nem kellett ehhez komoly bátorság, csak némi logika meg meg egy kevéske jellemismeret! Politikusi jellemismeret!

Bejött a jóslatunk! De tovább megyünk! NEM HÁROM A MAGYAR IGAZSÁG panamailag! Nem is lennénk Magyarország, ha ebben a balhéban CSAK három versenyzővel lennénk érintettek! Ez a három név csak az első két versenynap megismertjei. Lesz itt legalább tíz! Biztosra vehetjük, hogy nagyvad is lesz köztük!

Mi legalább kétszázat tudnánk fölsorolni kapásból! Akik ha nem a panama-listán, akkor valamelyik másik bűnlajtromon szerepelnének!

Olyan dolog ez ugyanis, mint az eldobott nehéz kő este! Ami repül a nagy csapatban veszekedő verebek felé!

Apropo! Valaki tud valamit Döbrögink holléte felől?

http://www.balrad.com/2016/04/06/repul-a-nehez-ko-2/

Kárpátalja ÜZENT Kijevnek!

Az ukrán alkotmány módosítását és a decentralizációs folyamatok mielőbbi megvalósítását sürgetik a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselői abban a felhívásban, melyet az ukrán elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a Legfelsőbb Tanács vezetőjéhez címeztek.

A testület tagjai tegnap, április 5-én, a VII. összehívású megyei tanács harmadik ülésszakának első ülésén fogadták el a javaslatot.

A dokumentum bevezetőjében az 1991. december elsejei kárpátaljai referendumra emlékeztetnek, amelyen a szavazók 78,6 százaléka tette le voksát Kárpátalja autonómiája mellett, hogy a megye Ukrajna részeként különleges önkormányzati területté váljon. A megyei képviselők 1992 januárjában Ukrajna Legfelsőbb Tanácsához fordultak, hogy fogadja el a népszavazás eredményét, ám törekvésük ekkor nem járt sikerrel.

A mostani indítvány következő részében a kárpátaljai küldöttek Petro Porosenko ukrán elnök 2015. január 12-i rendeletére hivatkoznak. Ebben Porosenko jóváhagyta Ukrajna fejlődésének 2020-ig tartó stratégiai tervét, mely egy sor alkotmányos reformot és az ország decentralizációját irányozza elő.

A Kárpátaljai Megyei Tanács a határozatra utalva kéri Ukrajna alkotmányának és az ország törvényeinek azonnali változtatását, hogy az minden pontjában megfeleljen a nemzetközi és az uniós elvárásoknak, elsősorban a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának. Ennek értelmében a jelenlegi központosított irányítás helyett több önrendelkezési jogot kapnának a helyi közösségek, hogy hatékony területi önigazgatás valósuljon meg az országban. A kérelmezők azt szeretnék, hogy egy, a szubszidiaritás elvén alapuló önkormányzati rendszer alakuljon ki, aminek következtében hatékonyabbá válna a rendelkezésre álló források felhasználása.
(karpatalja ma/politnavigator)

Rendeleti költségvetés – Újabb mérföldkő a teljes átláthatatlansághoz

Március végén a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával az országgyűlés megszavazta az államháztartásról szóló törvény módosítását, lehetővé tévé, hogy kormányrendelettel bármilyen kötelezettségvállaláshoz forrást lehet rendelni anélkül, hogy módosítanák a költségvetési törvényt.

A Lázár János által benyújtott módosítót először az Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) is megrökönyödéssel fogadták, később viszont már a minisztériumnak sem volt kifogása a rendeleti büdzsé ellen. Annyira nem, hogy a bizottsági ülésen már az NGM illetékesei érveltek a módosító mellett, mivel szerintük semmi sem fog változni a mostani állapothoz képest.

Ami részben igaz is, hiszen most sem jellemezte megfelelő transzparencia a költségvetés módosítását, ezután viszont teljesen átláthatatlanná válhat az utólagos költekezés.

Rendeleti költségvetés

Lázár János még március elején nyújtott be egy olyan költségvetési törvényhez kapcsolódó módosítót, amely lehető teszi, hogy a kormány a költségvetési törvényen felül az országgyűlés megkerülésével tudjon költekezni.

A rendeleti büdzsé lényege, hogy a kormány szabad kezet kap, és bármilyen határozat vagy rendelet révén forrást tud biztosítani bármilyen célra anélkül, hogy azt a parlament megvitatná, nincs beszámolási kötelezettség, és a Költségvetési Tanácsnak (KT) sem kell véleményeznie.

Lényegében ez azt jelenti, hogy hiába van egy elfogadott költségvetési törvény, egyáltalán nem vehető biztosra, hogy az abban lefektetettek összhangban lesznek a kormány céljával. Március végén végül az országgyűlés a kormánypártok támogatásával megszavazta a miniszter indítványát.

Mi szükség erre?

Lázár János szerint azért kellett módosítani a költségvetési törvényen, hogy a hó végi maradványokat, illetve a költségvetési tartalékokat hatékonyabban fel lehessen használni. Valójában ezzel eddig sem volt komolyabb probléma, inkább az elmúlt években bevett gyakorlatot akarta szentesíteni a kormány. Eddig az volt a gyakorlat, hogy új kiadások esetén módosítót kellett benyújtani a parlamentnek, azt meg kellett vitatni, hatástanulmányt kellett készíteni róla, és a Költségvetési Tanácsnak is véleményeznie kellett azt. Erre azért volt szükség, mert a közvélemény így megismerhette, hogy milyen új tételekre akar költeni a kormány, és hogy az új kiadásokat miből szeretné finanszírozni.

A gyakorlatban viszont úgy működött ez, hogy valóban volt nyilvános vita (ennek színvonala nem volt túl magas), a közvélemény megismerhette, hogy miből, mire mennyit költ a kormányban, a háttértanulmányokról viszont semmi sem derült ki, és gyakorlatilag bármit bemondhattak arra, hogy miből finanszírozzák az új tételeket (ez sok esetben nem volt megalapozott).

A költségvetési törvény módosításával a kormány könnyebb helyzetbe kerül, hiszen változtatásokhoz már nem szükséges parlamenti vitanapot tartani, és nem kell tételesen bemutatni, hogy az új kiadásokat miből finanszírozzák. Ezzel gyakorlatilag jelentősen csökken a költségvetési módosítók transzparenciája, arról nem is beszélve, hogy gyakorlatilag minden döntésjog a kormányfő kezébe kerül (újabb centralizáció). Nem szükséges az országgyűlés beleegyezése, vagy a nemzetgazdasági miniszter hozzájárulása, és a Költségvetési Tanács sem mondhat véleményt a módosításokról, annak ellenére, hogy a KT feladata pont az lenne, hogy biztosítsa a költségvetés stabilitását és átláthatóságát.

Talán nem véletlen, hogy az elején még az NGM-ben is megrökönyödtek a módosító láttán (már az is eleve furcsa volt, hogy nem az illetékes minisztérium, vagy miniszter, hanem Lázár János nyújtotta a költségvetési törvényről szóló módosítót), komolyabb kritikát azonban nem mertek megfogalmazni.

Nem véletlen, hogy az illetékes minisztérium sem volt elájulva az ötlettől, hiszen a kontroll kiirtásával, pont azok a Magyarországgal kapcsolatos problémák erősödhetnek fel, amelyek miatt a nagy hitelminősítők még mindig nem sorolták át hazánkat a befektetésre ajánlott kategóriába.

Az, hogy mindenféle korlát nélkül, bármilyen célból, bármekkora összeget elkölthet a kormány a költségvetési törvényen felül, év végén könnyen nagyobb hiányhoz vezethet, mint ami az adott évre szóló költségvetési törvényben szerepel. Ráadásul a költségvetés joga a parlamenté, tehát az országgyűlés dönthet arról, hogy mire költsék az adófizetők pénzét. A módosítóval ez a törvény is sérül, mivel a kormány az országgyűlés beleegyezése nélkül dönthet majd adófizetői pénzekről.

Pár év stabilitás után nehéz évek jöhetnek

A rendeleti költségvetés kérdésköre már csak azért is érdekes, mert az elmúlt hónapokban többször is hallani lehetett arról, hogy a kormány megcélozza a nullás költségvetést. Ehhez azonban szigorú államháztartási fegyelemre lenne szükség, ráadásul már most érdemes figyelembe venni, hogy a CSOK és a felpörgetett uniós forráslehívások miatt nagyobb teher nehezedhet a költségvetésre a következő években. (Ha sikerül több uniós forrást lehívni egy adott évben, akkor az önrész miatt ez nagyobb teher a kiadási oldalnak.) A bevételi oldalnak viszont egyenlegjavító hatása lehet, köszönhetően a GDP-növekedésnek és a növekvő adóbevételnek. Ez néhány évekig stabilitást adhat, azonban azt nehéz elképzelni, hogy összejönne a nullás költségvetés úgy, hogy a kormány éppen egy olyan törvénymódosít fogadott el, amely teret ad a felelőtlen költekezésnek.

2019 környékén viszont nehéz évek jöhetne, az uniós források mértéke jelentősen lecsökkenhet, ha a ciklus első felében a kormány túl sok transzfert hív le, emiatt a GDP-növekedésből könnyen stagnálás lehet, mivel az uniós transzferek nélkül a magyar gazdaság életképtelen lenne. Ez a költségvetési folyamatokra is negatívan hatna, így a kormánynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy érdemes-e belemenni a rendeleti úton való módosítgatásokba, mivel ez tovább növelné a gazdasági környezet bizonytalanságát.

TényTár

Döbrögisztán izmosodása

Kelet-Európában elsősorban Oroszország és Maradék-Ukrajna, illetve Lengyelország, Románia, Szlovákia fegyverkezett, és a balti államok is a védelmi erők korszerűsítésével igyekeztek növelni védelmi képességeiket. Az okokat most hagyjuk.

A frissített adatbázis szerint Döbrögisztán a 2006-15-ös időszakban harminc százalékkal csökkentek a katonai célú kiadások, tavaly egészen kis mértékben 281 milliárd forintról 286 milliárdra emelkedtek az előző évhez képest. Ami a csodaGYODA létesítése nélkül jóval kevesebb lett volna.

Maradék-Ukrajnának 3,6 milliárd dollárjába került a “demokráciája” tavaly a frontokon, ez tíz százalékos emelkedés a kiadásokban, 2013 óta pedig 34 százalékos.
Lengyelország 22, Románia 11, Szlovákia 17, Észtország 6,6, Lettország 14, Litvánia 33 százalékkal bővítette kiadásait egy év alatt.

Míg Közép-Európában 13 százalékkal kúsztak feljebb a hadikiadások, és minden szomszédunk-akikkel egyébiránt szinte mindegyikkel haragban vagyunk-fejlesztette hadi képességeit, mi párszáz kilométeren kihúztunk egy csirkehálót. Növelendő ORSZÁGUNK (?) VÉDELMI KÉPESSÉGEIT! Tettük ezt akkora hordacsinnadratta közepette, hogy annak árán néhány vadiúj harci helikopter is beszerezhettünk volna!

Volna! De Döbrögisztán a kommunikáció fegyverét korszerűsíti! Ordítozunk! Erre még futja. Vagy a júdáspénzből, vagy a TAO-mellett még EL NEM LOPOTT adókból.

Csakhát az ordítozás lehet hogy veszélyes és drága fegyver-viszont legfeljebb arra elegendő, hogy akit zavar-jól pofáncsap majd bennünket! Az ellen meg kevés!

http://www.balrad.com/2016/04/06/dobrogisztan-izmosodasa/