Egyiptom vezetője felszólalt az újabb NATO-beavatkozás ellen

Abdel Fattah El-Szisszi egyiptomi államfő felszólalt a Líbiában készülődő újabb katonai beavatkozás ellen, és kijelentette, hogy a nyílt invázió helyett az ország kormányát kell stabilizálni a terroristák elleni harc során.

Az egyiptomi vezető a La Repubblica olasz napilapnak adott interjút, amelyben kifejtette aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy Olaszország a kiterjedt szárazföldi beavatkozás lehetőségével foglakozik Líbia vonatkozásában. A NATO immár visszatérő jelleggel használja azt a sémát az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésére, hogy nem a szövetség egésze, hanem csak annak egyes országai kezdenek nyílt katonai beavatkozást – a terrorizmus elleni harc leple alatt -, miközben más tagállamok ehhez “függetlenül” logisztikai támogatást adnak. Azonban, az egyiptomi vezető arra figyelmeztet, hogy Líbia esetében az olasz beavatkozás az ország teljes megsemmisüléséhez vezethet, és egy olyan, központi hatalom nélküli kaotikus régió jöhet létre a Földközi-tenger partvidékén, amit évtizedes erőfeszítésekkel sem lehet stabilizálni. El-Szisszi szerint mielőtt elhamarkodott döntés születik egy újabb katonai beavatkozásról, öt fontos kérdést kell megválaszolni:

• Pontosan hogyan lépnek be Líbiába, és hogyan távoznak onnan?
• Ki lesz felelős a líbiai hadsereg és rendőri erők újjáépítéséért?
• Hogyan garantálják a helyi lakosság biztonságát a katonai beavatkozás során?
• A Líbiában élő összes közösség és etnikum érdekeivel összeegyeztethető-e egy katonai beavatkozás?
• Ki fogja újjáépíteni az országot, miután a katonai beavatkozás véget ér?

Az államfő kifejtette, hogy mindezeket a kérdéseket körültekintően meg kell válaszolni, mielőtt döntés születik a kiterjedt hadmozdulatokról. Kizárólag ebben az esetben végződhet az ország tényleges stabilizálásával a beavatkozás – ellenkező esetben Líbia helyén egy lerombolt ország marad, ami a terroristák állandó hátországává válik, és ahonnan újabb milliók menekülnek el.

El-Szisszi a lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy Afganisztán, Szomália és Irak esetét kell alapul venni, egyik esetben sem végződött jól a beavatkozás: mindhárom ország elveszítette az infrastruktúra nagy részét, az állami intézményrendszer felbomlott, és a terrorizmus állandó táptalajává vált a három régió. Emellett azt is elmondta, hogy az európaiak tévednek, ha azt gondolják, hogy a Daesh az egyetlen veszély Líbiában. Az európai sajtóban hírhedtté vált terrorszervezet mellett számos más hasonló mozgalom működik Líbiában, de önmagában nem ezek fegyveres erői jelentik a veszélyt, hanem a mögöttük álló ideológia, ami gondoskodik az állandó utánpótlásról.

“Fontos megérteni, hogy a nemzetközi közösség egy és ugyanazon ideológia különböző megnyilvánulásaival áll szemben, függetlenül attól, hogy a melyik országban működik az adott terrorszervezet.”

Az egyiptomi államfő szerint a tényleges veszély az államiság megszűnése, és ebbe az irányba hat nem csak a terrorszervezetek működése, hanem az idegen hatalmak meggondolatlan beavatkozása is. A nyugati fegyveres erők ehelyett egy önerőből szerveződő líbiai kormányt kell támogassanak a stabilizálásban, amit a helyi lakosság elfogad, és már eleve harcban áll az országban működő számos terrorszervezettel.

“Pozitív eredmények kizárólag a Líbiai Nemzeti Hadsereg támogatásával érhetőek el. Ezek az eredmények azonban elérhetőek anélkül is, hogy nyugati katonai beavatkozásra várnánk.”

Az egyiptomi vezető szerint, ha Olaszország és szövetségesei fegyvereket küldenének a Líbiai Nemzeti Hadseregnek, az könnyebben megszabadulna az országban működő extrémistáktól, mint ha idegen haderő lép be az országba, és ezzel tovább mérgesítik a helyzetet – a terrorszervezetek a külföldi katonák jelenléte miatt a függetlenségi harc látszatával tömeges tagtoborzásba tudnának kezdeni.

El-Szisszi szerint nem újabb katonai beavatkozás lesz a líbiai válság megoldása, de ettől függetlenül gyorsan kell cselekedni, mert az Európai Unió azt kockáztatja, hogy káoszba süllyed Észak-Afrika, és Szíriánál kétszer-háromszor nagyobb országokból fognak özönleni a menekültek Európába.

A líbiai válsággal kapcsolatban a legnagyobb gondot jelenti, hogy ma az országnak nincs központi kormánya. A nyugati beavatkozás által megdöntött Kadhafi-rendszer volt az utolsó államhatalom, ami ellenőrzés alatt tartotta Líbia egészét. Jelenleg két szerveződés működik az országban, ami kormánynak tartja magát; a “nemzetközileg elismert”, Tobrukban működő képviselőtanács, és a Tripoli központú Általános Nemzeti Kongresszus. Bár 2015. decemberében a két csoport megállapodott abban, hogy törekszenek egy egyesített parlament létrehozására, a gyakorlatban máig harcban állnak egymással, ennek okán az európai országok részéről a megoldás egy lényege eleme lehet az ország egészét képviselő parlament újbóli létrehozásában való közvetítés.


http://www.hidfo.ru/2016/03/egyiptom-vezetoje-felszolalt-az-ujabb-nato-beavatkozas-ellen/

Újabb szög a Schengeni egyezmény koporsójába?

MTI: A magyar-osztrák határon is kerítést építene az osztrák belügyminiszter

SzRTI: Biztos, hogy csak a migránsok és az embercsempészek miatt?

A Magyarország felől érkező embercsempészet korlátozása végett a magyar-osztrák határon is kerítést építene az osztrák belügyminiszter, a burgenlandi tartományi vezető pedig ugyanezen a szakaszon állandó határellenőrzést szorgalmaz – derül ki a Kurier című osztrák lap hétfői számából.

Az újság információi szerint a tárcánál már elkezdték az erre vonatkozó intézkedéstervezet kidolgozását. Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter az osztrák közszolgálati televízió (ORF) adásában megerősítette, hogy Ausztria határát továbbra is védeni fogják, és amennyiben szükséges, további kerítéseket építenek, újabb konténereket állítanak fel, és több rendőrt, valamint katonát állítanak szolgálatba.

Mikl-Leitner közlése szerint jelenleg naponta átlagosan száz menedékkérelmet adnak be Ausztriában, és amennyiben folytatódik ez a tendencia, már ősszel elérik a befogadás 37 500-as felső határát. Emiatt a miniszter további intézkedéseket helyezett kilátásba.

Johanna Mikl-Leitner arról is beszélt, hogy felgyorsítják azoknak a menekülteknek a kitoloncolását, akiknek a menedékkérelmét elutasították. Tájékoztatása szerint a pár óráig tartó eljárást a spielfeldi központhoz hasonló, határ menti regisztrációs központokban fogják lefolytatni. Tervei szerint a határról közvetlenül biztonságos országokba küldhetik az embereket, még akkor is, ha menedékkérelmet nyújtottak be Ausztriában.

“Európa nem kívánságműsor” – jelentette ki a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy a menekültek nem választhatják meg, melyik országba szeretnének menni. Közlése szerint jelenleg 60 ezer menedékkérelmet még nem dolgoztak fel, ezek elbírálási ideje átlagosan hét hónap.

A januárban hozott osztrák döntés szerint naponta legfeljebb 3200 migráns léphet be Ausztriába, és a déli határnál legfeljebb 80 menedékkérelem nyújtható be. Egy korábbi döntés szerint idén legfeljebb 37 500, 2019-ig összesen mintegy 130 ezer migránst engednek be az országba. Tavaly 89 ezer kérelmet nyújtottak be.

Mikl-Leitner szerint amennyiben a stájerországi Spielfeld mellett a tiroli Brenner-hágónál lévő átléptetőhelyet is megnyitják, mindkét határátkelőnél napi 40-40 kérelmet fogadnak majd.

A miniszter szorgalmazta a kelet-balkáni útvonal lezárását, és úgy vélte, hogy a Törökországgal kötött megállapodás nem oldja meg a helyzetet. Indoklása szerint a menekültek a görög-macedón határzár miatt Bulgária felé kerülnek, ez “lehet a migránsok következő útvonala”.

Hans Niessl burgenlandi tartományi vezető a Kurier hétfői számának adott interjújában úgy vélte: a bűnügyi statisztika szerint Burgenland a legbiztonságosabb ausztriai tartománynak számít ugyan, azonban “tudvalevő”, hogy az embercsempész-maffia “ingajáratot” üzemeltet Budapest és Bécs között, fejenként 600 és ezer euró közötti összegekért szállítja az embereket. “Ennek tudatában helyi lakosként már nem érzem magam annyira biztonságban” – mondta a szociáldemokrata politikus.

Úgy vélte, hogy Burgenlandban is a stájerországihoz hasonló határ menti regisztrációs központot kellene kiépíteni. Elmondása szerint jelenleg a tartományi rendőrség akkor végez határellenőrzést, amikor a csempészmaffia éppen aktív. Úgy vélte, hogy a csempészet elleni küzdelem sikere a határon átnyúló összefogásban rejlik, ezért szorosabb együttműködést szorgalmazott Magyarországgal.

MTI  – SzRTI

Sarkozy: Törökország nem teljes értékű európai ország

Nicolas Sarkozy volt francia elnök szerint nincs értelme arról beszélni, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz; Törökország földrajzi és civilizációs értelemben sem teljes értékű európai ország, az Európai Unió pedig európai országok szövetsége.

A volt elnök az iTele TV-nek adott interjú során beszélt a török uniós csatlakozásának kilátásairól, melynek során abszurdnak nevezte, hogy az európai törvényhozók komolyan foglalkoznak a török csatlakozás lehetőségével. Szerinte Ankarára mint katonai szövetségesre van szükség, de ennél mélyebb integráció lehetősége nem kellene felmerüljön.

“Törökország Kis-Ázsia. Erős ország, ami egyben híd is Ázsia és Európa közt – de nem Európa része. Ne értsenek félre: nincs problémám a törökökkel, szükségünk van rájuk, mert értékes NATO-szövetségeseink.”

Sarkozy az interjú során annak nehézségeiről is beszélt, hogy a török EU-csatlakozás megindokolása még az iskolákban is nehézségekbe ütközne, mert minden gyereknek nyilvánvaló lesz, hogy Törökország földrajzi értelemben véve nem Európa. “Amikor elkezdjük megmagyarázni gyermekeinknek, hogy Törökország Európa része, azt is hozzá kellene tennünk, hogy az Európai Unió határai Szíriáig terjednek. Aminek egyszerűen nincs értelme. Az EU európai országok szövetsége. Törökország földrajzi értelemben is csak részben Európa.”

Ugyanakkor, volt elnök szerint Törökország történelmi, kulturális  és gazdasági értelemben sem nevezhető európainak.

“Aki azt mondja, hogy Törökország egy európai ország, az az Európai Unió halálát akarja.”

Sarkozy szerint annak okán is értelmetlen a török uniós csatlakozásról beszélni, hogy az Európai Unió nem hajlandó szorosabbra fűzni kapcsolatait Moszkvával, miközben Oroszország sokkal inkább európai, mint Törökország – kulturális, vallási hátterénél, hagyományainál fogva – valaha is lesz.


http://www.hidfo.ru/2016/03/sarkozy-torokorszag-nem-teljes-erteku-europai-orszag/

EZEKKEL A FONTOS DÖNTÉSEKKEL VALAMIÉRT NEM DICSEKSZIK A KORMÁNY

Vannak olyan kormányzati döntések, amelyek fontosak ugyan, még sincs róluk ünnepélyes bejelentés, és még véletlenül sem kerülnek szóba a sajtótájékoztatókon. Aztán amikor megjelennek a Magyar Közlönyben, mindenki meglepődik.

Bár elődei is éltek ezzel az eszközzel, a jelenlegi kormány egészen sokat, évi több milliárd forintot költ kommunikációra, arra hivatkozva, hogy információt juttat el az emberekhez. Ezek a hirdetések azonban általában a végletekig leegyszerűsített szlogeneket tartalmaznak, nem pedig részletes információkat a kormányzat működéséről.

Aki ez utóbbira kíváncsi, annak inkább a parlamenti honlapot érdemes böngésznie a törvényjavaslatokért, vagy rendszeresen olvasni a jogszabályok hivatalos kihirdetésére használt Magyar Közlönyt. A futószalagon kiadott miniszteri rendeletek és kormányhatározatok közt rendszeresen bukkannak fel érdemi, ám addig semmilyen módon nem kommunikált döntések. Összeszedtük, eddig mivel lepte meg az országot a kormány.

SZIGORÚAN TITKOS TITKOSSZOLGA

2014 júliusában a miniszterelnök új főigazgatót nevezett ki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. Ez önmagában nem lenne meglepő, a tapasztalatok szerint minden ciklusban lecserélik a titkosszolgálatok vezetőit, de az újdonságnak számított, hogy Szabó Hedvig dandártábornok anélkül került pozícióba, hogy előzetesen meghallgatta volna az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága: a törvényben előírt meghallgatást csak az után hívták össze, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a kinevezésről szóló határozat, vagyis még a képviselők is a hivatalos lapból értesültek a személyi változásról.

GYEREKEKTŐL A SPORTOLÓKNAK

2014 novemberében határozott úgy a kormány, hogy az előző évről megmaradt költségvetési pénzekből 182 millió forintot csoportosít át a „Sportteljesítmények elismerése, megbecsülése” cím alá. A kabinet közismerten nagy támogatója a sportnak, annál meglepőbb azonban, hogy honnan irányították át a pénzt: a „Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei” elnevezésű előirányzatból csippentették le az összeget, vagyis az örökké pénzhiánytól szenvedő gyermekvédelem helyett inkább a sportolók jutalmazására fordították. Mindez persze ki sem derült volna, ha valaki nem veszi magának a fáradságot, és nézi át a Magyar Közlönyt.

A VÁRBA KÖLTÖZÉS

Orbán Viktor kormányfő régóta szeretné áttenni székhelyét a Várba, eredetileg a Sándor-palotát is miniszterelnöki rezidenciának újították fel, csak a 2002-es kormányváltás után lett a köztársasági elnöké az épület. 2010 után folyamatosan pletykálták, hogy megkezdődik a költözés, majd 2014 júniusában a kormányszóvivő be is jelentette, hogy a Nemzeti Táncszínház helyére, az egykori Karmelita kolostorba költözik a miniszterelnöki hivatal.

Ennek részleteiről viszont csak a Magyar Közlönyből értesülhettünk, szépen sorban: előbb 1,4 milliárd, majd 8,2 milliárd, 2017-re pedig további 5,7 milliárd forintot különítettek el az átépítésre. Ehhez adjuk még hozzá azt az egymilliárdot, amiért műtárgyakat vesznek az épületbe, illetve az évi 271 milliót, amibe a kormányfő őrzése kerül majd. Ezek is mind a Közlönyből derültek ki. És jegyezzük meg azt is, hogy a Millenárison 2,6 milliárd forintba kerül a Nemzeti Táncszínház új helyének a kialakítása. A Várnegyed fokozódó terheléséről nem is beszélve.

NEM CSAK A MINISZTERELNÖK

A kormány nem elégedett meg a kormányfő Várba költöztetésével, tavaly novemberben – szintén a Magyar Közlönyből – kiderült, hogy a Belügyminisztériumot és a Nemzetgazdasági Minisztériumot is áthelyezik: A BM az Országház utca 28-32., illetve az Úri utca 49-51. szám alatti ingatlanegyüttesbe, míg a NGM a Szentháromság tér 6. szám alatti ingatlanban kap helyet.

Az sem zavarta a kabinetet, hogy ezek az épületek foglaltak, felkérte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy folytassa le a szükséges egyeztetéseket a Magyar Tudományos Akadémia elnökével. A most az épületeket használó intézményeknek kijelölt ingatlanokat is fel kell újítani, illetve át kell alakítani, aminek költségeire első körben – tervezésre és előkészítésre – 1,5 milliárd forintot különített el februárban a kormány.

EZ ITT A REKLÁM HELYE

A csok, vagyis családi otthonteremtési kedvezmény a kormány legújabb csodafegyvere, amivel szándéka szerint az építőipar sanyarú helyzetén, a riasztó demográfiai folyamatokon és saját népszerűségén is javítana. Utóbbira utal, hogy március elején a Magyar Közlönyben megjelent a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által jegyzett rendelet „a családi otthonteremtési kedvezményre, valamint az otthonteremtési kamattámogatásra vonatkozó reklámok és hirdetések részletes szabályairól”.

Ennek lényege, hogy a bankoknak a saját, a csokot hirdető reklámjaikban meg kell jeleníteniük az „A magyar reformok működnek” jeligével futó kormányzati hirdetések elemeit, illetve közölniük kell, hogy a hirdetett termék „Magyarország kormánya által nyújtott támogatás”. (Itt fantáziáltunk arról, hova férne még el a kormánypolitikát reklámozó logó.)

A FOCI MINDENNÉL TÖBBET ÉR

A sportszerető kormány számtalan határozatban ítélt meg pluszpénzeket a futball támogatására. Emlékezetes, mikor 2013-ban a Magyar Közlönyből derült ki, hogy a rendkívüli intézkedésekre elkülönített tartalékból átcsoportosítanak 400 millió forintot a Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft. fejlesztésére. A csapat akkor jutott fel az első osztályba, majd a közvetkező évben vissza is csúszott. A tulajdonosa a Mezőkövesdi Zsóry Sportegyesület, amelynek elnöke Tállai András államtitkár.

Azóta is érdemes a hivatalos lapot forgatnia a futballszerető közönségnek, mert innen derül ki, hogy éppen melyik csapat számíthat stadionfejlesztésre: legutóbb tavaly év végén módosították a stadionprogramról szóló rendeletet, amiből kiderült, hogy a budapesti Bozsik-stadion fejlesztésére 510 millió forinttal szánnak többet, 690 millió forinttal több jut a kisvárdai sportlétesítmény-fejlesztésre és 325 milliót kap a békéscsabai csapat.
A TESTNEVELÉSI EGYETEM IS FONTOS

Tavaly októberben égett le a Testnevelési Egyetem (TE) atlétikai csarnoka, és nem is kellett sokat várni, hogy a sportszerető kormány lépjen: egy tavaly decemberi határozat értelmében nemcsak a csarnokot építik újjá, hanem a teljes kampuszt felújítják és bővítik. A Magyar Közlönyből az is kiderült, hogy ez nem lesz olcsó: 2016-ban 15,9 milliárd forintot, 2017-ben 17,5 milliárdot, 2018-ban pedig 2,9 milliárd forintot biztosítanak a TE számára, ami bekebelezheti a Sportkórház területét és még egy új vízisport-telepet is kap.

A SIETSÉG SOKBA KERÜL

Budapest eredetileg 2021-ben rendezett volna vizes (úszó, hosszútávúszó, műúszó, műugró és vízilabda) világbajnokságot, de a mexikói Guadalajara visszalépése után a kormány tavaly elvállata, hogy beugrik, és már 2017-ben otthont ad az eseménynek. A nagy megtiszteltetés mellett ennek költségei is vannak, amelyeket nem kommunikáltak: csak a Magyar Közlönyből derült ki, hogy az eredetileg tervezett 24,5 milliárd helyett 49 milliárd forintba kerül a rendezés.

VOLT EGYSZER EGY DÉLI PÁLYAUDVAR

Évek óta hallani olyan tervekről, hogy megszüntetnék a budapesti Déli pályaudvart, amit a Kelenföldi pályaudvar váltana ki, a helyét pedig mindenféle hasznosabb dolgokra lehetne használni. A várható nehézségek, költségek és szakmai tiltakozások miatt azonban ez mindig csak terv maradt, mígnem két hete megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amely konkrétan kiadta az utasítást Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, hogy ötletpályázatot írjon ki az utasforgalmi területek hasznosítására, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek pedig az üzemi területre kell koncepciót készítenie.

MILÁNÓ-KARCAG TENGELY

A milánói világkiállítás magyar pavilonjának már a koncepciója és költségei – a felépítésre 2 milliárdot, egyéb programokra 3 milliárdot szántak – sokakat felháborítottak, de igazán akkor kezdett furcsa lenni a dolog, amikor tavaly decemberben megjelent a Magyar Közlönyben a határozat, amely szerint az épületet haza kell költöztetni Karcagra, hogy múzeummá alakítsák.
A kormány két lépcsőben összesen 1,15 milliárd forintot különített el a költségekre, és ezek még feljebb is kúszhatnak. Azóta felmerült, hogy esetleg mégis Milánóban maradna az épület, a kormány tárgyalt is a lehetőségről, de a döntésről nem jött hír, valószínűleg egy későbbi közlönyben olvashatunk majd róla.

+1 CSENDBEN VISSZAVONT ÁLLAMPOLGÁRSÁGOK

Nem a kormány tevékenységéhez kapcsolódik, de a Magyar Közlöny tanúsága szerint 2013 óta a köztársasági elnök a belügyminiszter előterjesztésére 88 esetben vonta vissza az állampolgárságot valakitől. Az érintettek a születési helyek és a nevek alapján főleg ukrán és szerb állampolgárok lehettek.
Bár ezeknek a határozatoknak nincs igazi indoklása, elég egyértelmű, hogy ezek az emberek úgy kapták meg a magyar útlevelet, hogy – mint utóbb kiderült – nem feleltek meg a kedvezményes honosítás feltételeinek. Ez önmagában ellentmond Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, aki szerint a kettős állampolgárság megadása sikertörténet, bármiféle visszaélés emlegetése pedig nem más, mint külföldi titkosszolgálatok dezinformációja.
(vs)

Bal-Rad komm: Hát még azok a “bulik”?-amikről NEM ÍR semmi! Se Magyar Közlöny, se kormányzati honlap! A zsíros ügyek!

Persze előbb-utóbb FÉNY FOG DERÜLNI MINDENRE! Csak hát akkor már a pénznek, a rablott és elherdált javaknak nyoma sem lesz!

DE A RABLÓK ADDIG KELL HOGY BÖRTÖNBEN ROHADJANAK, AMÍG ELŐ NEM ADJÁK!

Egyébként pedig kár magukat abba a hitbe ringatni, hogy ŐK MEGÚSSZÁK! Nem fogják megúszni! Ugyan azzal sem fognak majd dicsekedni!-de a közvélemény tájékozott lesz!

Rozsdapattintás

Öt évvel a NATO líbiai bombázásai után még mindig nincs jele annak, hogy stabilizálódna az ország. A nyugati katonai szövetség megdöntötte Moammer Kadhafi hatalmát, de “rendszerváltásról” nem beszélhetünk, hiszen új rendszer máig nem épült ki Líbiában; az ország több részre szakadt, és közvetlen az Európai Unió határai mentén biztonságos háttérbázist alakíthattak ki a terrorszervezetek.

Öt évvel ezelőtt kezdtek a NATO-országok hadmozdulatokat Líbiában, melynek során az ország vezetőjét meggyilkolták, a “diktatúrának” nevezett rendszert megdöntötték, majd kezdetét vette egy a nyugati vezetők által “demokratikus reformnak” nevezett intézkedéssorozat. Ennek eredményeként az országban máig anarchikus állapotok uralkodnak – bár Líbiáról mint országról sem beszélhetünk egyértelműen, mert a volt Líbia területén ma több kormány működik párhuzamosan, az egymással harcban álló fegyveres csoportok területei közti határvonal pedig naponta változik.

Az ENSZ valamiféle demokratikus rendezést próbál beindítani, a NATO-országok pedig saját lokális érdekeik mentén öt éve folytatnak légicsapásokat és különböző katonai műveleteket Líbia területén. Miközben a nyugati vezetők újra a beavatkozás lehetőségéről beszélnek, a helyzet abszurditását mutatja, hogy ez a “beavatkozás” öt éve zajlik, és éppen annak köszönhetően alakultak ki a mai anarchikus állapotok; a NATO beavatkozott, és anarchiába döntött egy országot az Európai Unió határán, ahová ma a világ terrorszervezetei harctéri tapasztalatot szerezni járnak, Afrika lakossága pedig Líbián át özönlik Európába.

Bár a közvélemény minderről úgy értesül, mint a NATO számára “fokozott biztonsági kockázatot” jelentő problémák összességéről, az a tény, hogy a NATO-országok a “diktatúra” megdöntését követően öt éven át semmilyen komolyabb erőfeszítést nem tettek a helyzet stabilizálása érdekében, azt mutatja, hogy a NATO-nak érdekében áll a líbiai káosz fenntartása.

Líbiában ma Tripoli és Tobruk területén működik “kormány”, melyek különböző militáns szervezeteken keresztül törekszenek az ország ellenőrzés alá vonására. A rivális “kormányok” közti harc következtében több százezer ember kellett elhagyja otthonát, a hatalmi vákuumban pedig megvetették lábukat a világ terrorszervezetei, melyek állandó kiképzési lehetőségként tekintenek azokra a régiókra, melyekben az államiság megszűnését követően nem tud kiépülni újabb erős központi hatalom. A Daesh (“Iszlám Állam”) mára több mint 6000 harcosával ellenőrzés alá vonta a Földközi-tenger partvidékének egy részét, és fokozatosan ellenőrzés alá vonja az embercsempészetet (bevándorlás az Európai Unióba).

A szíriai orosz beavatkozás sikerei miatt a terrorszervezetek tagjai már tavaly év végén elkezdték elhagyni Szíriát. Bár az európai sajtó főként annak lehetőségével foglalkozik, hogy képzett harcosaik a tömeges bevándorlással Európába érkeznek, ennél sokkal nagyobb számban jelenhetnek meg Líbiában, ahol az újabb, állam nélküli, anarchiába süllyedt régió kiváló kiképzési környezetet jelent a szervezet soraiba a világ számos országából érkező “újoncoknak”.

Ha egy újabb dzsihádista hadsereg felkészítéséhez keresnek megfelelő területet, Líbia az ideális választás. Nem csak annak okán, hogy az országban hatalmi vákuum alakult ki; a NATO indirekt beavatkozással megdöntötte Líbia kormányát, majd öt éven át nem mutatott határozott törekvést arra, hogy ennek helyébe egy másik kormányt állítson. Ez a tény – amit a közvélemény talán határozatlanságnak lát – meghívólevél a világ összes terrorszervezete számára, hogy Líbiában rendezkedjenek be hosszú távú kiképző tevékenységre. A NATO öt év alatt stabilizálhatta volna az országot – de nem tette, ami azt mutatja, hogy érdekében áll a kaotikus helyzet fenntartása.

Nem csak a terroristák számára jelent ideális kiképzőközeget a líbiai anarchia; a NATO-országok számára ez szintén kiváló lehetőség arra, hogy megújítsák a távoli háborúkban megrozsdásodott katonai gépezetet. Egy anarchiába süllyedt régió, közvetlen az Európai Unió szomszédságában ideális környezet arra, hogy bármelyik európai ország bármikor “átdobjon” oda néhány különleges alakulatot, vagy lebombázza a terroristák egy újabb kiképzőtáborát. Mindezt a világ távoli pontján zajló háborúk logisztikai költségei nélkül, ami nem csak a különleges alakulatok és a légierő személyi állományának kiképzését teszi nagyságrendekkel olcsóbbá, hanem valamennyi haderőnem számára kiváló lehetőséget jelent a képességjavításra, a távoli háborúk járulékos költségei nélkül. Mondjuk ki bátran;

a NATO-nak érdekében áll, hogy határai mentén mindig legyen néhány anarchiába süllyedt ország.

Az olcsó kiképzés, értékes harctéri tapasztalat mellett ezernyi előnye van az ilyen régiók “üzemeltetésének”; a média állandó jelleggel foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, ami lehetővé teszi a tömeges megfigyelési programok legitimálását, az évről évre kiterjedtebb jogkörök megadását a kormányoknak és titkosszolgálatoknak. A háborús zónából özönlő migránsok tömege Európa-szerte megerősíti a szélsőjobboldalt, ami lehetővé teszi, hogy a NATO-országok kétharmados lakossági támogatással bíró – radikális jobboldali – kormányokat működtessenek a tagállamok többségében. Az állandó fenyegetettség emellett lehetővé teszi, hogy a NATO rendfenntartó erőként legitimálja magát Európában. Ez szintén egy döntő tényező, mert a szovjet veszély ellen létrehozott katonai szövetség létezése a Szovjetunió felbomlásával értelmetlenné vált, ennek következtében két évtizede identitásválsággal küzd.

A terrorszerveteknek érdekében áll az anarchia fenntartása, hiszen ez lehetővé teszi a világ számos országából érkező “újoncok” állandó kiképzését, valós harctéri körülmények közt. Sajnos, – mint a fenti példákból látható – a NATO-országoknak szintén ezernyi oka van arra, hogy az anarchiát fenntartsák. Emiatt, ha kezdődik is újabb nyugati invázió Líbiában, az elhúzódó háború lesz, aminek célja nem a válság megoldása, hanem az állandó kiképzési környezet fenntartása, a távoli háborúk költségessége nélkül.


http://www.hidfo.ru/2016/03/rozsdapattintas/

Szlovákiai magyar szabadkömüvesség a gyakorlatban

De elöször egy idézet Drábik János Uzsoracivilizáció c. könyvéböl:

http://www.kontrollblog.com/2013/05/dr-drabik-janos-uzsoracivilizacio-i.html

"Évi egy millió fontot jövedelmező vagyonát Rhodes Lord Rothschildra hagyományozta 1888-ban írt harmadik végrendeletében azzal, hogy hozzon létre egy titkos társaságot, amely befejezi életművét. Az alapításra 1891 márciusában került sor. A társaságot Lord Rothschild megbízásából Lord Alfréd Milner vezette. Ennek az angliai központtal működő Rhodes Társaságnak hívták később a legbelsőbb irányító testületét Round Table-nek (Kerekasztalnak). A többi országban létrehozott helyi szervezeteit pedig Round Table Csoportoknak nevezték."

------------------------------

A kerekasztalból mára egyfajta "kódszó" lett: minden olyan elit-szervezet, melynek a nevében benne van ez a szó, az szabadkömüves.

Mint például:

Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

http://www.kerekasztal.org/rolunk/

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma.

(valójában a szlovákiai magyar politikát, kulturát és közéletet erösen befolyásoló szabadkömüves központ)

Ezen kívül a Kerekasztal munkájában részt vehetnek olyan jeles személyiségek, illetve vállalkozók, akik sokat tettek a közösség érdekében. A jeles személyiségek köre behatárolt: Kossuth-díjas írók, professzorok, szlovákiai magyar Európai Parlamenti képviselők. A vállalkozók köre meghívásos alapon történik, azok kerülnek megszólításra, akik anyagi eszközeikkel vagy egyéb módon nagyon komolyan járultak hozzá a szlovákiai magyar intézményrendszer fejlesztéséhez.

(tehát egyértelmüen elitista szervezet, mely rátelepedett a szlovákiai magyarság teljes intézményrendszerére, s amely nem demokratikus, hanem meghívásos alapon müködik, mint egy titkos társaság/testvériség)

... A Kerekasztal szervezési lebonyolítója a Fórum Kisebbségkutató Intézet.
Dátum: 2011. november 11

(11/11/11, a 11-es szám mint a halál szimbóluma a Kabbalában?!)

A kerekasztal tagszervezetei:

http://www.kerekasztal.org/rolunk/a-szlovakiai-magyarok-kerekasztala-tagszervezetei/

A fent linkelt listán jól látható, hogy szinte az egész szlovákiai magyar közélet szabadkömüves irányítás alatt van, s a szervezet lényegében az 1989 elötti Kommunista Párt szerepét tölti be, azzal a különbséggel, hogy míg a kommunisták nyíltan telepedtek rá mindenre, addig ezek a legnagyobb titokban próbálják tenni ugyanezt. Vajon mi szükség van a nagy titkolózásra?

Egyszer volt alkalmam beszélgetni egy volt kerületi MKP elnök egyik bizalmasával, s az röhögve mondta, hogy valójában már több szabadkömüves van a jelenlegi közéletben, kultúrában, vállalkozói szférában és politikában mint amennyi kommunista telepedett rá anno 1989 elött a társadalom szféráira.

A szervezet úgy müködik mint egy testvériség. Akárcsak a testvérek, a tagok néha öszintén utálják egymást, s rivalizálnak is egymással, viszont van egy közös "anyukájuk", aki megszabja nekik az irányt, megszabja, mikor miröl mit javasolt mondani, különösen a politikában és a közéletben, de nemkülöben még a kultúrában is. "Anyuka" szabja meg a tabutémákat is. Így tudják elfojtani a rendszerellenes kritikát szinte mindenhol, még akár a színdarabokban is.

A szlovákiai magyar kulturális élet az elmúlt 10-15 évben olyan silánnyá lett, hogy ettöl szerintem még a kommunizmus idején is jobb volt.

"Anyuka" székhelye Somorján van, a Kisebbségkutató Intézetben és a Kerekasztalnál.

A Kerekasztal "szóvivöje" jelenleg egy Tokár Géza nevü alak. Bár nyilvánosan "jelentéktelenebb profilt müködtet", csak mint egyszerü politikai kommentátor cikkez néha az Új Szó napilapban, furcsa módon nem okoz neki problémát sajtótájékoztatókon beülni a két jelenlegi szlovákiai magyar párt elnöke, Bugár Béla és Berényi József közé.

Balról: Berényi, Tokár és Bugár

Továbbá szeret az interneten is irkodni, a saját neve ill. a "jclayton" nicknév alatt, például:

http://kozbeszed.sk/author/jclayton/

Szerzö: Tokár Géza (viszont lásd az URL-ben a "jclayton" nicket)

Egy kis betekintés "jclayton" sötétebb oldalába, a néhai kukac.sk fórumon, ahol már 2009-2010-ben nagyon aktív volt ez a nicknév, itt például egy másik fórumozót zaklat azért, mert a másiknak nem tünik túl hihetönek a 2001. szept 11.-i merényletek hivatalos verziója:

http://www.kukac.sk/archivum/viewtopic.php?t=776&postdays=0&postorder=asc&start=30&sid=2177c9ee909468f7ec05312726d34dc3

Vajon miféle ember képes a szept 11-i merényletek hivatalos verziójának ilyen odaadó védelmezésére? Aki erre képes, az bármire képes.

Minél gátlástalanabb és kétarcúbb valaki, annál nagyobbak az esélyei a szervezeten belül az elömenetelre.

Amikor a "központban" úgy hiszik, hogy a jövöben változhat a közhangulat, például radikalizálódhat mélynemzeti irányba (vagy ök maguk akarják a helyzetet radikalizálni), akkor ennek megfelelöen új kezdeményezések felfuttatásába vágnak bele. A lényeg az, hogy az új (radikális) kezdeményezés élére is szabadkömüvesek kerüljenek.

Halász Béla: Nem szabad meghasonulnunk!

http://www.felvidek.ma/nezopont/publicisztika/60159-halasz-bela-nem-szabad-meghasonulnunk

A Kerekasztal KB tagjai

http://ujszo.com/napilap/kozelet/2012/11/12/a-kerekasztal-kb-tagjai

Csemadok (Hrubik Béla), Diákhálózat (Kovács Balázs), Fontos vagy! Mozgalom (Boldoghy Olivér), Fórum Információs Központ (Öllös László), Fórum Kisebbségkutató Intézet (Tokár Géza), Galánta és Vidéke Társulás (Horváth Adrián), Gútáért Polgári Társulás (Halász Béla), ...

http://halaszbela.sk/

Vajon Béla is rajonghat a numerológiáért? Lásd az elsö cikkeinek a dátumait: 31/1-én , majd 13/3-án nem kevesebb mint öt cikk.

(Szabadkömüves) színház az egész világ.

http://www.pokolraveluk.com/content/index.php?option=com_content&view=article&id=188:2016-03-20-12-12-01&catid=23:belfoeld&Itemid=60

Szíria

A hét elején nagy garral bejelentette a “Dzshebhat an-Nuszra”, hogy 48 órán belül…-most aztán…hű-meg ha…! Hát kissé megkéstek a 48-órán belüli rettenetes és elsöprő erejű offenzívájukkat a kormányerők ellen. Ha pedig ez volt “AZ A” beharangozott nagy offenzíva-ami tegnap számukra igencsak gyászos eredményt hozott-hát jobban tették volna, ha elhalasztják! De még inkább, ha eleve elvetették volna még a gondolatát is.

Hama tartományban a kormányerőktől származó jelentések szerint ugyanis tegnap szokatlan méretű latorpróbálkozásokat tapasztaltak Madadzhine és Rabayya települések környékén. Komolyan is vették a műsort. Aminek a vége az lett, hogy már annak is örült volna a terrorhorda, ha üres kézzel távozhat. De hát a legtöbb latoregyed nem tudott távozni sehogy. Örökre ott maradtak.

Igaz, a harcokban hat szír katona iselesett, három pedig megsebesült.

Deir ez-Zor tartományban a tartományi főváros és Mayadeen közötti főútvonal tekintélyes szakaszát már a kormányerők uralják. Itt nagyon pórul járt az ISIS-falka. Latorjai jó részét elküldte Palmürába. Azok tekintélyes hányada ott pusztult. Amelyek még életben maradtak, út hiján visszafelé menekülni nem tudnak! A Thayyem olajmezőt is bebukták. Szóval ráfaragtak cudarul.

Homsz tartomány kalifátusista pribékjei számára is rosszul végződött a tegnapi nap. Tall al-Bard környékén ismét öngyilkos autóbombákkal próbálkoztak. Az orosz légierő le is rendezte a kérdést. A Quraytayn városában fészkelő isisisták a földhöz szegezve kénytelenek hallgatni palmürai bűntársaik könyörgését valami segítségért, de az orrukat sem merik kidugni a városból. Az ugyanis a biztos véget jelenti számukra.

Pedig hát Palmüra patkányainak bármilyen segítség jól jönne!

Daraa tartományban, Anhul falunál mondhatja el az an-Nuszra horda, hogy “sikert” értek el. Már amennyiben sikernek nevezhetik, hogy támadásukat lekontrázta a szír hadsereg!-de valamiért megálltak. Így aztán a fele latorállomány még lélegzik!

Raqqa városának ISIS martalócai számára nem volt sikeres a tegnapi nap. Egy igen nagy fészküket szórta meg a “maradvány” orosz légierő. A raqqai latorzsoldlistáról legalább százhúsz pribéknevet le is húztak. Ráadásul két “emír” is kifeküdt a tegnapi légitámadás miatt. Ali Musa al-Shavah és Abu Farah pusztulása miatt nagy a latorajvék Raqqában.

Aleppo tartományban tegnap ismét az “Élet Útját” próbálta megkaparintani az an-Nuszra banda, egy eléggé erőtlen próbálkozással. Ott is veszett mind a huszonöt lator.

Aleppotól északra egy kicsivel, belháború dúl. A “Szabad Szíriai Hadsereg” és a “Dzshabhat al-Shāmīyah” nevű egyesült martalócbandák vívnak életre-halálra az ISIS-hordával Al-Kamaliyah és Yucca térségében. Utóbbiak esélyesei a harcnak. A kurdok és a hadsereg érdeklődve figyeli az eseményeket. Ha elérkezettnek látják az időt, majd beavatkoznak, és igazságot tesznek.

http://www.balrad.com/2016/03/20/sziria-88/