A The Washington Post megdöbbentően nyíltan elismerte, hogy egyes NATO-tagállamok azt akarják, hogy "az ukránok továbbra is harcoljanak és haljanak meg", hogy megakadályozzák Oroszország politikai térnyerését.

Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokról szóló április 5-i jelentésében a nagy amerikai lap nyilvánosságra hozta, hogy a NATO attól tart, hogy Kijev engedhet Moszkva egyes követeléseinek.

A Washington Post kifejezetten erről írt: "A NATO egyes tagjai számára jobb, ha az ukránok tovább harcolnak, és meghalnak, mintha túl korán vagy túl magas költséggel jönne létre a béke Kijev és Európa többi része számára".

Az USA vezette NATO katonai szövetség világossá tette, hogy hajlandó az utolsó ukránig harcolni Oroszország kivéreztetése és a nyugati geopolitikai érdekek érvényesítése érdekében.

A The Washington Post megdöbbentően nyíltan elismerte, hogy egyes NATO-tagállamok azt akarják, hogy "az ukránok tovább harcoljanak, és meghaljanak", hogy megakadályozzák Oroszország politikai térnyerését.

Az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokról szóló április 5-i beszámolójában a nagy amerikai lap nyilvánosságra hozta, hogy a NATO attól tart, hogy Kijev engedhet Moszkva egyes követeléseinek.

A Washington Post kifejezetten erről írt: "A NATO egyes tagjai számára jobb, ha az ukránok tovább harcolnak, és meghalnak, mintha túl korán vagy túl magas költséggel jönne létre a béke Kijev és Európa többi része számára".

Névtelen nyugati diplomaták hangsúlyozták, hogy "vannak határai annak, hogy a NATO-ban egyesek mennyi kompromisszumot támogatnak a béke megnyerése érdekében", és hogy inkább elhúzzák az ukrajnai háborút, ha megakadályozhatják, hogy Oroszország biztonsági aggályai teljesüljenek.

A lap szerint a NATO-tagok kétségbeesetten próbálják elkerülni, hogy "Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a győzelem látszatát se adják", és ennek érdekében szívesen kényszerítik húsdarálóba az ukránokat.

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormánya szorosan egyeztet Washingtonnal, és "szinte napi kapcsolatban" van a Fehér Házzal. Nyilvánvaló, hogy valójában ki a főnök.

A lap ugyancsak feltárta, hogy az amerikai hadsereg több mint 100 ezer katonát állomásoztat Európában.

A Washington Post szoros kapcsolatot ápol az amerikai kormánnyal. Az újság tulajdonosa a 200 milliárd dolláros Jeff Bezos, a történelem egyik leggazdagabb embere.

Bezos az Amazon megavállalat alapítója és ügyvezető elnöke is, amely több tízmilliárd dolláros szerződéseket kötött a CIA-val, a Pentagonnal, az NSA-val, az FBI-jal, az ICE-vel és más amerikai kormányzati szervekkel.

Ha a The Washington Post ilyen információkat közöl a NATO-ról, magas rangú fehér házi tisztviselőktől származó idézetekkel, akkor egyértelműen zöld utat kapott washingtoni kezelőitől.

Ez a jelentés félig-meddig hivatalos megerősítése annak, hogy a NATO az ukránokat csupán ágyútölteléknek tekinti az Oroszország elleni birodalmi proxy-háborúban.

Sőt, egyes nyugati tisztviselők ezt nyíltan ki is mondták.

Egy korábbi magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő, Eliot A. Cohen keményvonalas jobboldali háborús sólyom a The Atlantic magazinban megjelent cikkében azzal dicsekedett, hogy "az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei egy proxy-háborúban vesznek részt Oroszországgal".

Büszkén áradozott: "Több ezer lőszert szállítanak, és remélhetőleg sok mást is tesznek, például hírszerzési információkat osztanak meg - azzal a szándékkal, hogy orosz katonákat öljenek meg", hozzátéve: "minél többet és gyorsabban, annál jobb".

A külügyminisztériumi veterán kijelentette, hogy "az Ukrajnába érkező fegyveráradatnak áradásnak kell lennie".

A NATO-tagállamok pontosan ezt teszik: fegyverekkel árasztják el Oroszország szomszédját.

Ahelyett, hogy támogatnák az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat, az Egyesült Államok és az Európai Unió aktívan eszkalálja a háborút, több milliárd dollár értékű fegyvereket küldve Ukrajnának, köztük több tízezer páncéltörő rakétát, több ezer légvédelmi rakétát és több száz kamikaze drónt, valamint tankokat és páncélozott járműveket.

Amiről nem esik szó, hogy az amerikai és európai fegyvergyártó vállalatok nagy hasznot húztak a háborúból. A katonai magánvállalkozók részvényei az egekbe szöktek, miután Oroszország február 24-én Ukrajnába küldte csapatait, miközben a nyugati kormányok ígéretet tettek arra, hogy jelentősen növelik katonai kiadásaikat.

Joe Biden kormánya február végén azonnal 350 millió dollár értékben szállított fegyvereket, majd márciusban további 13,6 milliárd dolláros támogatást ígért Ukrajnának, ebből 6,5 milliárd dollárt katonai támogatásra.

A NATO külügyminiszterei április 6-án és 7-én találkoztak a katonai szövetség brüsszeli központjában, és ígéretet tettek az ukrajnai háború további eszkalálására.

A nyugati politikusokhoz több nem NATO-tagállam képviselője is csatlakozott, köztük Japán, Dél-Korea, Grúzia, Finnország, Svédország, Ausztrália és Új-Zéland.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter Brüsszelbe utazott a találkozóra, ahol eloszlatott minden kétséget afelől, hogy a NATO béke helyett több háborút akar.

"Azért jöttem ma ide, hogy a három legfontosabb dologról tárgyaljak: fegyverek, fegyverek és fegyverek" - foglalta össze Kuleba.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hasonlóan nyilatkozott: "Az invázió után a szövetségesek további katonai támogatással, több katonai felszereléssel léptek fel, és a mai találkozó egyértelmű üzenete volt, hogy a szövetségeseknek többet kell tenniük, és készek is többet tenni, hogy több felszerelést biztosítsanak, és felismerik és elismerik a sürgősséget".

Stoltenberg azzal büszkélkedett, hogy az Ukrajnának nyújtott közvetlen NATO katonai támogatás 2014-ig nyúlik vissza, és hogy az elmúlt nyolc évben, jóval Oroszország inváziója előtt több tízezer ukrán katonát képzett ki a NATO.

A NATO átlátszóan jobban szereti, ha az ukránok továbbra is az életüket áldozzák fel annak reményében, hogy meggyengítik és destabilizálják Oroszországot.

Eközben azok az ukránok, akik úgy gondolják, hogy a békének kellene megoldást jelentenie, nem pedig még több háborúnak, szörnyű következményekkel kell szembenézniük.

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokon részt vevő ukrán tárgyalófelet, Denisz Kirejevet meggyilkolták, állítólag az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) által, amely arról híresült el, hogy neonácik és más szélsőjobboldali szélsőségesek befolyása alatt áll.

Mindez a szélsőséges erőszak és a háborúskodás közvetlenül szembe megy a NATO azon állításával, hogy állítólag "védekező" szövetség.

A valóság az, hogy a NATO soha nem a védelemnek szentelte magát, nemhogy a demokráciának. A katonai szövetség 1949-es alapító tagjai között volt Portugália fasiszta diktatúrája.

Az első hidegháború idején a NATO a hírhedt Gladio hadművelet keretében támogatta a korábbi náci kollaboránsokat és fasisztákat. A NATO támogatásával szélsőjobboldali szélsőségesek terrortámadásokat hajtottak végre Európában, hogy megpróbálják elnyomni a baloldalt, különösen Olaszország hírhedt ólomévei alatt.

Amikor az első hidegháború véget ért, a NATO tovább terjeszkedett Oroszország határain, többször megszegve az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország ígéretét, miszerint a katonai szövetség Németország 1990-es újraegyesítését követően "egy centit sem mozdul kelet felé".

Az 1990-es évek bombázásai során a NATO elpusztította és feldarabolta a volt Jugoszláviát, amely ma már nem létezik országként.

Ezután a NATO 2001-ben segített az Egyesült Államoknak az afganisztáni háború megindításában, és 2021-ig közös katonai megszállást tartott fenn.

2011-ben a NATO háborút indított Líbia, Afrika legvirágzóbb országa ellen. A nyugati katonai hadjárat szétzúzta Líbia államát. A külföldi fosszilis tüzelőanyag-konszernek hamarosan kifosztották az észak-afrikai ország hatalmas olajtartalékait.

Líbiának még ma, 2022-ben sincs egységes központi kormánya. Vannak azonban szabadtéri rabszolgapiacai a szubszaharai afrikai menekültek számára.

Líbia, Afganisztán és a volt Jugoszlávia romjai mutatják, hogy mit kínál valójában a NATO a világnak.

És az USA vezette katonai szövetség most kész feláldozni Ukrajnát Washington és a Wall Street érdekeinek előmozdítása érdekében.

https://www.pokolafoldon.hu/hihetetlen/a-nato-hagyja-hogy-az-ukranok-tovabbra-is-meghaljanak-hogy-elvereztessek-oroszorszagot