Európa eddigi legátfogóbb számítógépes biztonsági gyakorlatát tartottak 29 ország mintegy 200 szervezetének és 400 szakemberének részvételével – derül ki az Európai Bizottság közleményéből.
Az Európai Unió Hálózat- és Információbiztonsági Ügynöksége (ENISA) által szervezett Cyber Europe 2014
elnevezésű, egész napos szimulációs gyakorlaton a résztvevők azt
tesztelhetik, hogy mennyire készültek fel a kibernetikai támadások
elhárítására.
A gyakorlaton köz-, illetve
magánszférában tevékenykedő szakértők, többek között számítástechnikai
biztonsági ügynökségek, hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító
nemzeti csoportok, minisztériumok, távközlési vállalatok,
energiaszolgáltatók, pénzügyi intézmények és internetszolgáltatók
valósághű, nagy léptékű “kiberbiztonsági” helyzetekben tesztelik
eljárásmódjaikat és képességeiket.
A Cyber Europe 2014 a legnagyobb és a
legösszetettebb az Európában rendezett ilyen típusú gyakorlatok között. A
gyakorlaton több mint 2000, az államok működését és az emberek
mindennapi tevékenységét alapjaiban érintő “kibereseményt” kell kezelni.
A gyakorlat feladatai között olyan válsághelyzetek megoldása szerepel,
mint alapvető jelentőségű energia-, vagy távközlési infrastruktúrák
elleni támadások, online szolgáltatások megtagadását célzó akciók,
kibernetikai támadási műveletekről szóló hírszerzési jelentések és
médiatudósítások kezelése, honlapok megrongálása, bizalmas információk
kiszivárogtatása.
A Cyber Europe 2014 decentralizált, azaz
a tesztfeladatok megoldására a gyakorlatellenőrző központ
koordinálásával Európa-szerte egyszerre több központban kerül sor. A
gyakorlat során tesztelik az európai szintű műveleti
információ-megosztást célzó uniós együttműködési eljárásokat is. Az
ENISA egy 2013-as jelentésében kiemelte, hogy a fenyegetésforrások egyre
kifinomultabb támadásokatindítanak, és egyre fejlettebb eszközöket
használnak.
Tavaly majdnem egynegyedével nőtt a
globális webalapú támadások száma, az adatokkal való visszaélések száma
pedig 61 százalékkal emelkedett 2012-höz képest. A nyolc legnagyobb
visszaélés mindegyike több tízmilliós nagyságrendű adatveszteséggel
járt, és 552 millió személy adatai kerültek illetéktelenek kezébe.
(MTI)
(MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése