Ami kiszivárgott a konszolidációról
Ezek között szerepelt a gyermeknevelés terheinek csökkentése, az iskolák javítása, a kórházi működés javítása, az oktatás átalakításának javítása és a háziorvosok jövedelmének emelése. Mindezekből már kiolvasható néhány irány: a kormány az egészségügyben és az oktatásban készül valamire.

A konkrét számokat (a hiányra, a kiadási és bevételi főösszegre, a makroadatokra) egyelőre még nem ismerjük, a főbb irányvonalak azonban már körvonalazódnak:
  • A bürokráciára költött pénz csökkentése (dereguláció, állami rezsicsökkentési program), a jelenlegi GDP-arányos 10%-os összeg felére vágása. Ezzel kapcsolatban olyan információk szivárogtak ki, miszerint a kormány csökkenteni fogja a kormányablakok és okmányirodák számát.
  • A közigazgatási reform folytatása: itt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet szokták megemlíteni.
  • Jelentős többletforrásokhoz juthat az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Zombor Gábor egészségügyi államtitkár a hírek szerint 200 milliárd forintnyi plusz pénzt kért az egészségügynek. Ebből finanszíroznák a kórházi adósságok konszolidációját, az alapellátást fejlesztenék (a több forráshoz több feladat és felelősség is járna), a béremelést folytatnánk, a maradék összeg pedig a kórházak állandóan hiányzó forrásait pótolná.
  • A szociális segélyek átalakítása, új otthonteremtési támogatás, családtámogatás növelése.
  • A NATO felé vállalt kötelezettség teljesítése: 10 év alatt a jelenlegi 0,75%-os GDP-arányos szintről 2%-ra kell emelni a honvédelmi kiadásokat.
Mindezek mellett a tavasszal bemutatott konvergenciaprogram adhat némi fogódzót a kérdésben. Ebből kiolvasható, hogy a kormány általában véve fegyelmezett költségvetési gazdálkodásra készül:
  • nem lesz általános béremelés a közszférában
  • nem terjesztik ki a közfoglalkoztatást (ez időközben a nyár elején felülíródott)
  • a költségvetési szervek árubeszerzései nem emelkedhetnek érdemben és az önkormányzatoknál is inflációtól elmaradó növekedés lehet csak
  • nyugdíjkiadások reálértéküket őrzik meg, ahogyan a kormány eddig is tervezte (azonban végül rendre alacsonyabb lett az infláció a tervnél, így a nyugdíjasok jól jártak)
  • a családi és szociális támogatások befagyasztva maradnak
  • gyógyszertámogatások kiadásainak növekedése elmarad az inflációtól
  • utazási költségvetési támogatásokat befagyasztják
  • állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkennek
  • kulturális és sport beruházások csak többletbevétel függvényében valósulhatnak meg

Hírfigyelő Szolgálat