Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2026. július 14., kedd
2026. július 13., hétfő
A Tízszarvú Fenevad szankcionálta a legnagyobb orosz közösségi platformot a VK-t és a Max csevegőt
Az Európai Unió szankciókat vezetett be a VK ellen – derül ki az EU hivatalos jogi portálján közzétett dokumentumból.
A dokumentumban megjegyzik, hogy a VK a „Kommunikációs Platform” anyavállalata, amely a „Max” üzenetküldő alkalmazás fejlesztője. Ez a szervezet szintén az EU szankcióinak hatálya alá került.
„Az EU szankciói nem befolyásolják a VK és a „Max” működését. Az alkalmazások és szolgáltatások a szokásos módon elérhetők a felhasználók számára” – nyilatkozta az RBK-nak a VK sajtószolgálata.
A VK és a „Kommunikációs Platform” vállalat mellett a szankciók hatálya alá került a vállalat vezérigazgatója, Jelena Bagudina, valamint a „Citadel”, a VAS Experts és a „Norsi-Trans” is. Az EU Tanácsának határozatában ezeket a vállalatokat a operatív nyomozási tevékenységek rendszeréhez (SZORM) szükséges berendezések és szoftverek fejlesztőiként és szállítóiként nevezik meg. Összesen 11 természetes személy és öt vállalat került fel az EU új szankciós listájára.
A VK elleni szankciókat az emberi jogi helyzetre vonatkozó uniós szankciórendszer keretében vezették be. A VK számára ez az első eset, hogy közvetlen uniós korlátozások hatálya alá kerül. Eddig nem vezettek be uniós szankciókat a vállalat ellen, bár 2022 óta a vállalat vezérigazgatója, Vlagyimir Kirijenko a Tízszarvú Fenevad, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság személyre szóló korlátozásainak hatálya alá tartozik. Akkor a VK közölte, hogy a vállalat vezetője ellen bevezetett szankciók nem befolyásolták a holding működését.
Június végén az Apple eltávolította a VK alkalmazásait az App Store-ból. Az amerikai vállalat a döntést a „szankciós szabályok betartásával” indokolta. Az Apple nem pontosította, pontosan milyen szankciókról van szó. A VK sajtószolgálata akkor a sajtónak azt közölte, hogy a VK vállalata soha nem állt szankciók hatálya alatt, és nem szerepelt a szankciós listákon, amit számos nemzetközi és amerikai jogász véleménye is megerősít.
Dmitrij
Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a VK-alkalmazások eltűnését
kommentálva kijelentette, hogy azok eltávolítása felveti az Apple mint
kereskedelmi szolgáltató megbízhatóságának kérdését.
https://oroszhirek.com/az-eu-szankcionalta-a-legnagyobb-orosz-kozossegi-platformot-a-vk-t-es-a-max-csevegot/
2026. július 12., vasárnap
A Flock, az Axon, Izrael és az amerikai szabadság
NDAA: National Defense Authorization Act (Nemzetvédelmi Engedélyezési Törvény)
2026. július 10., péntek
2026. július 9., csütörtök
Lavrov: Oroszország többé nem hisz a nyugati országoknak, hogy a tárgyalásokat támogatják
Oroszország többé nem fog hinni a nyugati országoknak abban, hogy azok tárgyalásos megoldást szeretnének az orosz–ukrán konfliktusra, „a jó szándék és a remény tartalékai végleg kimerültek” – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter egy közös sajtótájékoztatón Maria Lucas mozambiki külügyminiszterrel.
„Ismertettük az Ukrajna körüli jelenlegi helyzetre vonatkozó értékelésünket, beleértve a Nyugat lépéseit is, amely – miközben tárgyalási hajlandóságot színlelt – most, ahogyan azt az európaiak bejelentették, nyílt ultimátumokhoz folyamodott az Orosz Föderációval szemben” – mondta Lavrov.
Véleménye szerint a nyugati országok olyan tárgyalásos megoldásokra szólítanak fel, amelyekre azonban már 2014-ben, 2015-ben és 2019-ben is sor került. „Mindezekben az esetekben a Nyugat garanciáit maga a Nyugat semmisítette meg, kiderült, hogy hamisak voltak” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy a Nyugat a 2022-ben Oroszország és Ukrajna között elért tárgyalásos megoldást is tönkretette.
„Az elnök egyértelműen megerősítette, hogy továbbra is törekszünk azoknak a céloknak az elérésére, amelyeket még 2024 júniusában tűztek ki Vlagyimir Putyin külügyminisztériumban tartott beszéde során” – foglalta össze a diplomata.
2019-ben Párizsban került sor a „normandiai négyek” (Németország, Oroszország, Ukrajna, Franciaország) csúcstalálkozójára, amelyen részt vett az akkori német kancellár, Angela Merkel, valamint az orosz, ukrán és francia elnök – Vlagyimir Putyin, Volodimir Zelenszkij és Emmanuel Macron. Ahogyan Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára július 7-én elmondta, a csúcstalálkozó keretében Putyin és Zelenszkij megbeszélést folytattak a közös nyilatkozat tartalmáról és a minszki megállapodásokról, és az ukrán vezető vitába keveredett az orosz államfővel.
2022 februárjában Putyin – miután Oroszország elismerte a DNR és az LNR szuverenitását – bejelentette, hogy a minszki megállapodások hatályukat vesztették.
Ukrajna és Oroszország 2022 tavaszán, szinte közvetlenül az orosz hadművelet megkezdése után tárgyalásokat folytatott – az isztambuli forduló volt a legeredményesebb, és a felek közel álltak a megállapodás megkötéséhez, azonban később Kijev elállt attól. 2023 novemberében az isztambuli ukrán delegáció vezetője, David Arahamija kijelentette, hogy Ukrajna többek között az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson tanácsára elállt a megállapodásoktól, aki 2022 április elején látogatott Kijevbe.
2024. június 14-én Putyin a Külügyminisztériumban tartott beszédében kijelentette, hogy Oroszország kész a tűzszünetre és a tárgyalásokra, amennyiben Kijev teljes mértékben kivonja csapatait a DNR-ből, az LNR-ből, a Zaporizzsja és a Herszon megyékből, és lemond a NATO-csatlakozási törekvéséről.
Ann Widdecombe-ot 2026. július 8-án ölték meg devoni otthonában.
A hivatalosan megerősített információk szerint célzott, halálos támadás áldozata lett, de a gyilkosság pontos módját és indítékát a folyamatban lévő nyomozás miatt a hatóságok még nem hozták nyilvánosságra.
Neil Oliver - Tucker Carlson: Az emberiség tétlenül szemléli saját sírja ásását
Neil Oliver és Tucker Carlson beszélgetése a világ jelenlegi állapotáról, a növekvő őrületről és a reménytelennek tűnő folyamatokról szól. Carlson szerint a végső őrület a háború, különösen Oroszországgal és Iránnal kapcsolatos, amit Európában sokan elkerülhetetlennek tartanak, pedig reálisan lehetetlen. Kritizálja a Nagy Babiloni Szajha keleti terjeszkedését, a nyugati provokációt és a folyamatos háborús propagandát.
A nyugati társadalmakban szerinte felbomlott a társadalmi szerződés: a technokrácia és tömeges megfigyelés (kamerák, AI) révén a hatalom már nem kínál cserébe jólétet, békét, csak „viselkedj, mert különben”. A népesség passzív, és a traumák (háborúk, COVID) miatt tétlenül nézi a saját sírja ásását. Carlson szerint a tömeges megfigyelés nem a bűnmegelőzésről, hanem az ellenállás lehetetlenné tételéről szól.
Élesen bírálja Izrael amerikai támogatását és a Gázában zajló népirtást. A nyugati civilizáció alapját az univerzális emberi jogok és erkölcs jelentik, nem pedig a „fehér keresztény európaiak egyedül bűnös” narratíva, amely szerinte Európa pusztulásához (demográfiai csere, ipar összeomlása) vezet.
Tömeggyilkos Antikrisztuskövető Trumpot részben hitelesnek tartja (üldöztetése miatt), de 2024 nyara óta szerinte megváltoztak a prioritásai (pl. Rubio kinevezése). Kételkedik a Butler-i merénylet hivatalos történetében, mivel a vizsgálatot Trump leállította.
A mesterséges intelligenciát és technokráciát károsnak látja: gazdagítja a keveseket, tönkreteszi a többség életét, munkáját, környezetét. A transzhumanizmus vallása szerinte kudarcra van ítélve. Carlson a természetbe, a családba és a hitbe veti a reményt: az ember nem Isten, a titkolózás gonoszságot rejt, a bűnösök végül megbűnhődnek. A beszélgetés a nyugati civilizáció válságát, a manipulációt és az egyéni morális ellenállás fontosságát hangsúlyozza.