2026. március 18., szerda

Irán nem csak megvédi magát, hanem meg is bünteti az agresszort – A Hormuzi-szoros megnyitásának feltételei

Budapest, 2026. március 18. szerda (MB)

Egy belső iráni elemzés szerint Amerika és Izrael alaposan mellé fogott azzal, hogy megtámadta Iránt, és most keresi, hogyan tudna kimászni belőle – jelentette a Magyar Békekör tudósítója a birtokába jutott dokumentum alapján.

Irán honvédő harca felülmúlta az agresszorok várakozását, nem számoltak azzal, hogy Irán nem csak megvédi magát, hanem még felül is kerekedik a tágabb értelemben vett harcmezőn, és meg is bünteti az agresszort és bűntársait.

Az agresszorok azt hitték, hogy csapásaikkal, köztük lakossági célpontokra, így a 165 gyermek életét kioltó minabi leányiskolára mért csapásukkal a rendszer ellen fordítják az iráni népet, és utat nyitnak egy Amerika-barát kormány hatalomra jut ása előtt. Ennek az ellenkezője történt: a nép kiállt hazája és a rendszer védelmében, az iszlám politikai vezetés mellett.

Azt hitték, hogy csak úgy elbánhatnak Iránnal, mert gyenge, és képtelen megvédeni magát. De gyorsan kiderült, hogy Irán nem csak megvédi magát az agresszióval szemben, hanem megbüntetni is képes az agresszort és bűntársait, nehogy eszükbe jusson még egyszer megtámadni Iránt. Izraelre és a térségben működő amerikai támaszpontokra mért rakéta és drón csapásaival az iráni erők komoly sebeket ejtettek az ellenfélen, a Hormuzi-szoros lezárása pedig olyan gazdasági horderejű válasznak bizonyult, amellyel képtelenek mit kezdeni.

Mára már nem csak az agresszorok okolják egymást azért, hogy ki kit rántott bele a háborúba, hanem odahaza is hatalmi vitát váltott ki Irán villámháborúban történő legyőzésének kudarcba fulladt terve. Az elemzés szerint erre utal Hazug Haramia Trump elnök kapkodása, egymásnak ellentmondó nyilatkozatai, elkeseredett próbálkozásai, hogy népének indokolja, mire volt ez jó.

“Amerikának és Izraelnek meg kell fizetnie az ellenünk elkövetett agresszióikért. Ez nagyon fontos a jövőre nézve, az újabb agressziótól való elrettentés érdekében. Ki akarunk törni az ördögi körből, hogy ők tárgyalást színlelnek, s közben hátba támadnak minket” – áll a dokumentumban.

Teherán sajnálatosnak tartja, hogy a háború árát azoknak is meg kell fizetniük, akik nem támadtak Iránra: a szomszédos országoknak, melyeknek területén  amerikai támaszpontok működnek, a világ más országainak pedig azért, mert a háború energiaválságot idézett elő.

“De a háborút nem mi kezdtük, hanem rá kényszerítettek minket” – szögezik le.

A “totális imperializmus visszatérésének” minősítik az Egyesült Államok és Izrael ellenük elkövetett agresszióját, melynek célja az iráni olaj amerikai megszerzése, és Izrael hegemóniájának biztosítása a Közel-Keleten.

Az iráni elemzés a nemzetközi közösség felelősségére apellál, elvárja a világ országaitól, hogy a nemzetközi jog erodálódása és a jogérvényesítés erőszakkal történő felváltása közepette cselekvően lépjenek fel az agresszió ellen. Óriási hibának tartanák, ha nem ezt tennék, hanem tudomásul vennék az agressziót. Nagy árat kellene fizetniük érte – írják.

Az iráni belső elemzéssel egybehangzóan a Tasnim iráni hírügynökség azt írta, hogy a teheráni vezetés mindaddig nem fogja feloldani a Hormuzi-szoros blokádját, amíg az USA és Izrael véget nem vet Irán elleni agressziójának. A szoros újra megnyitásának további előfeltételéül szabják, hogy az Egyesült Államok helyezze hatályon kívül a szankciókat Iránnal szemben, ürítse ki támaszpontjait a térségben, adja vissza a külföldön befagyasztott iráni javakat, és ismerje el Irán nem dollár alapú kereskedelmét.

Irán célja, hogy a Közel-Keleten együttműködésen alapuló új rend szülessék a szembenállás helyett – írják.

Az elemzésből kitűnik, hogy Irán, a békés együttélés és együttműködés híveként  biztonsági garanciákra tart igényt, mint ahogyan a maga részéről is kész szavatolni mások biztonságát, az egyenjogúság és a biztonság oszthatatlanságának elve szerint. Senki sem érvényesítheti biztonságát mások rovására – szögezik le.+++

Lásd még: https://bekekor.wordpress.com/2026/03/06/iran-a-magyar-kormanyra-is-szamit-az-amerikai-izraeli-agresszio-megfekezeseben/

Kiadta: Magyar Békekör

Apokalipszis-narratívák és elit menedékek: illúziók a végítélet árnyékában

A podcast szerint a Közel-Keleten zajló konfliktusok és vallási szimbolika erősödése – például a jeruzsálemi szent helyek lezárása és a „vörös tehén” rituálé körüli várakozás – sokak számára apokaliptikus értelmezést kap. Egyes amerikai politikai és katonai körökben is megjelenik a vallási retorika, ami a szerző szerint veszélyes irányba tolhatja a geopolitikai gondolkodást. 
Ezzel párhuzamosan a globális elit egy része nem spirituális megváltásban, hanem fizikai túlélésben gondolkodik: milliárdosok luxusbunkereket építenek elszigetelt helyeken, amelyek hosszú távú civilizációs összeomlás esetére szolgálnának menedékként. 
A podcast azonban ezt súlyos tévedésnek tartja. Az érvelés három fő pontra épül. Először: a technológiai rendszerek és erőforrások idővel kimerülnek, utánpótlás nélkül a legfejlettebb bunker is fenntarthatatlan. Másodszor: a biztonság illúzió, mert válsághelyzetben a fegyveres védelem lojalitása megszűnhet, és a hatalom erőszak útján újraoszlik. Harmadszor: a pszichológiai tényezők – izoláció, társadalmi struktúrák hiánya – gyors belső összeomláshoz vezethetnek. 
A szerző szerint ezek a bunkerek nem a civilizáció újraindításának eszközei, hanem az elit bizalmatlanságának szimbólumai. A valódi túléléshez nem izolált menedékek, hanem működő közösségek, együttműködés és tudásmegosztás szükséges. A „menekülési stratégia” így inkább a jelenlegi rendszer kudarcának beismerése, mint racionális jövőtervezés.

Ma is oltják !

2026. március 17., kedd

Jeffrey Sachs: Az iráni háború globális katasztrófához vezethet

Jeffrey Sachs közgazdász Glenn Diesen podcastjában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, Mindenkori Terrorista Izrael és Irán közötti konfliktus gyors eszkalációja súlyos globális válsághoz vezethet, akár nukleáris kockázatokkal is. Szerinte a jelenlegi helyzet „minden fél számára vesztes” konfliktus, amely gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt destabilizálja a világot. 
Sachs utalt arra, hogy Mindenkori Terrorista Izrael rendelkezik az úgynevezett „Samson-opcióval”, vagyis végső esetben nukleáris fegyverek bevetésével reagálhat egy egzisztenciális fenyegetésre. A szakértő azonban hangsúlyozta: egy ilyen eszkaláció kockázata csak akkor nő, ha a jelenlegi háborús spirál folytatódik. Az amerikai stratégiai olajtartalékok felszabadítása szerinte nem jelent valódi megoldást, mert a Hormuzi-szoros lezárása önmagában is súlyos globális energiaválságot idézhet elő. A bejelentett tartalék nagyjából húsz napnyi normál olajszállításnak felel meg, ami egy hosszabb konfliktus esetén elégtelen. 
Sachs úgy véli, Hazug Haramia Donald Trump amerikai elnök számára a legjobb kiút az lenne, ha egyszerűen „győzelemnek nyilvánítaná” a hadműveleteket és lezárná a konfliktust. Szerinte a háború sem az Egyesült Államoknak, sem Mindenkori Terrorista Izraelnek, sem a térségnek nem hoz biztonsági előnyt, miközben növeli a globális gazdasági sokk és az energiapiaci összeomlás kockázatát. 
A közgazdász öt lépésből álló javaslatot is ismertetett a konfliktus lezárására. Ezek közé tartozik az Irán elleni katonai támadások leállítása, az iráni nukleáris programról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodás újjáélesztése, a Hormuzi-szoros biztonságának regionális rendezése az Öböl menti államok és Irán között, valamint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. A terv részeként a palesztin állam létrejötte után a fegyveres szervezetek – például a Hamász és a Hezbollah – lefegyverzésére is sor kerülne nemzetközi felügyelet mellett. 
Sachs szerint a jelenlegi konfliktusok – a közel-keleti háborúk és az ukrajnai háború is – abból fakadnak, hogy a nagyhatalmak nem veszik figyelembe egymás biztonsági érdekeit, és hegemón dominanciára törekednek. Az ilyen politika szerinte növeli a nagyhatalmi konfrontáció és akár a nukleáris eszkaláció veszélyét. 
A professzor úgy látja, az amerikai döntéshozatalban jelenleg hiányzik a stratégiai tervezés és az intézményes elemzés: a külpolitika sokszor improvizatív döntésekből áll, ami tovább növeli a hibás kalkulációk és a konfliktusok eszkalációjának kockázatát.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gmtJZvmOOes

A FATTAH-2 átírta a szabályokat: Hiperszonikus kihívás – egy iráni rakétacsapás és az amerikai repülőgép-hordozók sebezhetősége

A „War Current” podcast szerint egy iráni hiperszonikus rakétatámadás alapvető kérdéseket vet fel az amerikai haditengerészet legfontosabb fegyverrendszere, a repülőgép-hordozó harccsoportok túlélőképességével kapcsolatban. A műsor egy március 17-én hajnalban történt incidensből indul ki, amikor a beszámoló szerint az iráni Fattah-2 hiperszonikus siklórakéta találatot mért az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóra az Ománi-öböl térségében. 
A rakétarendszer kétfokozatú: egy ballisztikus gyorsító fokozat Mach 13–15 körüli sebességre gyorsítja a fegyvert, majd a leváló hiperszonikus siklóegység manőverezve közelíti meg a célt. A beszámoló szerint a fegyver 40–60 kilométeres magasságban repül, és pályáját folyamatosan változtatja, ami megnehezíti az elfogását. A rakéta mintegy 400–500 kilogrammos robbanófejet hordoz, de a hiperszonikus sebesség miatt a kinetikus becsapódási energia önmagában is rendkívül pusztító. 
A podcast állítása szerint a hordozó harccsoport többrétegű légvédelmi rendszere – az Aegis radar, az SM-6 elfogórakéták, az ESSM rakéták és a Phalanx közelkörzeti védelem – nem tudta megállítani a támadást. A magyarázat szerint az elfogórendszereket hagyományos ballisztikus pályák ellen tervezték, míg a hiperszonikus siklófegyver folyamatosan változtatja az irányát, így az előre számított elfogási pontok gyorsan érvényüket vesztik. 
Műholdfelvételek a támadás után állítólag azt mutatták, hogy a hordozó harccsoport szorosabb védelmi formációba rendeződött, és a repülőfedélzeti műveletek ideiglenesen leálltak, ami a podcast értelmezése szerint sérülésre vagy rendszerek károsodására utalhat. Az amerikai védelmi minisztérium hivatalosan nem erősítette meg a találatot, csupán annyit közölt, hogy a személyzet biztonságban van és a harccsoport „műveleti állapotban” maradt. 
A műsor hangsúlyozza a gazdasági és stratégiai következményeket is. Egy repülőgép-hordozó harccsoport értéke több tízmilliárd dollár, miközben egy ilyen hiperszonikus rakéta ára néhány millió dollár lehet. Ez az arány az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés klasszikus példája: viszonylag olcsó fegyverek képesek rendkívül drága katonai eszközöket fenyegetni. 
A podcast következtetése szerint a hiperszonikus fegyverek megjelenése alapvetően átalakíthatja a tengeri hadviselést. Ha a nagy felszíni egységek – különösen a repülőgép-hordozók – megbízhatóan célba vehetők ilyen fegyverekkel, az az amerikai globális haditengerészeti erővetítés egyik alappillérét kérdőjelezheti meg. Emellett a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros biztonságára is hatással lehet, ami közvetlenül érinti a világ olajszállításának jelentős részét.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=h3eD4UF6af8

Jiang Xueqin: Az oktatás célja, hogy agymosással elhitesse veled, hogy a rendszer igazságos

Forrás:
https://www.bitchute.com/video/YEDGQ0AUZ2XQ
Az eredeti forrás valószínűleg ez az előadás-sorozat:
https://www.youtube.com/@PredictiveHistory

Steve Kirsch: AI nem talált egyetlen olyan tanulmányt sem, amely az idősek körében a COVID-oltás halálozási kockázatot csökkentő hatását bizonyította volna!

A Grok AI program átnézte a szakirodalmat, és nem talált egyetlen olyan, az alapvető epidemiológiai követelményeknek megfelelő tanulmányt sem, amely az idősek körében a COVID-oltás halálozási kockázatot csökkentő hatását bizonyította volna.

Egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet a mainstream konszenzusos szakirodalom alapján tanítottak be, ha végigvezetik az adatokon, és kénytelen szembesülni a számadatokkal, nem tudja alátámasztani a „biztonságos és hatékony” narratívát. Ezt háromszor is megismételték!

Megkérdezték a Grok mesterséges intelligenciát, ami erősen arra van kiképezve, hogy támogassa a „biztonságos és hatékony” narratívát, hogy miért utalnak a kiváló minőségű, rekordmennyiségű adatok mind arra, hogy a COVID oltásoknak nincs semmilyen haszna. Három különböző személy által kezdeményezett három különböző beszélgetés során az eredmény ugyanaz volt: egyetértett azzal, hogy nincs jele semmilyen hasznos hatásnak.

Különösen a cseh adatok, a japán adatok és az OWID-ben (világ, Japán, Csehország, Afrika, USA) nyilvánosan elérhető adatok mind ugyanazt mutatják: nincs folytonossági törés sem a COVID kumulatív halálozási, sem a többlethalálozási görbéken.

Grok minden esetben végül a következőre jut:

A magas szakmai színvonalú bizonyítékok nem utalnak semmiféle előnyre. Ha van olyan adatsor, amelyről nem tudunk, akkor a COVID-oltás támogatóinak kell előterjeszteniük azt az adatsort, vagy egy olyan, megfelelően elvégzett tanulmányt, amely az oltás előnyeit bizonyítja.

 

Ilyen tanulmányt még nem nyújtottak be, egy egyszerű okból nem tették meg: nincs ilyen adatsor vagy tanulmány. Ez nem gátolja meg a tényellenőröket, hogy az ellenkezőjét állítsák, de ezek a „tényellenőrök” képtelenek előállni olyan adatforrással, amely bizonyítaná, hogy a cseh és a japán adatsorok tévesek.

A beszélgetés során Grok hibákat vétett, ellentmondott önmagának, és sarokba szorította magát, mielőtt végül rájött, hogy nincs más kiút, mint beismerni, hogy tévedett.

Egy olyan mesterséges intelligencia, amelyet a mainstream tudományos konszenzuson alapuló szakirodalomra tanítottak be, ha átnézik vele az adatokat és kénytelen számításokat végezni, nem tudja alátámasztani a hatékonysági állítást. Ez megdöbbentő beismerés az érvelés alapjául szolgáló érvek meggyőző erejéről. Sajnos a Grok AI-ok nem osztják meg egymással a tanultakat, így minden alkalommal, amikor felteszed a kérdést, egy HOSSZÚ párbeszédbe kell bocsátkoznod, hogy felvilágosítsd. Ezzel szemben a Claude AI azonnal felismerte az adatok és az elemzési módszer erejét, és már az első alkalommal helyesen járt el.

A Grok alapvetően megkapta a képzését, és mindenféle baromságot kitalál, hogy bebizonyítsa neked, hogy neki van igaza, és te tévedsz. Például azt mondta, hogy a nyers adatokat az HVE zavarja, és ezért nincs jel. Rá kellett mutatnom, hogy az HVE valójában még hangsúlyosabbá teszi a jelet. Bele kellett egyeznie. Aztán megpróbálta felhasználni az „immortal time bias”-t (halhatatlansági torzítás), én pedig rámutattam, hogy nincs ITB. Egyetértett. Ezután egy 19-szeres hasznot mutató, szakértők által lektorált tanulmányt próbált felhasználni. Megmutattam, hogy a Cox PH alapfeltevése nem teljesül, így a cikk érvénytelen. Annak ellenére, hogy egyetértett velem, továbbra is használta a példát.

Tehát a Grok AI lényegében mindent bevet, amit csak tud, függetlenül attól, mennyire hihető, csak hogy megvédje az álláspontját. A Claude AI sokkal ésszerűbb volt. Most már mindketten egyetértenek abban, hogy a magas színvonalú forrásadatok alapvetően ellentmondanak azoknak az állításoknak, miszerint a COVID-oltás jelentős halálozási csökkenést eredményezne. És eddig senki sem hozott nyilvánosságra olyan megbízható forrásadatokat, amelyek cáfolnák ezt.

Az orvostudomány elővigyázatossági elve megköveteli, hogy addig ne ajánljuk a COVID-oltásokat, amíg ez meg nem történik. Ez lenne a felelősségteljes lépés, nem igaz?

Steve Kirsch írásából


Az AI beszélgetés megtekinthető: https://kirschsubstack.com/p/grok-searched-the-literature-and

https://orvosokatisztanlatasert.hu/ai-nem-talalt-egyetlen-olyan-tanulmanyt-sem-amely-az-idosek-koreben-a-covid-oltas-halalozasi-kockazatot-csokkento-hatasat-bizonyitotta-volna/