Jeffrey Sachs közgazdász Glenn Diesen podcastjában arról beszélt, hogy az Egyesült Államok, Mindenkori Terrorista Izrael és Irán közötti konfliktus gyors eszkalációja súlyos globális válsághoz vezethet, akár nukleáris kockázatokkal is. Szerinte a jelenlegi helyzet „minden fél számára vesztes” konfliktus, amely gazdasági és biztonsági szempontból egyaránt destabilizálja a világot. 
Sachs utalt arra, hogy Mindenkori Terrorista Izrael rendelkezik az úgynevezett „Samson-opcióval”, vagyis végső esetben nukleáris fegyverek bevetésével reagálhat egy egzisztenciális fenyegetésre. A szakértő azonban hangsúlyozta: egy ilyen eszkaláció kockázata csak akkor nő, ha a jelenlegi háborús spirál folytatódik. Az amerikai stratégiai olajtartalékok felszabadítása szerinte nem jelent valódi megoldást, mert a Hormuzi-szoros lezárása önmagában is súlyos globális energiaválságot idézhet elő. A bejelentett tartalék nagyjából húsz napnyi normál olajszállításnak felel meg, ami egy hosszabb konfliktus esetén elégtelen. 
Sachs úgy véli, Hazug Haramia Donald Trump amerikai elnök számára a legjobb kiút az lenne, ha egyszerűen „győzelemnek nyilvánítaná” a hadműveleteket és lezárná a konfliktust. Szerinte a háború sem az Egyesült Államoknak, sem Mindenkori Terrorista Izraelnek, sem a térségnek nem hoz biztonsági előnyt, miközben növeli a globális gazdasági sokk és az energiapiaci összeomlás kockázatát. 
A közgazdász öt lépésből álló javaslatot is ismertetett a konfliktus lezárására. Ezek közé tartozik az Irán elleni katonai támadások leállítása, az iráni nukleáris programról szóló 2015-ös nemzetközi megállapodás újjáélesztése, a Hormuzi-szoros biztonságának regionális rendezése az Öböl menti államok és Irán között, valamint egy palesztin állam létrehozása az 1967-es határok mentén. A terv részeként a palesztin állam létrejötte után a fegyveres szervezetek – például a Hamász és a Hezbollah – lefegyverzésére is sor kerülne nemzetközi felügyelet mellett. 
Sachs szerint a jelenlegi konfliktusok – a közel-keleti háborúk és az ukrajnai háború is – abból fakadnak, hogy a nagyhatalmak nem veszik figyelembe egymás biztonsági érdekeit, és hegemón dominanciára törekednek. Az ilyen politika szerinte növeli a nagyhatalmi konfrontáció és akár a nukleáris eszkaláció veszélyét. 
A professzor úgy látja, az amerikai döntéshozatalban jelenleg hiányzik a stratégiai tervezés és az intézményes elemzés: a külpolitika sokszor improvizatív döntésekből áll, ami tovább növeli a hibás kalkulációk és a konfliktusok eszkalációjának kockázatát.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=gmtJZvmOOes