A „War Current” podcast szerint egy iráni hiperszonikus rakétatámadás alapvető kérdéseket vet fel az amerikai haditengerészet legfontosabb fegyverrendszere, a repülőgép-hordozó harccsoportok túlélőképességével kapcsolatban. A műsor egy március 17-én hajnalban történt incidensből indul ki, amikor a beszámoló szerint az iráni Fattah-2 hiperszonikus siklórakéta találatot mért az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozóra az Ománi-öböl térségében. 
A rakétarendszer kétfokozatú: egy ballisztikus gyorsító fokozat Mach 13–15 körüli sebességre gyorsítja a fegyvert, majd a leváló hiperszonikus siklóegység manőverezve közelíti meg a célt. A beszámoló szerint a fegyver 40–60 kilométeres magasságban repül, és pályáját folyamatosan változtatja, ami megnehezíti az elfogását. A rakéta mintegy 400–500 kilogrammos robbanófejet hordoz, de a hiperszonikus sebesség miatt a kinetikus becsapódási energia önmagában is rendkívül pusztító. 
A podcast állítása szerint a hordozó harccsoport többrétegű légvédelmi rendszere – az Aegis radar, az SM-6 elfogórakéták, az ESSM rakéták és a Phalanx közelkörzeti védelem – nem tudta megállítani a támadást. A magyarázat szerint az elfogórendszereket hagyományos ballisztikus pályák ellen tervezték, míg a hiperszonikus siklófegyver folyamatosan változtatja az irányát, így az előre számított elfogási pontok gyorsan érvényüket vesztik. 
Műholdfelvételek a támadás után állítólag azt mutatták, hogy a hordozó harccsoport szorosabb védelmi formációba rendeződött, és a repülőfedélzeti műveletek ideiglenesen leálltak, ami a podcast értelmezése szerint sérülésre vagy rendszerek károsodására utalhat. Az amerikai védelmi minisztérium hivatalosan nem erősítette meg a találatot, csupán annyit közölt, hogy a személyzet biztonságban van és a harccsoport „műveleti állapotban” maradt. 
A műsor hangsúlyozza a gazdasági és stratégiai következményeket is. Egy repülőgép-hordozó harccsoport értéke több tízmilliárd dollár, miközben egy ilyen hiperszonikus rakéta ára néhány millió dollár lehet. Ez az arány az úgynevezett aszimmetrikus hadviselés klasszikus példája: viszonylag olcsó fegyverek képesek rendkívül drága katonai eszközöket fenyegetni. 
A podcast következtetése szerint a hiperszonikus fegyverek megjelenése alapvetően átalakíthatja a tengeri hadviselést. Ha a nagy felszíni egységek – különösen a repülőgép-hordozók – megbízhatóan célba vehetők ilyen fegyverekkel, az az amerikai globális haditengerészeti erővetítés egyik alappillérét kérdőjelezheti meg. Emellett a Perzsa-öböl és a Hormuzi-szoros biztonságára is hatással lehet, ami közvetlenül érinti a világ olajszállításának jelentős részét.

Forrás: https://www.youtube.com/watch?v=h3eD4UF6af8