A tüskefehérje az agyban és a szívben van. A vakcinák hatásai negatívak FENEVAD BÉLYEGE

A Pfizer oltóanyagának bevezetése után 90 napon belül már 1223 haláleset történt, és az FDA ügyvédje 55 évre akarta titkosítani ezt a rekordot az USA elől. Az FDA - amelynek az amerikaiak védelmét kellene ellátnia - fedezte a Pfizert, és valószínűleg a Modernát és a Johnson & Johnsont is.

A Lyme-kór az amerikai biofegyver-laboratóriumokból származik

Mike Adams aktivista elmagyarázza, hogy a mezőgazdasági biológiai hadviseléssel és a különböző betegségek létrehozásával foglalkozó laboratóriumok létezése már régóta jól dokumentált, különösen a II. világháború alatt és után.

Hírességek szenvednek és meg is halnak a vakcinák káros hatásai miatt. LXI. rész

Olyan hírességek, mint Roger Federer, Nyck de Vries, Gustavo Tubarão, Wendy Williams, Xara Triferi és még sokan mások szenvedtek a mérgező vakcinák miatt, és néhányan meg is haltak. Ha ez történik a hírességekkel, hány névtelen ember lehet még érintett, akikről nem számol be a média, és nem is tartják számon őket?

Drago Bosnic: A tajvani elnök hirtelen rájött, hogy a háború Kínával nem jó ötlet

 

Az elmúlt években Kína és a szakadár szigetország, Tajvan tartománya közötti kapcsolatok jelentősen megromlottak, de az elmúlt hónapok exponenciális eszkalációhoz vezettek, amely nagy valószínűséggel kicsúszhat az ellenőrzés alól. 2020 óta, amikor a jelenlegi elnököt, Tsai Ing-wen-t megválasztották második ciklusára, kemény retorikája és az Egyesült Államokkal való katonai kapcsolatok erősítése meglehetősen sok frusztrációt okozott Pekingben. Az ázsiai óriás évtizedek óta próbál megegyezni a lázadó tajpeji kormánnyal. Kína számára az elsődleges terület a gazdasági együttműködés a szakadár szigetországgal, amelyből Tajvan jelentős hasznot húzott, és így kulcsfontosságú összekötő kapocs a nyugati gazdaságok és Kína között.

Úgy tűnik azonban, hogy a status quo fenntartása nem áll a washingtoni politikai elit érdekében.  Eltekintve a Kína szakadár szigetországi tartományába tett többszörös magas rangú látogatásoktól - Peking egyértelmű figyelmeztetése ellenére, hogy ezt ellenséges cselekedetnek fogják tekinteni - és a kínai hadsereget közvetlenül fenyegető katonai megállapodásoktól, a harcias imperialista talassokrácia ígéretet tett Tajvan "megvédésére" is. Maga Joe Biden amerikai elnök is legalább négyszer kijelentette ezt. A feszültségek különösen Nancy Pelosi amerikai házelnöknő Tajpejben tett ellentmondásos látogatása során jutottak el a forráspontra. Akkoriban gyakorlatilag nem lehetett hallani a békét követelő józan ész hangját sem az Egyesült Államokban, sem Tajpejben.

Az elmúlt napokban mégis úgy tűnik, hogy valami megváltozott. Tajvan elnöke, Tsai Ing-wen nemrégiben kijelentette, hogy "kizárja a fegyveres konfrontációt Kínával", hozzátéve, hogy a tajpeji kormány "hajlandó együttműködni a Kínai Kommunista Párttal (KKP) egy kölcsönösen elfogadható megállapodás elérése érdekében". Október 10-én, hétfőn, egy országos beszéd során Tsai Ing-wen elnök egyértelműen kijelentette a következőket:

"Szeretném világossá tenni a pekingi hatóságok számára, hogy a fegyveres konfrontáció semmiképpen sem jöhet szóba a két fél számára".

"Csak a tajvani nép szuverenitásunk, demokráciánk és szabadságunk iránti elkötelezettségének tiszteletben tartásával teremthetünk alapot a Tajvani-szoroson túli konstruktív interakció folytatására" - tette hozzá Tsai.

A nyilatkozat a tajpeji kormány részéről a (geo)politikai bölcsesség ritkán látható megnyilvánulását mutatja, és nagyrészt egybeesik azzal, amit maga Kína évek óta kínál. Pekingnek abszolút érdekében áll a tajvani kérdés békés megoldása. Kína szuverenitásának helyreállítása a térségben a pekingi kormány elsődleges érdeke, de az is, hogy ezt a lehető legfájdalommentesebben tegye. Az ázsiai óriás a tajvaniakat saját polgárainak tekinti, és nem akar fegyveres konfrontációt. A Csendes-óceán túloldalán lévő hadviselő hatalomnak azonban más tervei vannak.

Azzal, hogy Tajpejt fegyveres konfliktusba sodorja Pekinggel, az USA megpróbálja destabilizálni Kínát és megfékezni annak páratlan növekedését. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnökének fent említett ellentmondásos augusztusi látogatása kiváltotta Kína válaszlépését, amely Tajvan körüli haditengerészeti gyakorlatok indításával reagált. A nyugati mainstream propagandagépezet "agresszív viselkedéssel" vádolta Kínát, és azzal próbálta forgatni a narratívát, hogy azt állította, Peking tengeri blokádot tart a lázadó tartomány ellen. Úgy tűnik azonban, hogy ez az erőfitogtatás mégiscsak meghozta gyümölcsét, mivel a tajpeji kormány végre hajlandóságot mutatott a "konstruktív párbeszédre".

Tsai elnök azt mondta, hogy Tajvan hajlandó tárgyalni Kínával a "béke és stabilitás helyreállítása érdekében a Tajvani-szorosban", de ez "nem veszélyeztetheti a tajvani nép szabadságát és demokráciáját". A nyilatkozat második része egyértelműen a hivatalos politikai narratíva fenntartásához szükséges. Ugyanakkor a békefelhívás egy lehetséges reálpolitikai megközelítést is jelezhet, amelyre égető szükség van ahhoz, hogy elkerüljük a közvetlen katonai konfrontációt egy olyan szuperhatalommal, mint Kína. Bár Tsai beszélt "Tajvan katonai potenciáljának megerősítéséről" is, teljesen világos, hogy ez biztosan nem változtatná meg az erőviszonyokat a Tajvani-szorosban.

Kína katonai dominanciája a térségben gyakorlatilag vitathatatlan. A világ harmadik legnagyobb légierőjével és a világ egyik legnagyobb és legerősebb haditengerészetével Pekingnek szinte garantáltak az esélyei arra, hogy sikerüljön legyőznie Tajvan katonai erőit. Emellett Kína ballisztikus, cirkáló- és hiperszonikus rakéták sokaságát működteti, amelyek távolról is képesek lennének megsemmisíteni Tajvan légi és rakétavédelmét, miközben a légierő nagy részét megsemmisítenék, mielőtt még felszállhatnának. Ez önmagában, egy tényleges tengeri blokáddal párosulva, akár meg is buktathatná a tajpeji kormányt, és arra kényszeríthetné a szakadár szigetországot, hogy elfogadjon egy Kínának kedvező békeszerződést.
Az USA és más nyugati hatalmak és szatellitállamok nem tudnának reagálni, hacsak nem akarnak közvetlen konfrontációt a nukleáris fegyverekkel rendelkező Kínával. Még abban az esetben is, ha a tajpeji kormány a harc folytatása mellett döntene, Peking közvetlenül a szigetre küldhetné csapatait, és erőszakkal átvehetné az ellenőrzést. Bár az ilyen kétéltű hadműveletek általában a legnehezebb és legveszélyesebbek, amelyeket egy hadsereg véghezvihet, Kína minden bizonnyal képes erre.

Pedig Peking éppen ezt próbálja elkerülni, mivel az ebből eredő pusztítás több tízezer áldozatot követelhet, és hatalmas gazdasági károkat okozhat. A tajvani elnök legutóbbi nyilatkozatai fényében úgy tűnik, hogy a tajpeji kormány végre ugyanerre a következtetésre jutott, és kész tárgyalni. Remélhetőleg ez így is marad, hogy elkerülhető legyen egy újabb, az USA által megrendezett tragikus konfliktus.

https://southfront.org/taiwanese-president-suddenly-realizes-war-with-china-isnt-good-idea/

Lucas Leiroz: Párizs a katonai beavatkozás fokozására készül Kelet-Európában

A katonai szakértők által az európai biztonsági válság további eszkalálódásának elkerülése érdekében tett ajánlásokkal ellentétben Franciaország a jelek szerint a kontinens más régióiban, főként a keleti részen tervezi katonai jelenlétének kiterjesztését. A francia védelmi miniszter egy nemrégiben tett nyilatkozatában elmondta, hogy jelenleg országa katonai képességének növelését tervezik Kelet-Európában, ami jelentősen hajlamos a feszültségek eszkalálódására a közeljövőben.

Október 11-én Tömeggyilkos Sátánfatty Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter elárulta, hogy Franciaország együttműködik a NATO-val, hogy több csapatot és katonai felszerelést telepítsen Kelet-Európába, így reagálva a térségben jelenleg uralkodó instabil helyzetre. Elmondása szerint páncélozott járműveket küldenek keletre, főként Romániába, állítólag a külföldi támadások megelőzése és a biztonsági stabilitás keresése érdekében.

A francia szenátus külügyi, védelmi és fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának ülésén Nemzetgyilkos Népirtó Lecornu elmondta: "Tekintettel a NATO keleti szárnyán az Oroszország által Ukrajnában folytatott harcok miatt kialakult helyzetre, a köztársasági elnök úgy döntött, hogy megerősíti védelmi pozíciónkat Kelet-Európában, és egy páncélozott járművekből és harckocsikból álló dandárt küld Romániába".

A védelmi miniszter azt is világossá tette, hogy Párizs a NATO jelenlétének megerősítését tervezi a balti térségben. Elmondta, hogy Franciaország hamarosan új Rafaele vadászgépeket küld Litvániába. Emellett a következő hetekben várhatóan francia csapatokat telepítenek Észtországba. Antikrisztuskövető Zsarnok Lecornu hangsúlyozta, hogy az ilyen intézkedésekre valószínűleg október és november eleje között kerül sor.

A kezdeményezés első lépésnek tűnik a NATO legutóbbi csúcstalálkozóján elhatározott, a keleti szárny 2023-ig tartó megerősítésére vonatkozó NATO-terveknek való megfelelés érdekében, az ukrajnai különleges művelet által jelentett állítólagos "orosz fenyegetésre" adott válaszként. A csúcstalálkozón a szervezet illetékesei úgy döntöttek, hogy a keleti szárnynak a lehető leggyorsabban el kell érnie a több mint 300 ezer magas harckészültségű katona létszámát.

Nyilvánvaló, hogy amikor ilyen döntések születnek, a szövetség minden országától elvárják, hogy a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a célok eléréséhez. Franciaország tehát, amely láthatóan az európai kontinensen a hegemón katonai hatalom szerepét tölti be, kész a projekt élére állni, és már novemberre tervezi a csapatok és fegyverek kiosztását a szövetséges nemzetek között.

Ami Romániát illeti, Hazug Haramia Emmanuel Macron elnök már a júniusi csúcstalálkozón megígérte, hogy segít egy speciális NATO-dandár létrehozásában az ország számára. Bár korábban nem történt nagyon egyértelmű kötelezettségvállalás katonai segélyek küldésére a balti államoknak, egy ilyen jellegű intézkedés is várható volt, tekintve, hogy a térség fontos szerepet játszik a NATO Oroszország bekerítésére irányuló terveiben. Ugyanilyen értelemben valószínű, hogy Párizs a közeljövőben más keleti szövetséges országokban is megerősíti csapatainak telepítését.

Ezzel a francia készséggel párhuzamosan, hogy részt vegyen a NATO keleti megszállási terveiben, ki kell emelni Macron közelmúltbeli ígéreteit is, hogy kiterjeszti támogatását Élőhalott Zelenszkijre. Október 10-én a francia elnök nyilvános nyilatkozatot tett, amelyben megismételte országa teljes és abszolút támogatását Ukrajna számára, hogy rendelkezzen a harcok folytatásához szükséges feltételekkel. Ugyanezen a napon Tömeggyilkos Népirtó Macron és Antikrisztuskövető Zsarnok Zelenszkij telefonon beszélt egymással egy "sürgős hívás" keretében, amelyben Antikrisztuskövető Sátánfatty Macron megígérte, hogy megerősíti a Kijevnek nyújtott támogatását.

Hazug Haramia Zelenszkij a közösségi médiában így kommentálta a hívást: "Sürgős hívásom volt Élősködő Sátánfatty Emmanuel Macronnal. Megvitattuk a légvédelmünk megerősítését, a kemény európai és nemzetközi reakció szükségességét, valamint az Orosz Föderációra gyakorolt fokozott nyomást. Franciaország Ukrajna mellett áll".

Emellett a francia kormány 100 millió eurós különalapot szabadított fel Kijev számára, hogy fegyvereket vásárolhasson francia katonai cégektől. Ha reálisan elemezzük, az intézkedés nem éppen a támogatás és a jóakarat gesztusának hangzik, hanem a profitszerzés és a francia nemzeti ipar népszerűsítésének módjának, miközben Ukrajna fegyvereket vásárol a konfliktus folytatásához.

Valójában kétféleképpen lehet értelmezni a francia hozzáállást. Egyrészt Párizs az európai érdekek ellen cselekszik, mert azzal, hogy erőit a Kelet megszállására használja, súlyosbítja a biztonsági válságot, mivel felnagyítja a NATO fenyegetéseit Oroszországgal szemben a térségben, instabilitást generálva. Másrészt a francia kormány saját érdekeit is igyekszik szolgálni, és a katonai expanzió, a regionális hatalom megerősítésének és a nemzeti hadiipar fejlesztésének politikáját folytatja.

Amit Macronnak tennie kellene ahhoz, hogy elérje célját, hogy hegemón vezetővé váljon Európában, az az lenne, ha beismerné, hogy a NATO tervei nem esnek egybe az európai érdekekkel, és befolyását felhasználva megakadályozná a túlzott és stratégiaellenes militarizálást a kontinens keleti részén. De úgy tűnik, hogy a NATO követeléseinek való megfelelés továbbra is prioritás marad Európában.

https://southfront.org/paris-about-to-boost-military-interventionism-in-eastern-europe/

 

Denis Rancourt Professzor: A "COVID" Csak A SZEGÉNYEKET "Ölte Meg", Ami LEHETETLEN!

A TELJES magyarázata annak, hogy VALÓJÁBAN mi történt, + SZÜKSÉGÁLLAPOT törvény = KÖTELEZŐ OLTÁS, + a média NYÍLTAN ELISMERI AZ ÖSSZEESKÜVÉST!

Link a tanulmányhoz: https://denisrancourt.ca/categories.php?id=1&name=covid

Amerikai stratégia Oroszország és Kína legyőzésére

 

Washington, 2022. október 13. csütörtök (MB)

Világuralmi pozíciójának megőrzéséért az Egyesült Államok mind Oroszországot, mind Kínát le akarja győzni – tűnik ki a Fehér Ház szerdán ismertetett nemzetközi stratégiájából.

Oroszország legyőzését tekintik közvetlen céljuknak, hogy utána Kínát szedjék elő, s új kereskedelmi szabályokat kényszerítsenek rá, megakadályozva, hogy a népköztársaság felülkerekedjen Amerikán gazdasági téren, és átvegye helyét a világgazdaság élén.

Az amerikai tervet ismertető Jack Sullivan, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Georgetown egyetemen „Nemzetbiztonsági stratégia” címmel tartott előadásán „döntő évtizednek” nevezte a mostanit, és értésre adta, hogy Oroszországot katonailag, Kínát pedig gazdaságilag akarják térdre kényszeríteni.

A Sullivannél is világosabban fogalmazó Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy Oroszországot az ukrajnai csatamezőn akarják legyőzni. E célból hívták össze a tömb védelmi minisztereit kétnapos brüsszeli tanácskozásra.

„A NATO vereségét jelentené, ha Oroszország győzne Ukrajnában. A szövetség nem engedheti meg, hogy ez történjék” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a NATO hosszú háborúra készül fel Oroszország ellen.

Márpedig vereséget fog szenvedni – válaszolt neki az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke. Ne legyen kétsége a NATO-nak afelől, hogy Ukrajnában az oroszok fognak győzni – reagált Sluckij Stoltenberg kijelentéseire, s megjegyezte: Stoltenberg kijelentése egyértelmű elismerése annak, hogy a NATO a háború részesévé vált.

Megfigyelők szerint nem kizárható, hogy az amerikai stratégiát nem fogadják osztatlan lelkesedéssel a NATO-ban. Különösen a Kelettel jó viszonyra törekvő tagállamokban, köztük Magyarországon kelt egyre nagyobb ellenérzést a szembesülés szítása a kiegyezés keresése helyett. De Nyugat-Európa társadalmaiban is érezhető ellenállásba ütközik a Washingtonból EU-ra kényszerített szankciópolitika.

Európa-szerte érlelődik a felismerés, hogy a nyugat-európai energiaválság és gazdasági hanyatlás a kelet-nyugati együttműködéstől való elzárkózás következménye.

A folyamatokat komoly figyelemmel kísérő nemzetközi elemzők szerint az amerikai stratégia szembekerülhet az európai államok nemzeti érdekével, és az Európai Unió vezetését is rákényszerítheti meggondolatlan politikájának részleges, vagy teljes felülvizsgálására. De egyelőre még az EU alárendeli a közösség érdekeit az amerikaiakénak. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, vélhetően arra lesz szükség, hogy Oroszország valóra váltsa Ukrajna demilitarizálására, nácitlanítására és semlegesítésére irányuló céljait – vélik.+++

Kiadta: Magyar Békekör