Eljött Magyarországon az „offshore-lovagok” aranykora

Ha az embernek olyan bevételei vannak, amely után elfelejt adózni, akkor csúnyán megütheti a bokáját, kivéve, ha elég nagyban csinálja, és ismeri a vonatkozó jogszabályokat. Egy olyan adóamnesztiát fogadott el az országgyűlés még a múlt év legvégén, amely lehetőséget ad a korábban eltitkolt tőkejövedelmek bevallására. A szabály szerint június 30-ig anonim módon lehet tisztára mosni a pénzeket úgy, hogy egy kijelölt számlán helyezik el, ahonnan a bank az összeg tíz százalékát befizeti a NAV-nak. Adószakértők szerint egyértelmű kinek kedveskedik a Fidesz: a magyar tőkésosztály azon tagjainak, akiket a kormány hozott helyzetbe.

Kép forrása: i2.cdn.turner.com

Az idei évtől megszűnt a Stabilitási Megtakarítási Számla, helyette a kormány javaslatára tavaly decemberben a parlamentben új amnesztiához jutottak a szerencsések. 2017. június 30-ig az, aki a NAV ellenőrzése előtt úgy dönt, hogy a törvényjavaslatban meghatározott (pl. kamat, osztalék, árfolyamnyereség) 2016. június 30-ig megszerzett jövedelme után 10 százalékos mértékű adót fizet, mentesül az esetleges adóhivatali revízióval járó jogkövetkezmények alól. Ezzel az adófizetés alól eddig kibúvók tisztára moshatják jövedelmüket. Egy másik lényeges változás az idei évtől, hogy a magánszemélyek szankciók nélkül vehetik a saját nevükre azokat az üzletrészeket, részvényeket, amelyeket eddig külföldi személyek (például off-shore cégeik) tartottak tulajdonukban – írja a Portfolio.

(Hogy mi is az az „offshore”, illetve, hogy mi a baj vele, arról például itt írtunk)

A korábbi szabályozás nem vált be annyira?
A szürke és fekete pénzek kifehérítésére kidolgozott Stabilitási Megtakarítási Számlát (SMSZ) 2014-ben vezették be. A Blochamps Capital, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2016 végéig összesen 2141-en éltek a lehetőséggel. A számlát minimum 5 millió forinttal lehetett megnyitni, és kizárólag állampapírt lehet tartani rajta, az elhelyezett pénz öt év után adómentessé válik. A Világgazdaság szerint kilenc banknál lehetett smsz-szerződést kötni, és az ügyfelek 155,6 milliárd forintot mostak így tisztára. A konstrukcióval az lehetett a probléma, hogy nem volt teljesen anonim az egész, a NAV tudhatta, hogy milyen számláról érkezik be a pénz. A legújabb adóamnesztiánál, az úgynevezett utólagos adófizetés lehetőségét megnyitó törvénynek köszönthetően azonban már anonim módon történik minden.

Michnai Attila adószakértő szerint a mostani adóamnesztiával a kormány csupán egy szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni. Szerinte offshore-céget alapítani, ilyen bankszámlákat vezetni egyáltalán nem a kispályás adótévesztők lehetősége. Az pedig, hogy az úgynevezett egyéb jövedelmek gazdái a rendes, 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) befizetése helyett megússzák a dolgot összesen 10 százalék adóval és a nevetséges önellenőrzési pótlékkal, nem egyéb, mint a becsületes, jogkövető adózók arculcsapása.

Deák Dánielnek, a Corvinus nemzetközi és összehasonlító adójoggal foglalkozó tanárának a véleménye is hasonló: „az Országgyűlésen decemberben egy nap alatt átvert adóamnesztia is a kormányhoz közeli oligarchákat segíti […] a magyar tőkésosztálynak azon tagjairól van szó, akiket az állam helyzetbe hozott. Akik nem a piaci versenyben bíznak, hanem abban, hogy Magyarországon olyan viszonyok alakultak ki, amelyeknél a piaci hozzáférés nem biztosítható, hanem mindenféle gazdaságon kívüli, politikai kapcsolatokat kell hozzá kiépíteni”.

Miért van szükség erre a törvényre?

Egyértelmű, hogy a kormány a változtatásokkal egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe. Bár Orbán Viktor szerint a kormányzat közelében nincs offshore-érdekeltség, hiszen „mindannyiuk rendszeresen leadja vagyonbevallását, fel sem merült, hogy bármelyikük is érintett lehet”, a valóság teljesen más.

Négy éve Orbán még azt nyilatkozta a Kossuth Rádióban, hogy offshore-spekuláns nem lehet a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A korábbi éles offshore-ellenes retorika dacára saját embere, Matolcsy György vezetése alatt álló jegybank több százmilliós, esetenként milliárdos értékben vásárol különböző ingatlanokat alapítványain keresztül, részben offshore-cégektől.

Rogán Antal offshore-bizniszéről is érdemes megemlékeznünk, azaz a letelepedési kötvények osztogatásáról, amelynek köszönthetően az állam jóváhagyásával offshore-cégeken keresztül vándorolt több tízmilliárd forint a kijelölt zsebekbe. A Rogánék által kiválasztott cégek letelepedési kötvényenként 23-31 millió forintot nyernek az üzleten, az állam pedig ugyanennyit bukik. Csak 2015-ben 50 milliárdot vittek ki Magyarországról ezek az offshore-cégek.

Andy Vajna birodalmában is érdemes körülnézni, hiszen miközben kormánybiztosként is funkcionál, az államtól ajándékba kapott kaszinóbirodalma offshore-céghálóban végződik. Vajna egyszerűen azért lett kaszinómogul, mert a Fidesz a kaszinópiacot is a képére szabta. 2014 májusában Fidesz-közeli milliárdosok kezébe vándoroltak a kaszinók üzemeltetésének koncessziós jogai. Ezek után a kormány további engedményeket adott a „szerencsés” nyerteseknek. A koncessziós díjat áfamentessé tették, ráadásul levonhatóvá vált a játékadó díjából. Azóta már Vajnáé az online kaszinópiac és a TV2 is. Utóbbi persze gazdaságilag inkább teher, de hát van honnan visszacsorgatni, ugyebár.

Itt van még továbbá a MET-biznisz is, amelynek keretében a kormány megkerülte a földgáz vásárlásra vonatkozó szabályokat, majd ahelyett, hogy a jóval olcsóbban vásárolt földgáz az államot gazdagította volna, vagy a rezsicsökkentés része lett volna a kizárólagos hozzáférés, az állam a MET nevű, offshore hátterű céggel fölöztette le a olcsó gázból származó profitot. Így tudott az állami Magyar Villamos Művek (MVM), az állami megtakarítás helyett az offshore hátterű MET óriási magánprofitot termelni, 2012-ben például 50 milliárd forintot.

Magyarországon az „offshore-ozás” a jövő?

2017-től tehát sokkal könnyebb lesz „offshore-ozni”, mint korábban, ugyanis az adóamnesztia bevezetésével egyidejűleg könnyítik a külföldi céges konstrukciókra vonatkozó szabályokat – írja a piacesprofit.hu. Ráadásul, ha egy magyar magánszemély olyan adóparadicsomban bejegyzett cégből vesz ki osztalékot, amelynek állama adóegyezményt kötött  Magyarországgal, akkor a magyar adóhatóság szemszögéből ezt az osztalékot úgy kell minősíteni, mintha egy magyar cégből származna (és nem kell a súlyosabb 33 százalékos adóteherrel számolni).  Aki 2017-től hoz létre külföldi céges konstrukciót az új magyar szabályok fényében, akkor a banki adatok automatikus cseréjétől sem kell tartani, hiszen eltörölték az ilyen helyzetekre alkalmazható szankciókat.

Aki a korábbi Stabilitási Megtakarítási Számlával még nem tudta az összes kinti pénzét hazahozni, az most az új törvényi szabályozásoknak köszönthetően sokkal hatékonyabban állhat neki a pénzének a tisztára mosására. Offshore-lovagozás ide vagy oda, ezekkel a változtatásokkal egyértelművé vált, hogy a kormány egy olyan szűk, kivételezett helyzetben levő vagyonos réteg kedvében igyekszik járni, amelyet ő hozott helyzetbe.
TényTár

„Ez az én hazám” – Nem Trump megválasztása óta zaklatják a bevándorlókat

A demokrata párti sajtó szerint Donald Trump amerikai elnök szítja az idegengyűlöletet, és a republikánus kampány, majd Trump megválasztása az idegenellenesség növekedéséhez vezetett az Egyesült Államokban. Az érintettek beszámolói szerint azonban több mint 16 éve szembesülnek ezzel a problémával.

A demokraták elnöksége alatt is atrocitásoknak voltak kitéve az Egyesült Államokban élő muszlim bevándorlók, és az iszlámellenes indulatok nem Trump megválasztásával kezdtek fellángolni. Ezt állítja több, a Mlive által megkérdezett bevándorló, akik arról számoltak be, hogy már a demokrata kormányok idején is ki voltak téve különböző atrocitásoknak.

A megkérdezett Amir Kamouneh elmondása szerint 1978-ban érkezett az Egyesült Államokba, és az emberek már hosszú évek óta odaszólogatnak neki az utcán, zaklatják, hogy „menjen haza”.

„Ahogy idősebb és bölcsebb lettem, a válaszom egyre inkább ’Ez az én otthonom. Te menj haza. Nem kértem az engedélyed, hogy ide jöhessek.” – idézte vissza a provokatív utcai beszélgetéseket.

Kamouneh elmondása szerint diákként érkezett az Egyesült Államokba, ahol végzettséget szerzett, majd az országban maradt munkát vállalni. Évekkel később az állampolgárságot is megszerezte, és állandó jelleggel letelepedett az országban. A muszlimellenes utcai kirohanásokkal azonban nem Trump megválasztása óta szembesült: elmondása szerint iráni muszlimként már több mint egy évtizede különböző atrocitásokkal kell szembesüljön; egy alkalommal a saját háza előtt is megtámadták.

„Ez az én otthonom” – mondta. „Része vagyunk ennek a közösségnek, maradni fogunk, és azok is, akiknek ez nem tetszik, hozzánk kell szokjanak.”

Kamouneh beszámolójából kiderül, hogy a helyi muszlimok és nem-muszlimok közti ellentétek nagy mértékben csökkenthetőek rendszeres közösségi programok szervezésével, melynek során a környék lakói összejönnek, és megbeszélik, hogyan tudnának segíteni a muszlim bevándorlóknak. Elmondása szerint, bár a szomszédság többsége nem muszlim, az embereket összehozzák az ehhez hasonló programok, ilyen események hatására a különböző származású személyek egymás iránti megértése is fokozódik.

http://www.hidfo.ru/2017/03/ez-az-en-hazam-nem-trump-megvalasztasa-ota-zaklatjak-a-bevandorlokat/

Fillon támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését

A republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon kampánycsoportja kedden megerősítette, hogy Fillon támogatja az Oroszország elleni szankciók eltörlését, mert ez részét képezi a francia mezőgazdaság megsegítését célzó programnak.

A kampánycsoport weboldala szerint Fillon azt tervezi, hogy megválasztása esetén eltörli az Oroszország elleni szankciókat, mert azok főként a francia és általában véve az európai gazdákat sújtották. A jobb-közép jelölt a hét folyamán Párizsban a Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállításon tartja kampányának egy állomását, ahol megpróbálja megszerezni a gazdák támogatását.

Fillon ellen a múlt hét folyamán vádat emelt az ügyészség közpénz elsikkasztása, hivatali visszaélés, csalás és befolyással való üzérkedés miatt. Az elnökjelölt közlése szerint politikailag motivált az elleni folyamatban lévő eljárás, emellett kijelentette, hogy a körülmények ellenére nem száll ki az elnöki kampányból.

Az Opinionway friss felmérése szerint a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen még mindig legesélyesebb az elnökválasztás első fordulójának megnyerésére. Fillon támogatottságát 58%-ra becsülik, amennyivel Le Pen-nel kell szembe nézzen a második fordulóban. A három jelölt közül ketten nem a háborús készülődést képviselik: Le Pent korábban azzal vádolták, hogy pártját Oroszországból pénzelik, Fillonnal szemben pedig kampányidőszakban indult eljárás.

http://www.hidfo.ru/2017/03/fillon-tamogatja-az-oroszorszag-elleni-szankciok-eltorleset/

Így biztosítaná a hazai gazdaság épülését Francois Fillon

A republikánusok elnökjelöltje, Francois Fillon megválasztását követően tárgyalásokat akar kezdeni Moszkvával az élelmiszeripari termékekre kivetett behozatali tilalom visszavonásáról, hogy a francia gazdák újra hozzáférhessenek az orosz piachoz.

Február 28-án Fillon kampánycsoportja nyilvánosságra hozta az elnökjelölt stratégiáját, amiből kiderült, hogy támogatja a francia és európai gazdákat csődbe taszító szankciók eltörlését, és újabb külpiacokhoz jutással próbálná megtámogatni a francia mezőgazdaságot.

Oroszország korábban az Európai Unió által hozott szankciókra adott válaszként vezetett be behozatali tilalmat számos élelmiszeripari termékre. A szankcióháború akkora károkat okozott a francia gazdaságban, hogy a gazdák támogatásának elnyerése érdekében az egyik győzelemre esélyes elnökjelölt kampányának részét képezi a szankciók eltörlése is, emellett el akarja érni az orosz kereskedelmi embargó visszavonását.

„Tárgyalni akarok Oroszországgal az embargó visszavonásáról, mert az romokba dönti a mezőgazdaságunkat.” – mondta.

Fillon egyike a legesélyesebb elnökjelölteknek, a friss közvélemény-kutatások alapján nagy valószínűséggel ő nyeri a 2017-es elnökválasztást. Az OpinionWay csütörtökön kiadott mérési eredményei szerint Fillon az első fordulóban mindössze a szavazatok 21%-át szerezné meg, ám az elnökválasztás második fordulójában 60%-ot kap, ha a Nemzeti Front vezetőjével, Marine Le Pennel kell szembenézzen.

http://www.hidfo.ru/2017/03/igy-biztositana-a-hazai-gazdasag-epuleset-francois-fillon/

Máig Fillont támogatják a republikánus képviselők

A francia Republikánus Párt képviselőinek többsége továbbra is támogatja Francois Fillon elnökjelöltségét, annak ellenére, hogy a kampány közepette botrány kerekedett a személye körül.

A hét folyamán Fillon kampánycsoportjának európai és nemzetközi ügyekért felelős képviselője, Bruno Le Maire bejelentette lemondását. Később Fillon szóvivője, Thierry Solere, és politikai tanácsadója, Dominique Bussereau is követte ezt a példát. A személyi változások miatt a sajtó arról kezdett írni, hogy Fillon – aki jelenleg esélyes a francia elnöki posztra – emiatt visszaléphet a jelöltségtől.

Fillon párttársa, Nicolas Dhuicq szerint azonban nincs valós lehetősége annak, hogy a kampány közepette a republikánusok egy másik jelöltet állítsanak ki. Ennek egy jelentős akadálya, hogy a március 17-i határidőig nem gyűlnének össze az ehhez szükséges aláírások. Másodsorban pedig amiatt nem tudnának kiállítani egy új jelöltet, mert a Fillont korábban támogató republikánusok többsége máig őt támogatja. Dhuicq szerint vannak olyan embereik, akik „mindig megremegnek a tüzérség hangjaitól”, de „csapataik többsége máig lojális és hisz a győzelemben”.

Dhuicq emellett arra emlékeztetett, hogy Jacques Chirac 1995-ös megválasztása előtt „senki nem fogadott rá” annak az évnek a kezdetén, amikor májusban már elnökké választották. „A parlament tagjainak többsége Chirac ellenfeleit támogatta, a média szintúgy. Mégis, az emberek végül rá szavaztak.” – mondta.

A képviselő elmondása szerint az emberekből dühöt vált ki az a botrány, ami Fillon személye körül zajlik; úgy érzik, valaki meg akarja fosztani őket a valódi elnökválasztás lehetőségétől, így a botrány kimenetele kiszámíthatatlan, a lejáratására irányuló kísérletek akár javíthatnak is az esélyein. Fillon szerdán már bejelentette, hogy nem vonja vissza jelöltségét.

A két legesélyesebb jelölt, – az első fordulóban Marine Le Pen, a másodikban Fillon – külpolitikáját tekintve nem az Oroszország elleni háborús készülődést képviseli. Mindkettejük ellen büntetőeljárás és kiterjedt médiaoffenzíva van folyamatban a kampányidőszak közepén.

http://www.hidfo.ru/2017/03/maig-fillont-tamogatjak-a-republikanus-kepviselok/

Megerősítik a Krím-félsziget védelmét

Az orosz haditengerészet BUK rakétarendszereket fog vinni a Krím-félszigetre, hogy megvédje a flottát és tengeralattjáróit a NATO által a térségben felhalmozott drónokkal és cirkálórakétákkal szemben – írja az Izvesztyija üzleti napilap.

A katonai szakértők szerint a BUK rakéták a már eleve a Krím-félszigeten állomásozó S-300 és S-400 rendszerekkel hatékonyan meg fogják védeni a félsziget légterét és a fekete-tengeri flottát.

A lap szerint a Szevasztopolban állomásozó 1096. légvédelmi ezred fog kapni kezdetben BUK-M2 rakétákat, majd még fejlettebb BUK-3M rendszereket. A BUK-M2 egyidőben 24 célpontot képes nyomon követni és egyszerre 4 célra nyithat tüzet. A rendszer képes arra, hogy 3-45 kilométer távolságból lelője az ellenséges drónokat, 20 kilométerig cirkáló- és ballisztikus rakétákat, és a legfeljebb 25 kilométer magasan haladó kémrepülőgépeket. Ezzel nagy mértékben megnőnek a Krím védelmi kapacitásai, hiszen a jelenleg ott működésben lévő Osa rakétarendszerek hatótávja maximum 10 kilométer távolságig és 5 kilométer magasságig terjed.

Januárban az ukrán légvédelmi erők rakétakilövésekkel egybekötött hadgyakorlatot tartottak a Krím-félszigettel határos Herszon régióban. Decemberben szintén rakétateszteket hajtottak végre a Krím-félsziget mellett, amivel az ukrán fél számos nemzetközi szerződést sértett.

2001-ben az ukrán légvédelem egy S-200-as rendszere lelőtt a Fekete-tenger felett egy Izraelből Szibériába tartó orosz Tu-154-es gépet. Az incidens során 78 utas veszítette életét. A történtek után Moszkva provokációnak minősítette az ukránok Fekete-tengeren történő decemberi rakétaindításait.

http://www.hidfo.ru/2017/02/megerositik-a-krim-felsziget-vedelmet/

Hivatalos: NATO-tagállam akarta megbuktatni Magyarország kormányát

A Magyar Nemzeti Bank elnökének kijelentése szerint az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálati eszközökkel akarta megbuktatni a magyar kormányt. Az amerikai puccskísérlet elhárítását követően került lejtmenetbe a két ország közti viszony.

Matolcsy nyilatkozata szerint a 2015-ös évre árnyék vetül, mert brókerbotrányoktól volt hangos az év; először a Buda-Cash, majd a Hungária és a Quaestor nevű cég dőlt be, mert a jegybank „új vizsgálati módszerével megtalálta a 10-15 éve felhalmozott trükköket, amelyek révén sok százmilliárdot vettek el az emberektől.” – írja a Magyar Idők. A jegybankelnök kijelentette: ezek az események egy láncolatnak elemei, melynek célja a kormány idegen hatalom általi megbuktatása volt.

„A Magyar Nemzeti Banknak ez a brókercsalásokat leleplező tevékenysége egy sorozatba illeszkedik, egy forgatókönyvbe illeszkedik. […] „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”.

Hibrid háború

2014 októberében a Hetek nevű lap arról számolt be, hogy az Orbán-kormány tart egy esetleges CIA felforgató művelettől Magyarországon. A napilap összefüggést látott aközött, hogy korábban gyanús körülmények közt, különböző korrupciós ügyek miatt bukott meg a cseh kormány, valamint hivatkozott arra, hogy a prágai lapok titkosszolgálati akciót sejtenek a történtek mögött. A magyar sajtó összefüggésbe hozta a térségi államban történteket azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok korrupciós ügyekre hivatkozva beutazási tilalmat rendelt el magyar állampolgárok ellen, vagyis de facto szankciókat hirdettek meg a miniszterelnök holdudvara ellen. A lap akkor azt írta, fideszes körökben számolnak egy olyan lehetőséggel, hogy a CIA felforgató műveletet kezdhet a kormány eltávolítása céljából.

Amerikai ügynökök kormánypolitikusokra támadnak Magyarországon?

A hónapokon át húzódó pénzügyi manővereket, a forint elleni támadásokat követően diplomáciai jelzés értéke volt annak, hogy az amerikai külügyminiszter nem fogadta Szijjártó Pétert washingtoni bemutatkozó látogatása során, hanem egy alacsonyabb rangú személyt küldött maga helyett. Ezt a diplomáciai jelzést azonban megelőzte a nyugatbarát hazai média által kezdett lejárató kampány, melynek során a külügyminiszter személye ellen kezdett karaktergyilkosságot az Index.hu és más liberális napilapok. (Többek között ITT, ITT és ITT) A lejárató kampány hetekkel az előtt történt, hogy egyértelművé vált; Washington nem fogadja el a magyar külügyminiszter személyét.

A karaktergyilkosságban olyan sajtóorgánumok vettek részt, melyek kormánypolitikusok kijelentései szerint is együttműködnek külföldi titkosszolgálatokkal. Semjén Zsolt korábban kijelentette, hogy az Index.hu liberális sajtóorgánum összhangban cselekszik azzal az Ukrajnában zajló titkosszolgálati művelettel, melynek célja a kettős állampolgárság lejáratása, a kettős állampolgárság betiltásának előkészítése.

“Visszakoztok, vagy lesz újabb is”

Később az Index.hu újságírója maga is elismerte, hogy amerikai puccskísérlet történt Magyarországon. Az „újabb” puccskísérlet lehetőségeit mérlegelő cikk végül arra a következtetésre jut, hogy az Orbán-kormány hason kell csússzon az amerikaiak előtt, ha nem akarja, hogy Magyarország Oroszország szövetségeseként legyen számon tartva, ami Washington részéről “agresszívabb, kezdeményezőbb fellépést” vonna magával.

Az események időrendi sorrendjét tekintve azonban az Orbán-kormány azt követően kezdett szorosabb kapcsolatokra törekedni Oroszországgal, hogy az amerikai titkosszolgálatok megkísérelték a magyar kormány elmozdítását. Így a kormánypártok aligha vádolhatóak azzal, hogy eredendően egy nyugatellenes politika folytatására törekedtek volna; az USA saját maga fordult szövetségese ellen.


http://www.hidfo.ru/2017/02/hivatalos-nato-tagallam-akarta-megbuktatni-magyarorszag-kormanyat/

A német, olasz, francia és luxemburgi kormány kezdeményezte a nemzetállamok felszámolását

A német, olasz, francia és luxemburgi parlament vasárnap egy nyílt levelet tett közzé, amiben kezdeményezik az Európai Egyesült Államok létrehozását, és az európai nemzetállamok felszámolását.

A német, olasz, francia és luxemburgi parlamentek alsóházai vasárnap közzé tettek egy nyílt levelet, amiben felhívást tesznek az európai országokhoz az Európai Unió jelenlegi formája helyett egy föderális európai állam létrehozására.

„Eljött az ideje a politikai integráció szorosabbra vonásának, a szélesebb jogkörökkel rendelkező föderális állam létrehozásának. Tudjuk, hogy egy ilyen kezdeményezés erős ellenállásba ütközik, de az egyesek inaktivitása nem válhat mindenki más paralízisének okozójává. Azok, akik hisznek az európai eszmékben, képesek kell legyenek új életet lehelni beléjük ahelyett, hogy végignézik menthetetlen bukásukat.”

A La Stampa olasz napilapban közölt nyílt levélen szerepel a négy ország parlamentjei elnökeinek aláírása, így ez egy valóban hiteles dokumentum, azt jelenti, hogy a választott képviselők elkötelezettek saját országaik felszámolása iránt. Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, Claude Bartolone, a francia nemzetgyűlés elnöke, Laura Boldrini, az olasz képviselőház elnöke, és Mars di Bartolomeo a luxemburgi képviselőház részéről mind aláírták a kezdeményezést, ők országaik nevében vállalják, hogy csatlakoznának a föderális európai államhoz.

A vezető politikusok a britek Európai Unióból kilépésével indokolták a kezdeményezést: szerintük „gyors cselekvésre” van szükség, és fel kell számolni a nemzetállamokat, mielőtt még más országok is bejelentik kilépési szándékukat, és beindul az Európai Unió felbomlása.

A vég kezdete, ha népszavazás van

http://www.hidfo.ru/2017/02/negy-europai-kormany-kezdemenyezte-a-nemzetallamok-felszamolasat/

Nyugaton sem bűn megfigyelni a külföldi tulajdonú sajtót

Nem ütközik a nyugati értékekbe a külföldi tulajdonban lévő média megfigyelése, hiszen Európa vezető hatalma hosszú éveken át élt ezzel a gyakorlattal: a Spiegel Online azt írja, a német titkosszolgálatok megfigyelték a BBC és több más nagy nyugati sajtóorgánum szerkesztőségeit.

A német hírszerzés megfigyelte a nemzetközi fővonalú média szerkesztőségeit hosszú éveken át – írja a Spiegel Online. A lap szerint 1999 óta a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat legkevesebb 50 telefonszámot, fax és e-mail címet hallgatott le a szerkesztőségek épületeiben. A megfigyelt objektumok közt volt a BBC londoni és afganisztáni központja, a New York Times afganisztáni irodája, és a Reuters afganisztáni, pakisztáni, nigériai szerkesztőségei.

A BND képviselői nem kommentálták ezeket a sajtóinformációkat, bár a lap azt írja, hogy Németországban törvény tiltja a külföldi sajtó megfigyelését. „Németországban az újságírók az állam védelmét élvezik. Lehetnek úgynevezett szakmai titkaik, mint az orvosoknak vagy ügyvédeknek. Például a törvény előírja, hogy bíróságon nem kötelesek kiadni a forrásaikat.”

Bár a BND a kancellária irányítása alatt áll, Angela Merkel hivatala nem vállalja a felelősséget ezért a botrányért, ahogy korábban az amerikaiakkal együttműködésben folytatott kémkedésért sem vállalták a felelősséget. Az újságírók védelmének jelenlegi szabályozása azonban kiskaput hagy nyitva, ami lehetővé teszi, hogy a külföldi titkosszolgálatok akadálytalanul beavatkozzanak egy ország belügyeibe. Bizalmas információkat gond nélkül hozhatnak nyilvánosságra, hiszen az újságíró nem köteles kiadni a forrásait – így a külföldről szított politikai botrányokért senki nem számon kérhető. Ebből a helyzetből egyenesen következik, hogy a külföldi beavatkozások lenyomozása végett a hatóságok saját törvényeikben botladozva kell megfigyeljék az újságírókat, a jogi kiskapuk miatt pedig a törvények betartásánál fontosabbá vált a megfigyelés bizonyíthatatlansága.

2015-ben egy másik botrány során nyilvánosságra jutott, hogy a BND az amerikai titkosszolgálatokkal együttműködve több mint 800000 IP-címet, telefonszámot és e-mail címet figyelt meg Európában. A Spiegel Online szerint fennáll a veszélye annak, hogy a titkosszolgálatok továbbra is folytatják ezt a tevékenységet, hiszen a botrány lényegei eleme éppen az volt, hogy a kormány elvesztette az ellenőrzést az érintett hivatalok felett.

Egy lehetséges megoldás az újságírók tevékenységének szigorúbb szabályozása lehetne, ami kiiktatná a külföldi titkosszolgálatok bomlasztó tevékenységét legálissá tévő jogi kiskaput. Amennyiben az újságíró köteles kiadni a forrásait, a hatóságok nem kényszerülnének arra, hogy illegális úton, saját törvényeik által akadályoztatva figyeljék meg az ilyen beavatkozási kísérleteket.

http://www.hidfo.ru/2017/02/nyugaton-sem-bun-megfigyelni-a-kulfoldi-tulajdonu-sajtot/