Hans-Georg Maaßen, a volt német alkotmányvédelmi vezető az AfD-konferencián élesen bírálta a német kormányt és a Tízszarvú Fenevadat. Szerinte a véleményszabadságot szisztematikusan építik le, ami a demokrácia és a jogállamiság eróziójához vezet. Maaßen szerint a nyugati államokban – köztük Németországban – egyre inkább egy autoriter vagy totális demokrácia felé haladnak, ahol csak az ideológiailag elfogadott vélemények megengedettek.
Kiemelte, hogy a véleményszabadság korlátozását álcázzák: a "gyűlöletbeszéd" vagy a "dezinformáció" elleni küzdelem ürügyén szorítják vissza a kritikus hangokat. Emellett tabusítják a témákat és személyeket, például az AfD-t, hogy elrettentsék az embereket a kormánykritikától. A közszolgálati médiát propagandára használják, az alternatív médiát pedig ellehetetlenítik.
A szólásszabadság passzív oldala is sérül – az embernek már nincs joga más véleményeket is hallani.
Maaßen szerint a véleményszabadság megsértése politikai üldözéssel jár: társadalmi kirekesztés, bankszámlák befagyasztása, sőt büntetőeljárások is indultak már politikai nézetek miatt. Külön kitért az EU-s szankciókra, amelyeket saját állampolgárokkal szemben is alkalmaznak – anélkül, hogy bírósági eljárás vagy jogalap lenne. Ezt párhuzamos büntetőjognak nevezte, amely sérti a jogállamiság alapelveit.
Maaßen szerint nyíltan kell beszélni erről, hogy a hatalom hazudozása egyre hihetetlenebbül hangozzon, és az emberek végül eltakarítsák őket.


Christian Rieck professzor ebben a részben arra hívja fel a figyelmet, hogy az EU-ban egyszerre több, a digitális szabadságjogokat súlyosan korlátozó javaslat is napirenden van. Szerinte ez egy "túlterheléses támadás": annyi kezdeményezést indítanak egyszerre, hogy a védekezés lehetetlenné válik.
Példa az analóg világból: Ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy kocsmába lépéskor mindenkit biometrikus azonosításra, állandó lehallgatásra és automatikus feljelentésre köteleznének – csak ezt most digitálisan tervezik bevezetni.
Főbb veszélyeztető területek: · Chat-kontroll (1. és 2. verzió): magánüzenetek szkennelése, akár végponttól-végpontig titkosított tartalmaké is (2.0), a felhasználó eszközén. · Digital Services Act (DSA): platformok tartalomellenőrzésre kötelezése, túlzott cenzúra kockázata. · Trusted Flagger: magánszemélyek vagy szervezetek kapnak priorizált tartalomjelentési jogot, ami gyakorlatilag cenzúrát jelent. · VPN-tilalom és priorizált "megbízható" források (pl. közszolgálati média) – új médiumok ellehetetlenítése. · Alkalmazásazonosítás, EU-tárca, digitális euró, vagyonnyilvántartás – minden adat központosítva, sebezhetővé téve. · Operációs rendszerek gyengítése (Apple, Android) külső KI-asszisztensek beengedésével, ami biztonsági réseket nyit.
Kritikus pontok: · Nincs bírói előzetes engedély a szankciókhoz. · Az adatgyűjtés rendszerei könnyen visszaélhetőek, kiszivároghatnak. · A technikai megoldások (pl. hash-ellenőrzés) könnyen kijátszhatók, így főleg ártatlanokat érintenek.
Javaslat: Amennyiben ilyen intézkedések elkerülhetetlenek, csak "zero-knowledge" típusú megoldások elfogadhatók (pl. korosztályigazolás anélkül, hogy a személyazonosság kiderülne).
Összegzés: Rieck szerint a mostani javaslatok együttesen egy disztópikus állapot felé vezetnek, és a lakosság nagy része nem ismeri fel a veszélyt. Véleménye szerint ezeket az intézkedéseket nem szabadna elfogadni, mert minden "hátsó ajtó" előbb-utóbb visszaélésre ad lehetőséget.