Az elképzelést, miszerint a világ pénzügyi és politikai elitje globális kormányzati programmal rendelkezik, a mainstream és az establishment média már régóta "összeesküvés-elméletnek" nevezi.

És sajnos, még ha meg is tudjuk győzni az embereket, hogy nézzék meg és fogadják el a bizonyítékokat, hogy a banki intézmények és bizonyos politikusok együtt dolgoznak a saját céljaik érdekében, sokan még mindig nem fognak foglalkozni azzal a gondolattal, hogy ezeknek a hatalomgyárosoknak a végső célja az egy világbirodalom. Egyszerűen nem tudják felfogni az ilyesmit.

Az emberek azt fogják mondani, hogy az intézményeket kizárólag a kapzsiság vezérli, és hogy a szövetségeik törékenyek és csak az egyéni önérdeken alapulnak. Azt fogják mondani, hogy a válságesemények és a társadalmi és politikai trendek változása véletlenszerű, nem pedig szándékos tervezés eredménye. Azt fogják mondani, hogy az elitisták soha nem lesznek képesek együttműködni, mert túlságosan nárcisztikusak stb.

Mindezek az érvek a nyilvánosság megküzdési mechanizmusát jelentik, hogy megbirkózzon azokkal a bizonyítékokkal, amelyeket egyébként nem tud megcáfolni. Amikor a tények konkréttá válnak, és a hatalmon lévők nyíltan beismerik a terveiket, egyesek zavart tagadásba fognak esni. Nem akarják elhinni, hogy ilyen mértékű szervezett gonoszság valóban létezhet. Ha ez valóban így lenne, akkor minden, amit a világról tudni véltek, tévedhet.

Sok éven át csak suttogtak az elitista körökben a globális kormányzásról, de néha-néha valamelyikük hangosan beszélt róla a nyilvánosság előtt. Talán arroganciából, vagy talán azért, mert úgy érezték, hogy eljött az idő, hogy a lakossággal könnyebben elfogadtassák a lehetőséget. Amikor csak szóba hozták, "Új Világrend"-nek nevezték. A világ vezetői George HW Bush-tól Barack Obamán és Joe Bidenen át Gordon Brownig, Tony Blairig és még tovább mind tartottak beszédeket az "Új Világrendről". A pénz és a politikai elit, mint Soros György és Henry Kissinger, az évek során folyamatosan emlegette az NWO-t.

 

 

Az egyik legleleplezőbb idézet a napirenddel kapcsolatban a Clinton-kormányzat külügyminiszter-helyettesétől, Strobe Talbot-tól származik, aki a Time magazinban kijelentette, hogy:

"A következő évszázadban a nemzetek, ahogyan mi ismerjük őket, elavulttá válnak; minden állam el fog ismerni egy egységes, globális hatalmat... A nemzeti szuverenitás mégsem volt olyan nagyszerű ötlet.".

Ugyanebben a cikkben hozzátesz egy kevésbé ismert idézetet:

"...A szabad világ multilaterális pénzügyi intézményeket hozott létre, amelyek a tagállamok hajlandóságától függenek, hogy lemondjanak bizonyos fokú szuverenitásukról. A Nemzetközi Valutaalap gyakorlatilag megszabhatja a költségvetési politikát, beleértve azt is, hogy egy kormány mennyi adót vethet ki a polgáraira. Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szabályozza, hogy egy ország mennyi vámot vethet ki az importra. Ezek a szervezetek a kereskedelem, a pénzügyek és a fejlesztés protominisztériumaiként tekinthetők egy egységes világ számára."

Hogy megértsük, hogyan működik a napirend, idézem a globalistától és a Council on Foreign Relations tagjától, Richard Gardnertől a Foreign Affairs Magazine 1974-es, "The Hard Road To World Order" (A világrendhez vezető nehéz út) című cikkét:

"Röviden, a "világrend házát" alulról felfelé kell építeni, nem pedig felülről lefelé. Úgy fog kinézni, mint egy nagy "dübörgő, zsibongó zűrzavar", hogy William James híres valóságleírását használjam, de a nemzeti szuverenitás megkerülése, darabról darabra történő erodálása sokkal többet fog elérni, mint a régimódi frontális támadás"."

Az "NWO" azóta többször is nevet változtatott, ahogy a közvélemény egyre bölcsebbé válik az összeesküvés iránt. Nevezték már Multilaterális Világrendnek, 4. Ipari Forradalomnak, "Nagy Újraindításnak" stb. A nevek változnak, de a jelentés mindig ugyanaz.

Az elmúlt két évben a kiterjedt globális válságeseményekkel szemben az "új rend", amelyről az establishment globalistái beszéltek, megérkezett, méghozzá úgy, hogy a mainstream médiában szinte semmi felhajtás vagy említés nem történt róla. A globális kormányzat kezdetei már léteznek, és a "Tanács a befogadó kapitalizmusért" nevet viseli.

 

 

Az utóbbi időben sok elemző, köztük én magam is, nagy figyelmet szenteltem a Világgazdasági Fórumnak és a globális kormányzati menetrendben betöltött szerepének. Főleg azért, mert a WEF vezetője, Klaus Schwab egy nagyszájú ember, aki nem tud nem beszélni a központosítás jövőbeli terveiről.

Ahogy azt már korábbi cikkeimben is megjegyeztem, a WEF-en belüli elit túlságosan is izgatott lett a kovászjárvány miatt, azt gondolván, hogy megvan a tökéletes válság ahhoz, hogy számos globalista politikát hajtsanak végre a Nagy Újraindítás formájában. Mint kiderült, a kovász közel sem volt olyan halálos, mint ahogyan azt a 201-es esemény során eredetileg megjósolták, és a közvélemény nem volt olyan engedelmes és engedelmes, mint ahogyan azt remélték. A WEF túl korán engedte ki a macskát a zsákból.

Így haladunk előre, válság válságot válság után, mint a dominó hull, amíg el nem érjük azt az eseményt, amelyről azt gondolják, hogy a tömegeket a világkormányzás elfogadására fogja késztetni. És míg a WEF-en rendszeresen részt vesznek magas rangú globalisták, ők inkább egy magas szintű agytröszt, addig az Inkluzív Kapitalizmus Tanács inkább a megvalósításról, mint az elméletről szól.

A csoport alapítója Lynn Forester de Rothschild, a hírhedt Rothschild-dinasztia tagja, amely már generációk óta pénzügyileg is részt vesz a kormányok befolyásolásában. Ferenc pápa és a Vatikán 2020-ban nyilvánosan csatlakozott a tanácshoz, és a CIC egyik elsődleges narratívája az, hogy minden vallásnak össze kell fognia a tőke vezetőivel, hogy olyan társadalmat és gazdaságot építsenek, amely "mindenki számára igazságos".

Ez a küldetésnyilatkozat meglehetősen ismerős, mivel visszhangzik a WEF céljaival és a "közös gazdaság" koncepciójával: Egy olyan rendszer, amelyben semmi sem lesz a tulajdonod, nincs magánéleted, mindent kölcsönkérsz, teljesen a kormánytól függsz a túlélésedért, és ez "tetszeni fog".

Más szóval, az "inkluzív kapitalizmus" célja, hogy a tömegeket rávegye a kommunizmus átnevezett változatának elfogadására. Az ígéret az lesz, hogy nem kell többé aggódnod a gazdasági jövőd miatt, de az ára a szabadságod lesz.

A CIC-et egy globális vezetőkből álló magcsoport vezeti, akiket "Őrzőknek" neveznek (Nem, nem viccelek, ez a valóság).

A CIC tagjai többek között a következők: A CIC tagja volt többek között a Mastercard, az Allianz, a Dupont, az ENSZ, a TIAA (Teachers Insurance and Annuity Association of America), a CalPERS, a BP, a Bank of America, a Johnson & Johnson, a Visa, a Rockefeller Alapítvány, a Ford Alapítvány, Mark Carney, Kalifornia állam kincstárnoka és még sok más vállalat világszerte. A lista terjedelmes, de a lista egyfajta vállalatok által vezetett kormányt képvisel, amelyben a vállalatok képviselőiből álló kongresszus keveredik hajlékony politikai vezetőkkel.

A CIC egyik legfőbb küldetése, hogy megváltoztassa gazdasági modelljeinket, hogy "előmozdítsa a méltányosságot és a befogadást". A CIC támogatói viccesen azzal érvelnek, hogy "túl sok vagyon halmozódott fel túl kevés ember kezében, és ez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi kapitalizmus nem működik, pedig éppen ŐK azok az emberek, akik megbundázták a rendszert, hogy a vagyon az ŐK kezükben összpontosuljon. Ők nem "kapitalisták", ők egy arisztokrácia. Tényleg azt hiszed, hogy ezek az emberek egy teljesen új rendszert fognak építeni, ami továbbra sem nekik kedvez?

 

 

Ha valaha is elgondolkodtál azon, hogy a pápa miért erőlteti a woke ideológiát, az éghajlati riadalmat és az egy világvallás retorikát, ami ellentétes a hagyományos keresztény tanítással, akkor ez az oka - Ő a CIC diktátumát követi.

A CIC másik küldetése a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és megadóztatásának kikényszerítése az "éghajlatváltozás" nevében, a "nettó nulla" kibocsátás elérése céljából. Mint mindannyian tudjuk, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás lehetetlen lesz a gazdaságunk és az ipar teljes felforgatása nélkül, ami emberek milliárdjainak halálával járna együtt. Ez egy elérhetetlen forgatókönyv, ezért tökéletes a globalisták számára. Az emberek a Föld ellenségei, állítják, ezért hagynunk kell, hogy az elitek irányítsák minden cselekedetünket, hogy ne pusztítsuk el a bolygót és magunkat, és a folyamatnak soha nem lesz vége, mert mindig lesz szén-dioxid-kibocsátás, amivel foglalkozni kell.

A CIC tagjai, köztük a Bank of America vezetője, nyíltan azt sugallják, hogy valójában nincs szükségük a kormányok együttműködésére ahhoz, hogy elérjék céljaikat. Azt mondják, hogy a vállalatok a legtöbb társadalmi mérnöki munkát politikai segítség nélkül is meg tudják valósítani. Más szóval, ez az "árnyékkormány" minden definíciója - Egy hatalmas vállalati összeesküvés, amely együtt dolgozik a társadalmi változások megvalósításán mindenféle felügyelet nélkül. Mint említettük, ezt már láttuk a woke ideológia elterjedésével, amelyet több száz, ha nem több ezer, kaptárként működő vállalat terjesztett.

A CIC a globális kormányzat végső formája? Nem, valószínűleg nem. De ez a kezdete; egy kormány, amelyet vállalatok és a pénzzel rendelkező elit alkot a vállalatok és a pénzzel rendelkező elit számára. Megkerül minden politikai képviseletet, minden ellenőrzést és egyensúlyt, és minden választói részvételt. A konglomerátumok és partnereik egyoldalúan és központosított módon hozzák meg a döntéseket a társadalmunkról. És mivel a nagyvállalatok úgy viselkednek, mintha a kormánytól elkülönülnének, nem pedig a kormány partnerei lennének, azt állíthatják, hogy azt tehetnek, amit csak akarnak.

Mivel azonban a vállalatok és a globalisták egyre inkább megmutatják valódi arcukat, és úgy viselkednek, mintha nekik kellene irányítaniuk, a nyilvánosságnak úgy kell őket felelősségre vonnia, mintha a kormány részei lennének. És ha kiderül, hogy tekintélyelvűek és korruptak, meg kell őket buktatni, mint bármely más politikai diktatúrát.

https://pokolafoldon.hu/great-reset/mi-az-inkluziv-kapitalizmus-tanacsa-az-uj-vilagrend