2015. április 15., szerda

Életszínvonal: Mexikó és Magyarország a két sereghajtó

Az OECD országok között továbbra is Magyarországon a második legalacsonyabb a vásárlóerő-paritáson számolt átlagjövedelem. A gyerekes családok viszont némiképp jobb helyzetben vannak.
Magyarországon a vásárlóerő-paritáson mért jövedelem tavaly 15 152 dollárt tett ki (ennek az összegnek nem az értéke a fontos, hanem így lehet összevetni az életszínvonalat más országokéval), amellyel a második helyet tudtuk hátulról megszerezni. A sereghajtó Mexikó – derül ki az OECD adataiból. A eredmény egyébként nem meglepő, Magyarország régóta ezt a pozíciót foglalja el a rangsorban, sőt – az OECD statisztikájában elérhető legkorábbi adat szerint – 2000-2002-ig abszolút sereghajtók voltunk, majd az életszínvonal 2003-ban kezdett el emelkedni, amikor még Szlovákiát is megelőztük. 2005 óta azonban stabilan tartjuk a második helyet hátulról.

Pedig a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem 2010-ig az OECD átlagához mérten is emelkedett, azóta viszont stabilan tartjuk az 50 százalék körüli szintet.

Az életszínvonal emelkedésének ütemét jól ábrázolja a lenti grafikon, amely a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem változását mutatja az egy évvel korábbihoz képest.

2 gyereket nevelő, az átlagbér 2/3-át kereső egyedülálló szülő
Magyarország a 7. legrosszabb helyen szerepel, ha egy szegény, 2 gyerekét egyedül nevelő szülőt nézünk. Egyébként a hazai adózási szabályoknak köszönhetően egy ilyen szülő nem keres lényegesen kevesebbet, mint az első példában szereplő átlagos jövedelmű, de gyerektelen ember.

A példában szereplő családmodell helyzete egyértelműen a családi adókedvezmény bevezetését követően javult a legnagyobb mértékben.

A családok helyzetének 2011-es könnyítése azonban egészen más színben tűnik fel, ha megnézzük, hogy a példánkban szereplő családmodell esetében milyen adóékkel számolunk Magyarországon és milyenben az OECD országaiban. Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes bérköltség, amelyben a munkáltatók terhei is benne foglaltatnak miként aránylik a nettó keresethez, amelyben egyébként – az OECD statisztikája alapján – a családi pótlék is benne van.

Magyarország 26 százalékkal a középmezőny tetején foglal helyet, de az OECD 18 százalékos átlagánál magasabb nálunk az adóék. Ez az életszínvonal ismeretében már nem tűnik olyan nagyvonalúnak.
(mfor)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése