Gustave Boulanger illusztrációja az Ezeregyéjszaka gyermekkiadásához - 1873
Gustave Boulanger illusztrációja az Ezeregyéjszaka gyermekkiadásához – 1873

Varázslatos és elbűvölő történetek az ‘1001 Éjszaka meséi.’ – Ajánljuk mindenkinek, – annak akinek újdonságot jelent, s annak is aki már ismeri ezeket a régmúlt ködéből előbújó, ám még mindig eleven hősöket; – Sherezádét, Szinbádot, Aladint, vagy Ali Babát.

Az alábbi videóból megtudhatjuk a mesék eredetét, lejjebb pedig ráklikkelhetünk a teljes könyvre, – a Magyar Elektronikus Könyvtár jóvoltából, – Honti Rezső fordításában.
Az 1000 évvel ezelőtt keletkezett mesegyűjtemény, – török közvetítéssel érkezett Európába, – pontosabban egy Törökországban szolgáló, s arabul is kiváló beszélő francia diplomata hozta az eredeti kéziratot először Franciaországba, a XVIII. század elején.
Az Ezeregyéjszaka arab kézirata az 1300-as évekből
Az Ezeregyéjszaka arab kézirata az 1300-as évekből
OLVASOTTSÁGA, A BIBLIÁVAL VETEKEDETT, amin nem is lehet csodálkozni, – hiszen annyira érdekes és sokrétű, s misztikus az 1001 Éjszaka világa.
Bár a mesék központja a bagdadi kalifa palotája, de a mesekör a világ minden tájáról interpretál arabra történetet, – nemcsak Arábiából, s a Közép- és Közel-Keletről, – hanem pl. Afrikából, de Kínából is, – az eredeti mesében, Aladin például kínai. –
De megtalálhatók az 1001 Éjben az európai mesék és mondakörök lenyomatai is. – Hiszen az arab kultúra fénykorában, az arab mesélők a világ minden tájáról összeszedték az érdekes mondákat, történeteket.
A videó feltöltője, Actros Mercedes a következőket írja a filmről:
“Kevés olyan modern szerző van, akire ne lettek volna hatással az Ezeregyéjszaka meséi. De vajon honnan származnak ezek a történetek?
A legenda szerint, több mint ezer évvel ezelőtt, egy gyönyörű, fiatal lányéletét ezer és egy éjen át megkímélte a féltékeny, vérengző szultán, miután meghallgatta a lány meséit.
A történetek helyszíne India, Perzsia, Egyiptom, Törökország és Kína. E mesék később az Ezeregyéjszaka meséi címen váltak ismertté. Van igazságtartalma Aladdin, Szindbád és Ali Baba históriájának? Miért nyűgözte le őket a varázslat és a dzsinnek jelenléte? Ki írta ezeket a történeteket és miért?
És vajon a modern világban is időtlennek, kortalannak bizonyulnak?
Szabad Riport