Nincs veszély! Mégis...
Drasztikusan, mintegy 19 ezerről több mint 42 ezerre nőtt a benyújtott menedékjogi kérelmek száma egy év alatt Magyarországon - mondta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója mai sajtótájékoztatóján, Budapesten.




2012-ben 2157 menedékjogi kérelmet nyújtottak be, 2013-ban 18 900-at, tavaly pedig 42 777-et, a növekedés mértéke még a hatóságot is meglepte. A tavalyi menedékkérelmek növekedése nem az év elején kezdődött, hanem nyáron, és az év utolsó hónapjaiban volt igazán jelentős; novemberben 9 ezer, decemberben 13 ezer kérelmezőt regisztráltak, az idén pedig már több mint háromezret és még csak éppen két hete léptünk az új esztendőbe.
Mi lesz itt?

A novemberi adatok szerint Svédországban 7,78 volt az ezer lakosra jutó menedékkérők száma, a mutató Magyarországon volt a második legmagasabb (2,9), a harmadik pedig Ausztriában (2,68). Az EU tavaly és tavalyelőtt hosszú évek óta nem látott migrációs nyomással szembesült. Magyarország - Németország, Svédország, Olaszország és Franciaország, azaz a klasszikus befogadó államok után - az ötödik volt a benyújtott menedékjogi kérelmek rangsorában a novemberi adatok alapján.
A migráció növekedésének kiváltó okai között van a válságövezetekben romló biztonsági helyzet, illetve, hogy sokan a gazdasági nehézségek miatt indulnak útnak.Magyarországra egyrészt Törökország felől, Szerbián keresztül érkeznek illegálisan migránsok, ez a legjelentősebb útvonal, másrészt Románián és Ukrajnán keresztül. A menedékjogkérők több mint fele gazdasági ok miatt indult útnak, a rossz szociális ellátórendszer, a nehéz életkörülmények miatt, jellemzően Koszovóból, azaz a nemzetközi védelmi igényük nem megalapozott. A gazdasági célból útnak indulók gyakran kihasználják, hogy az elhúzódó eljárások ideje alatt különböző támogatások illetik meg őket, A menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír. A  Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal felhívta a figyelmet arra, hogy az eljárások több mint felét meg kell szüntetniük, mivel az adott menedékkérő még az eljárás lezárulta előtt elhagyja az országot. Magyarország tranzitország, nem ide indulnak a kérelmezők, csak rajtunk keresztül vezet az út a befogadó országokba - mondják. A kérelmek 10 százalékát elutasították, és valamilyen védelemben a kérelmezők mindössze alig több mint egy százalékát - tavaly 503 kérelmezőt - részesítettek.



Újra kell gondolni

Azt mondta, az Európai Uniónak át kell tekintenie a menekültügyi szabályokat, amelyek nem a jelenlegi kihívásokra adnak választ, és csak a nagy befogadó államok tapasztalatait használják fel, ugyanakkor nem veszik figyelembe a tranzitországok helyzetét. Újra kell gondolni a gazdasági menekülteknek - azaz akiknek az élete nincs veszélyben, akik nincsenek üldöztetésnek kitéve - kérdését, az úgynevezett biztonságos országokból érkezők esetében például más normákat lehetne alkalmazni. Példaként említhető a gyorsított eljárás, vagy a területen maradás jogának korlátozása, hogy az alaptalanul kérelmet benyújtó ne élvezhesse a védelemben részesülőknek járó kedvezményeket. A rendelkezésre álló forrásokat - amelyek most megoszlanak a valódi védelemre szorulók és a gazdasági menekültek között - a valódi védelemre szorulókra kellene fordítani. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal bevallása szerint 2012-ben 1,1 milliárd forintot költöttek menekültekre, 2013-ban 1,8 milliárdot, 2014-ben pedig 2,6 milliárd forintot.
Ha csak tranzitállomás vagyunk, akkor mire fordítódik ez az összeg és minek? Csak adminisztrációért?


Bíró Dalma