Tőzsdei figyelmeztetés: a lakossági befektetők vesznek, a profik eladnak

A történet szerint 1928 telén Joe Kennedy, a későbbi elnök, John F. Kennedy édesapja, elment, hogy kifényesíttesse a cipőjét. Munkája befejeztével a cipőtisztító fiú egy befektetési tanáccsal köszönt el: „Vegyen Hindeburg részvényeket!”
Kennedy minden részvényét eladta. Az amerikai tőzsde egy éven belül összeomlott és sok millió ember veszítette el mindenét, elindítva az egy évtizedig tartó Világgazdasági Válságot.
Amikor Kennedy-től megkérdezték, hogy miért adta el részvényeit, a következőket válaszolta:

„Az ember tudja, hogy eljött az eladás ideje, ha már a cipőtisztító fiúk is tőzsdei tanácsokat adnak. A bikapiacnak vége.”

A történelem folyamán mindig voltak kritikus figyelmeztetések a pénzügyi bőség idején, amelyek a lufi kidurranását előre jelezték.
A Bloomberg cikke szerint ismét egy ilyen figyelmeztető jelzést észleltek:

Az egyéni befektetők özönlenek a részvényekhez, miközben a profik szerint vége a bikapiacnak…
A Wall Street és a Main Street, a nagy és kisbefektetők, ellentétes irányba mozognak.
Az egyéni befektetők szorgalmasan lapátolják a pénzt az amerikai tőzsdébe, miközben a hivatásos stratégák azt mondják, hogy a nyereségeknek erre az évre vége. Hozzávetőleg 100 milliárd dollárral bővültek a fedezeti, a magántőke és a tőzsdén kereskedett alapok az elmúlt év során, tehát 10-szer nagyobb mértékben, mint az azt megelőző 12 hónapban…
„Miután a Wall Street az ismert adatok vizsgálatát követően előáll egy céllal, amit már elértünk, és még mindig azt látjuk, hogy az egyéni befektetők, akik többnyire késve érkeznek a buliba, vesznek, kevés esélyt látunk a növekedésre.”
…
„Intézményi befektetőként általában figyeljük, hogy mikor érkeznek meg a lakossági befektetők a piacra,” mondja Skiming, aki az Ashburton 10 milliárd dolláros portfólióját kezeli. „A lakossági befektetők akkor érkeznek, amikor kizárólag kék eget látnak.”

És nem ez a legrosszabb.
A legfontosabb tényező hatalmas veszteségeket hozhat ezeknek a kisbefektetőknek.

A piaci veteránok szerint az átlag befektetőknél a tőkeáttét mértéke hihetetlenül magas. Ez azt jelenti, hogy pénzt vesznek kölcsön részvényvásárlásaikhoz a nagyobb nyereség reményében, ami hamarosan komoly ingadozáshoz vezethet.

A bizonyos részvényeket érintő, de komoly mozgások, aggasztó jelzésként szolgálnak a kereskedőknek: A CNBC-nek nyilatkozó veterán kereskedő szerint„ultra magas” szintű tőkeáttétet jeleznek a tőzsdén.
„A tőkeáttét aránya úgy három-négyszerese a normális szintnek,” mondta. „Láttuk, hogy a letéti számlák állományai emelkedtek… Ha ez a trend elhúzódik, a piac rendkívül bizonytalanná válhat.”

Az Financial Forecast megjegyezte, hogy az év korábbi szakaszában a befektetők soha nem látott mértékű, 466 milliárd dollár összegű tőkeáttétes adósságot halmoztak fel. Bár február óta ez némiképp csökkent, az Elliot hullámok szerint hasonló mozgást lehetett tapasztalni 2007-ben, a globális pénzrendszer összeomlása előtt.

Még egyszerűbben fogalmazva, a befektetők csaknem 500 milliárd dollárt vettek kölcsön a többszörös nyereség reményében, az elmúlt néhány évben tapasztalt példanélküli piaci szárnyalás során.

Senki sem akarta elszalasztani az esélyt, hogy esetleg idő előtt vonulhasson nyugdíjba a busás haszonból.

Amivel valószínűleg nem számoltak, hogy a gazdasági recesszió bejelentése már nem sokáig várat magára. Bár nyilvános pénzügyi körökben ritkán beszélnek erről, az a bizonyos elefánt a porcelánboltban nem más, mint az egyre romló vásárlóerővel rendelkező amerikai fogyasztó, akinek se pénze, se munkája, viszont annál több adóssága van.

Fogyasztás nélkül pedig nincs gazdasági növekedés. Az év első negyedévét egészen addig gazdasági sikerként könyvelték el az Egyesült Államokban, míg a kormány be nem jelentette, hogy a gazdaság valójában 3 százalékot zsugorodott.

Már csak idő kérdése, hogy az állítólagos gazdasági kilábalásról is kiderüljön, hogy csupán a képzeletben létezett.

A hitelből befektetők pedig jobb, ha veszik a lapot, mert az eladási pánik beindulásával mindenki a kijáratokat keresi majd és azok a bizonyos gazdasági-összeomlás szimulációk, amikre az amerikai kormány nagy erőkkel készül, valós eseményekké válhatnak.

Forrás: shtfplan.com