2025. július 9., szerda

Nyugat-Európa háborúra készül Oroszországgal – Előkészületben az amerikai csapatok Európába telepítése tengeri úton

 

Moszkva, 2025. július 9. szerda (MB)

Kontinentális méretű katonai konfliktusra készül Európa nyugati fele, megkezdődtek az előkészületek amerikai csapatok Európába telepítésére tengeri úton –tudatta Alekszandr Sztyepanov orosz katonai szakértő a TASZSZ-nak adott nyilatkozatában.

A transzatlanti katonai logisztikai lánc legfontosabb eleme Európa legnagyobb kikötője, Rotterdam. Négy-öt hadihajóval megerősítik védelmét. A polgári rakományokat átrendezik, hogy helyet biztosítsanak a katonai szállítmányoknak. A New York Times azt írta, hogy a rotterdami kikötő lehetséges háborúra készül Oroszországgal.

Előkészítik a katonai felszerelések átvételét a polgári mélytengeri infrastruktúrában.

A fegyverek és a hardverek mellett gyógyszereket is terveznek szállítani a hadsereg számára nagyobb műveletekhez és tábori kórházak telepítéséhez. Ez egy nagyobb kontinentális katonai konfliktusra való felkészülés közvetlen jele – mondta.

A katonai potenciál Európába vezénylése szempontjából számításba vett további kikötők Amszterdam, Hamburg, valamint Olaszország és Spanyolország kikötői.

A hadsereg által használt tengeri kikötők egy részét lezárják az uniós vám- és ellenőrzési eljárások elől. Az ilyen szállítási csatornák árnyékfolyamatokhoz kapcsolódnak, és az érkező fegyverek külső ellenőrzése maximálisan nehézkes lesz.

Mindez hosszú és alapos előkészületeket, további infrastruktúrát, valamint jelentős beruházásokat igényel, amelyeket az európai adófizetőkkel fizettetnek meg.

A csatornák tömegpusztító fegyveralkatrészek, valamint árnyékfegyver-szállításra is használhatók. Egy további logisztikai folyosó jön létre az eurázsiai árnyékpiacra történő ellenőrizetlen fegyverszállításokhoz, hogy fegyverrel lássák el az Oroszországgal és a BRICS országokkal barátságtalan országokat. Titokban felfegyverzik őket, hogy kiterjesszék a potenciális konfliktusok körét és további gócpontokat hozzanak létre az orosz határok mentén.

A védelmi vállalatok Európába költöznek. Így az amerikai Anduril Industries dróngyártó a Rheinmetall-lal közösen Németországban, valamint Hollandiában is elindítja a termelést. Csapásmérő és felderítő drónt, valamint a konfliktusövezethez közeli földi robotokat fog gyártani – áll az orosz katonai szakértő nyilatkozatában, melyet a TASZSZ szerdán adott ki.+++

Kiadta: Magyar Békekör

2025. július 8., kedd

Brazil elnök: A világ megváltozott, nem akarunk többé császárt

 

Rio de Janeiro, 2025. július 8. kedd (MB)

A világ megváltozott, nem akarunk többé császárt – jelentette ki a brazil elnök hétfőn Rió de Janeiróban, válaszul Trump amerikai elnök fenyegetésére, hogy büntetővámmal sújtja a BRICS-et, ha kereskedelmét nem dollárban számolja el.

A BRICS Rio dee Janeiro-i csúcsértekezletének végén, hétfőn tartott sajtóértekezletén Ignacio Lula da Silva annak a véleményének adott hangot, hogy a világkereskedelemnek alternatívákra van szüksége a dollárral szemben. „Úgy vélem, ez egyesek számára kényelmetlen, de országaink másképpen képzelik el a világgazdaság jövőjét.  A világnak meg kell találnia a módját, hogy a kereskedelmi kapcsolatok ne a dolláron keresztül jöjjenek létre. Nyilvánvalóan felelősségteljesen, és körültekintően kell eljárnunk. Központi bankjainknak meg kell vitatniuk ezt más országok központi bankjaival, fokozatosan kell történnie, míg nem konszolidálódik” – mondta.

Lula szerint Trump hibát követett el, és döntése felelőtlen.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Egyesült Államoknak szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a dollárba vetett bizalom világszerte csökkent. Trump fenyegetésére reagálva, miszerint további 10 százalékos vámot vetnek ki minden olyan nemzetre, amely támogatja a BRICS politikáját, a miniszter úgy vélekedett, hogy ez megerősíti az Egyesült Államok képviselte globalizációs modell végét.

Lavrov szerint a BRICS-ben sohasem került napirendre a közös valuta létrehozásának témája. Mint szavaiból is kitűnt, a BRICS nem mások ellen született, hanem azért, hogy a szuverén egyenjogúság alapján keresse az együttműködést mindenkivel, aki kész rá.

Lavrov elmondta, hogy a BRICS országainak körében az eddigieknél is nagyobb megértést tapasztalt az ukrajnai konfliktust kiváltó okok iránt. Az ukrajnai válságot a Nyugat Oroszország biztonságát hosszútávon fenyegető lépései váltották ki. A NATO keleti terjeszkedése, amelynek nyilvánvaló célja Ukrajna beolvasztása, és a NATO hadigépezetének közvetlenül Oroszország határaira történő telepítése volt.

„A NATO bővítése senkinek sem tett semmi jót. Még a szövetség tagjainak sem” – jelentette ki. Lavrov fedélzeti lázadás előkészületét érzékeli a NATO hajóján, mert egyre több tagállam akarja érvényesíteni nemzeti érdekeit, szemben a főnökkel, aki meg akarja mondani nekik, mit tegyenek.

A BRICS csúcsértekezletén Oroszország képviseletében résztvevő külügyminiszter újból leszögezte az orosz álláspontot az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenlegi helyeloszlásával kapcsolatban. Közölte, hogy ​​igazságtalannak és a Nyugat javára torzultnak tartják a felállást. „A Nyugat méltatlanul, aránytalanul sok helyet birtokol, s ez nincs összhangban a mára kialakult globális hatalmi egyensúllyal” – mondta.

Az orosz diplomácia vezetője kitért Iránra is, és közölte, hogy Oroszország segíteni fog neki feltölteni atomreaktorainak békés célú működtetéséhez szükséges szegényített uránkészletét, melyet az izraeliek és az amerikaiak azzal a hamis állítással pusztítottak el, hogy Irán atombombát akart előállítani.

„Oroszország rendelkezik technológiai megoldásokkal az uránkészletek szegényítésére, és kész együttműködni Iránnal ezen a területen” – fogalmazott.

Lavrov szembesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (IAEA) a katonai konfliktus kirobbantásában és eszkalálásában játszott szerepével. Tudatta, hogy az IAEA kormányzótanácsa olyan kétes értékeléseket adott néhány nappal az Irán ellen intézett agresszió előtt, amelyekből arra lehetett következtetni, hogy Teherán nem tesz eleget kötelezettségének.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség titkársága garantálja, a jövőben a lehető legszigorúbban eleget tesz megbízatásának, és elkerüli az olyan jelentések közzétételét, amelyeket politizálásra és bizonyos tagok egyoldalú érdekeinek előmozdítására lehetne felhasználni – szögezte le.

Lavrov végül az Oroszország elleni terrorakciókra tért ki. Közölte, hogy az orosz hatóságok külföldi szervezetek bevonása nélkül folytatják a vizsgálatot személyvonatok június elején történt felrobbantása ügyében, és „senki sem fogja elkerülni bíróság előtti felelősségre vonását”.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2025/07/07/trump-amerikaja-retteg-a-felnovekvo-brics-tol/

Kiadta: Magyar Békekör

2025. július 7., hétfő

Lista nincs!

Forrás: JP Reacts @ YouTube DON'T BE AN IDIOT, There's No List! https://youtu.be/uErEUYlf9e8

Civilizáció ?

A történelem fontossága

Mindenkor Terrorista Izrael most Jement támadta meg

 

Izrael kiterjedt bombázási hadműveletet indított Jemen kulcsfontosságú infrastruktúrája ellen, az IDF azzal vádolta a húszi „terrorista rezsimet”, hogy kikötőket és erőműveket katonai célokra használ.

A világ egyik legszegényebb országa ellen indított új bombázási műveletet, amely a „Fekete zászló hadművelet” nevet kapta, hétfőn kora reggel jelentette be Israel Katz védelmi miniszter és az Izraeli Védelmi Erők (IDF).

A csapások a jemeni Hodeidah, Ras Isa és Al-Salif kikötőinek infrastruktúráját, valamint a Ras Katib erőművet vették célba. A célpontok környékén hangos robbanásokról számoltak be.

„Ezeket a kikötőket a húszi terrorista rezsim használja az iráni rezsimtől származó fegyverek szállítására, amelyeket Izrael Állam és szövetségesei elleni terrorista műveletekhez használnak” – állította bizonyítékok nélkül az IDF.

Az akciót közvetlen válaszként írták le a húszi-ellenőrzés alatt álló területekről Izrael felé indított ismételt drón- és rakétatámadásokra az elmúlt hetekben.

Az IDF szerint az egyik célpont Ras Isa-ban a Galaxy Leader volt, egy kereskedelmi hajó, amelyet a húszi erők 2023 novemberében foglaltak el. Az IDF állítása szerint a militánsok radarral szerelték fel a hajót, hogy figyeljék a Vörös-tengeren zajló tengeri forgalmat és megkönnyítsék a kereskedelmi hajók elleni támadásokat.

Az IDF a Ras Kanatib erőművet legitim célpontnak minősítette, amely a húszi katonai műveletek fontos áramellátási központjaként szolgál. „Ez újabb példa arra, hogy a húszi rezsim hogyan használja a polgári infrastruktúrát” – állította az IDF.

Katz védelmi miniszter ismételten kijelentette, hogy Izrael a húsziakat az iráni támogatású erők szélesebb hálózatának részeként tekinti a régióban.

„Ahogy figyelmeztettem, Jemennel úgy fognak bánni, mint Teheránnal” – mondta Katz egy nyilatkozatában. „Bárki, aki Izraelnek ártani próbál, meg fogja szenvedni, és bárki, aki kezet emel Izraelre, azt levágják. A húsziak továbbra is súlyos árat fognak fizetni tetteikért.

”Izrael azzal vádolta a húszi mozgalmat, hogy „az iráni rezsim központi helytartójaként” működik, és fegyvereket és pénzt kap az általa globális terrorizmusnak nevezett kampány támogatására. Továbbá azzal vádolta a húsziakat, hogy a tengeri területeket használják erőfitogtatásra és a nemzetközi kereskedelem megzavarására, és kijelentette, hogy Izrael továbbra is elkötelezett amellett, hogy „bárhol, ahol szükséges” megsemmisít minden, polgárai ellen irányuló fenyegetést.

A húszi milícia 2023 vége óta támad hajókat a Vörös-tengeren, hivatkozva a palesztinokkal való szolidaritására a gázai konfliktusban. Míg Donald Trump amerikai elnök májusban megállapodást közvetített a támadások leállításáról cserébe a nyugati légitámadások szüneteltetéséért, a csoport figyelmeztetett, hogy újraindítja műveleteit, ha Washington támogatja Izrael Irán elleni agresszióját.

A húszi milícia azóta több drónnal és rakétával is támadta Izraelt, miután a múlt hónapban Izrael és Irán tűzszüneti megállapodást kötött. A legutóbbi izraeli csapások a májusi támadássorozat óta a legkiterjedtebb katonai akciók Jemenben.

https://oroszhirek.hu/izrael-most-jement-tamadta-meg/

2025. július 6., vasárnap

BRICS-csúcsértekezlet Rio de Janeiróban

 

Rio de Janeiro, 2025. július 6. vasárnap (MB)

Rio de Janeiróban vasárnap kétnapos csúcsértekezletre ülnek össze az emberiség 46 százalékát tömörítő BRICS együttműködési szervezet tagországainak és partnerállamainak vezetői – áll a Magyar Békekör vasárnap kiadott jelentésében.

„A globális Déli Együttműködés Erősítése a Befogadóbb és Fenntarthatóbb Kormányzásért” jelszóval tartott tanácskozás fő témája az egészségügyi, a kereskedelmi és a beruházási együttműködés, továbbá a biztonság erősítése, valamint az éghajlatváltozás és a mesterséges intelligencia irányítása.

A csúcson 20 ország képviselői vesznek részt: a BRICS tagjai, Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, Egyiptom, Irán, Indonézia, Etiópia, Egyesült Arab Emírségek, továbbá partnerei, Bolívia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kuba, Malájzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda, Üzbegisztán, Vietnam, és a meghívottak.

A tömblogikától és hierarchiától mentes, mások ellen nem irányuló egyenjogú, szuverén együttműködés szervezetébe napjainkig 30 ország kérte a felvételét.

A BRICS előző, Kazanyban 2024. őszén megtartott csúcsértekezletén elfogadott nyilatkozatukban a tagállamok vezetői szorgalmazták az ENSZ és a Bretton Woods-i intézmények átfogó reformját, és megállapodtak abban, hogy kidolgoznak egy független, határokon átnyúló elszámolási és letétkezelő infrastruktúrát.

A BRICS-országok a mai napig számos intézményt hoztak létre az üzleti és pénzügyi szférában, így a Tőzsdeszövetséget (Exchange Alliance), az Üzleti Tanácsot (Business Council), és Szakértői Központok Tanácsát (Council of Centers of Expertise). 2011 óta szervezik meg a BRICS Üzleti Fórumot (Business Forum), amelynek célja a BRICS-tagállamok közötti kereskedelmi, üzleti, befektetési és termelési kapcsolatok erősítése. 2014-ben Sanghaj székhellyel megalakult a BRICS Új Fejlesztési Bankja (New Development Bank), amelynek alaptőkéje 100 milliárd dollár. A Bank célja a tagállamok és a fejlődő országok infrastrukturális és fenntartható fejlődési projektjeinek finanszírozása. Működésének kezdete óta 120 projektet hagyott jóvá, összesen 39 milliárd dollár értékben. A Bank a BRICS feltételes tartalék megállapodásával (Contingent Reserve Arrangement) együttműködve tevékenykedik.

A BRICS-országok jelenleg a központi bankok közötti pénzügyi információcsere létrehozásán dolgoznak. 2025-ben a tagok közös cselekvési tervben állapodtak meg azzal a céllal, hogy, elősegítsék a kis- és középvállalkozások fejlődését 2025–2030 között.

A Bloomberg szerint a BRICS-országok közötti kereskedelmi forgalom 2017 és 2022 között 56 százalékkal 422 milliárd dollárra nőtt. 2024. júliusban Makszim Reszetnyikov orosz gazdaságfejlesztési miniszter azt mondta, hogy a BRICS-országok közötti kereskedelem elérte az évi közel 678 milliárd dollárt.

2013 óta működik a BRICS Tudományos Tanácsa, mely 2015-ben létrehozta a hatvan egyetemet magában foglaló Hálózati Egyetemet. Az oktatási és kutatási programok főbb területei a közgazdaságtan és az energia, az informatika és az információbiztonság, az ökológia és az éghajlatváltozás, valamint a vízkészletek. Az oktatási intézmények központja a jekatyerinburgi Urál Szövetségi Egyetem. 2017 óta rendezik meg a BRICS-országok online matematikai olimpiáját, az Uchi.ru szervezésében. 2017 októberében Jekatyerinburgban megkezdte működését a BRICS Anyagtudományi és Nanotechnológiai Hálózati Központja, 2018-ban pedig a BRICS Bajkál Intézet, az Irkutszki Nemzeti Műszaki Kutató Egyetemen, amely szakembereket képez a környezetmérnöki tudományok és a tiszta energia-gazdálkodás területén, és a fenntartható innovációs gazdaságban, a nemzetközi üzleti szférában, és a digitális technológiákban.

Építik kapcsolataikat a kultúra, a sport és az egészségügy területén is. Az utóbbi érdekében 2023-ban megalakult az Orvosi és Humanitárius Fejlesztési Szövetség, melynek célja, hogy összehozza a humán tudományok tudósait és oktatóit az oroszországi és a BRICS-országok orvosi egyetemein, nem utolsó sorban azért, hogy megteremtsenek egy korai figyelmeztető rendszert a tömeges fertőzések és a biológiai fenyegetések esetére.

2021. augusztusában a BRICS űrügynökségek vezetői megállapodást írtak alá a földi távérzékelési adatok cseréjéről. A megállapodás együttműködést ír elő egy virtuális távérzékelő műholdakból álló klaszter létrehozásában és az adatok cseréjében. A Roszkoszmosz szerint Oroszország csak az elmúlt évben a Föld felszínét lefedő több mint 27 millió négyzetkilométernyi adatot osztott meg BRICS partnereivel. 2022 .óta a BRICS Űrkutatási Együttműködési Vegyes Bizottsága rendszeresen ülésezik.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint 2024-ben a BRICS-országok vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt összesített bruttó nemzeti terméke (GDP) 40,2 százalékot tett ki, szemben a Hetek Csoportjának (G7) 28,8 százalékos részesedésével. Kína a globális gazdaság 19,6 százalékát képezi, India 8,5 százalékát, Oroszország 3,4 százalékát, Indonézia és Brazília pedig egyenként 2,4 százalékát.

2025. július 4-én Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter az Új Fejlesztési Bank Kormányzótanácsának ülésén közölte: a BRICS-országok teljes pénzügyi eszközállománya meghaladja a 60 billió (60 ezer milliárd) dollárt, azaz a globális eszközállomány több mint 50 százalékát teszi ki.

A BRICS és partner országainak népessége a világnépesség 46 százalékát képezi, a 8,2 milliárd lelket számláló emberiség csaknem felét – áll a Magyar Békekör összesítésében.+++

Kiadta: Magyar Békekör