Törökország a NATO-tól független rakétavédelmi rendszert épít

A török védelmi miniszter ma nyíltan kijelentette; Ankara azt tervezi, hogy Sz-400-as rakétakomplexumokat vásárol Oroszországtól, de ezeket már nem fogják integrálni a NATO rakétavédelmi rendszerébe.

Fikri Işık török védelmi miniszter szerdán közölte, hogy az orosz és a török kormány előrehaladást ért el az Sz-400 rakétakomplexumok leszállításával kapcsolatos tárgyalásokban, de egyelőre nem kötötték meg a végleges egyezményt. Csütörtöki nyilatkozatában azonban a védelmi miniszter már azt mondta, hogy ezeket a rakétakomplexumokat nem fogják integrálni a NATO rendszereibe.

Törökország kilépne a NATO-ból

Az orosz Rosztech vezérigazgatója, Szergej Csemezov a nap folyamán megerősítette, hogy a két ország tárgyalásokat folytat az Sz-400 Törökországnak eladásával kapcsolatban.

Törökország novemberben mondta vissza a hazai gyártású rakétarendszer elemeinek gyártására korábban kiírt tendert.

Hivatalos: amerikai NATO-vezető irányította a törökországi puccsot

Hivatalos: a CIA szervezte a törökországi puccskísérletet

Törökország a NATO-küldöttekkel folytatja a puccs utáni tisztogatást

Bezárnák a NATO légibázisát Törökországban

http://www.hidfo.ru/2017/03/torokorszag-a-nato-tol-fuggetlen-raketavedelmi-rendszert-epit/

A választási eredményeket is befolyásolhatja Simicska plakátjainak eltávolítása

A metrókon elhelyezett reklámokat koncesszióba adnák, erről még a tavasz folyamán döntés születhet

A 2018-as és 2022-es parlamenti választást is befolyásolhatja, ha a Mahír hirdetőoszlopai és plakátjai eltűnnek a közterekről és a metróalagutakból – írja a Magyar Nemzet.

Elismerte a Magyar Nemzet újságírója, hogy Simicska Lajos reklámcégének plakátjaira azért van szükség, mert egy ellenzéki pártnak fognak megjelenési felületet adni a 2018-as és 2022-es országgyűlési választások előtti kampányidőszakban; a lap publicistája attól tart, hogy a választások kimenetelét befolyásolja, ha a milliárdos vállalkozó hirdetőoszlopai nem tudnak teljes kapacitáson üzemelni.

„Információnk szerint a BKK és a BKV még idén tavasszal dönthet a 2018-as és a 2022-es parlamenti választást is befolyásoló kiszervezésről.” – írta.

Az újságíró szerint a BKK és BKV tavaszi döntése befolyásolhatja a parlamenti választás eredményét – ezzel indirekt módon elismerte; Simicska Lajos reklámfelületei olyan tényezőt jelentenek, ami meghatározta volna a 2018-as választások kimenetelét.

A Mahír jogi képviselője „az oszlopháború utóéletéről szólva kérdésünkre kifejtette: miután a kormánypárti többségnek Budapesten nem sikerült bírósági úton ellehetetlenítenie megbízónkat, ugyanezt most jogalkotással akarják végigvinni.” – áll a beszámolóban.

A lapnak nyilatkozva a Mahír jogi képviselője egyértelműen kijelentette; az ügyet március végéig az Európai Bizottság illetékesei elé tárják.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke tegnap a Hír TV „Egyenesen” című műsorában azt mondta, Magyarországon a Jobbik a legkevésbé elutasított párt, a 2018-as választások során esélyesnek tartja pártját a relatív többség megszerzésére.

http://www.hidfo.ru/2017/03/a-valasztasi-eredmenyeket-is-befolyasolhatja-simicska-plakatjainak-eltavolitasa/

Hová kerül majd az olimpiára szánt pénz?

Zavar érzékelhető a kormányzati kommunikációban mióta kiderült, hogy a főváros népszavazás helyett inkább visszavonja a 2024-es olimpiai pályázatát. Az elmúlt időkben ugyanis sorra cáfolták egymást a vezető kormánypárti politikusok annak kapcsán, mi lesz a Budapestre tervezett olimpiai beruházások sorsa. Az eddigiekből azonban az látszik kirajzolódni, hogy a sportlétesítmények tervei maradnak, minden más kuka.

Mi lesz/lehet

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter például arról beszélt egy gazdasági fórumon Debrecenben, hogy „Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető”.

A miniszter megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg négyszázötvenmilliárd forint hazai forrásból.

A Jobbik egyből kihasználta a kínálkozó lehetőséget, és kritikákat fogalmazott meg a kijelentésekkel kapcsolatban. Stummer János, a párt regionális igazgatója az állami hírügynökségnek azt mondta, nem teheti meg a Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy „kukoricán térdepeltetéssel” fenyegesse a fővárost az olimpiarendezés meghiúsulása miatt, éket verve az olimpiapárti vidék és az azt nem támogató budapesti emberek közé.

Ugyanakkor kormányoldalról is érkezett cáfolat Lázár kijelentéseire. Tuzson Bence, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár közölte, még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről. Az államtitkár hangsúlyozta, senkinek nincs ellenérzése a főváros iránt, Budapestet nem akarják büntetni, a szükséges fejlesztéseket olimpia nélkül is el kell végezni.

Ennek ellenére sejthető, hogy jelentős átcsoportosításokra lehet számítani, amint az Tarlós István főpolgármester sajtótájékoztatójából is érzékelhető volt. A főpolgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsforgalmi út felújítása biztosan elmarad. Ugyanakkor kiemelte, hogy négy uniós támogatású fejlesztés mellett mindenképp kardoskodni fog, ám ezek nem kapcsolódnak konkrétan az olimpiai fejlesztésekhez. A Tarlós-lista tehát a következőkből áll: a 3-as metró felújítása, árvízvédelmi fejlesztések, P+R parkolók bővítése és fejlesztése, valamint a BKV járműállományának cseréje.

Véleményét Vitézy Dávid, a BKK korábbi igazgatója is kifejtette: Facebook-oldalán írt arról, óriási kár lenne, ha a fontos fővárosi infrastrukturális fejlesztések megfeneklenének. A fejlesztések, amelyeknek Vitézy szerint mindenképpen maradniuk kellene: a budapesti nemzetközi reptér bekötése az országos vasúti hálózatba, a körvasút bevonása a város életébe a hiányzó megállók megépítésével és a kapacitás bővítésével, a csepeli, ráckevei hév, az elővárosi vonatok és a pesterzsébeti villamosok ma rémes belvárosi kapcsolatrendszerének fejlesztése.

Egy visszavont olimpiai pályázat után, ha már annak felszabaduló költségeiről van szó, joggal feltételezhetnénk, hogy ha valami, akkor a megépítendő sportlétesítmények listája jelentősen megrövidül.

A visszatáncolás ellenére azonban a sportlétesítményekkel kapcsolatos beruházások száma még mindig magasabb, mint más fővárosi infrastrukturális fejlesztéseké.

A tervek szerint tehát olimpia nélkül is megépül a Budapesti Xtrém Szabadidő Park (Csepel), a Dunai Evezős Központ 8 ezres szlalompályával a Ráckevei Duna-ágnál, a Budapesti Atlétikai Stadion és annak szabadtéri edzőpályái (Ferencváros és Csepel), egy fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok (Csepel),  az Új Budapesti Teniszközpont (Csepel), az Új Budapesti Velodrom (Óbuda), a Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ (Nagytétény), a Nemzeti Lovas Központ (Üllői Tangazdaság területe), az új jégcsarnok, uszoda és futókör, valamint a BOK Sportcsarnok és az új B csarnok a Budapesti Olimpiai Központban.

Hogy szükség van-e minderre, szemben a repülőteret a fővárossal összekötő gyorsforgalmi úttal, kérdéses. A 2024-es olimpiai pályázat sportigazgatója, Mizsér Attila szerint mindenesetre igen.

„Az, hogy kell a magyar sportnak egy velodrom, egy pályakerékpáros-csarnok, nem lehet kérdés. Azért, mert nincs olimpia, a sportinfrastruktúra vagy a sportágak fejlesztése nem áll le. Reményeink szerint megmarad abban a ritmusban, ahogy az elmúlt években megszoktuk” – nyilatkozta Mizsér a Mai helyzet című műsorban a Sport Televízióban. Szintén példaként említette, hogy hogy a Csepelen épülő világszínvonalú evezőspályának az evezés mellett a kajak-kenu sportág, valamint a lakosság és a diáksportolók is élvezni fogják a hozadékait.

Puskás Stadion

A múlt héten derült ki, hogy összesen majdnem 300 milliárd forintot különített el a Puskás Stadionra a kormány, amelyet több ütemben fog kifizetni.
Ha ezeket összeadjuk, látszik, hogy összesen 292,6 milliárdos forrást csoportosítanak át erre a célra. Egyelőre még nem tudni pontosan, hogy ez az összeg milyen beruházásokat takar, hiszen a közlöny szerint a stadiont 2019 novemberére kell befejezni, ennek ellenére a listán szerepel olyan kötelezettségvállalás, ami 2018-2022 között hatályos. Elképzelhető, hogy az összeg a teljes fejlesztést takarja, vagyis nemcsak az új 65 ezres stadion, hanem a Körcsarnok, a szoborpark, a volt SYMA-csarnok felújítását-építését is, bár a közlöny végig az új Puskás Stadionra hivatkozik.
Nem először emelkedett látványosan a stadion ára: eredetileg 100 milliárdosra tervezték, ám az olimpiai bukta után Lázár János már 190 milliárdról beszélt. Állítólag Fürjes Balázs, aki az olimpiai pályázatért felelős Kiemelt Kormányzati Beruházások Központját vezette, 60-70 milliárdos plusztámogatást kért a kormánytól. A 24.hu információja szerint kormány ezt a kérést a budapesti olimpiarendezésről szóló népszavazási aláírásgyűjtés idején elutasította, majd a pályázat lefújása után az összeg hirtelen 190 milliárdra ugrott.
Nem igazán van magyarázat arra, hogy miért lett a 100 milliárdos stadionból hirtelen 190, majd 300 milliárdos tétel, azt viszont tudjuk, hogy Mészáros Lőrinchez köthető cégek végezhetik majd a kivitelezést.

Mi marad el?

Annak ellenére, hogy az olimpiát ellenzőkkel szemben a kormány kommunikációs stratégiájának szerves része volt, hogy jórészt olyan infrastrukturális beruházásokról van szó, amelyekre a fővárosnak a játékok rendezése nélkül is szüksége van (bár ezt sokan vitatták), úgy tűnik, hogy mégis pont ezek a fejlesztések fognak elmaradni.

Szinte biztos, hogy nem valósul meg a Galvani-híd és annak folytatása a Soroksári Duna-ágon a kapcsolódó úthálózattal, a Csepel szigetcsúcsi, a Margitszigeti és az óbudai-szigeti kerékpáros- és gyalogoshidak. A csepeli HÉV gyors-villamossá alakítása és összekötése a 2-es villamossal, valamint a ráckevei HÉV föld alá helyezése és egy részének villamossal való kiváltása szintén bukott ügynek tekinthető. Valószínűleg a kelebiai vasútvonalat sem helyezik át a Duna-partról, ami 150 méteres vasútvonal korrekciót jelentene.

Ezeken kívül pedig egy sor másik fejlesztés sorsa bizonytalan: az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbítása, a kisföldalatti felújítása, meghosszabbítása, járműcseréje, a Déli-összekötő vasúti-híd bővítése (harmadik vágány), plusz új vasúti megállóhelyek a vonalon (S-Bahn-fejlesztés), az M1-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Győr között és az M7-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Balatonvilágos között.

A sportlétesítmények megépítése más infrastrukturális fejlesztésekkel szemben, még ha azok vitatottak is, egy valamit elárul a kormányról: az a vészcsengő, amely 266 ezer aláírás formájában szólalt meg, és kifejezte, hogy sokak szerint a jó oktatás és a jó egészségügy sokkal inkább nemzeti ügy, süket fülekre talált.

TényTár

Az Európai Bizottság szerint megosztó tényező az Északi Áramlat II

Margrethe Vestager, az EU versenypolitikáért felelős biztosa hétfőn azt mondta, az Európai Bizottság megosztó tényezőnek tekinti az Északi Áramlat 2 projektet, és továbbra is vizsgálják az ezzel kapcsolatos jogi aggodalmakat.

Az Európai Bizottság úgy gondolja, megosztó tényező a Gazprom orosz energetikai cég Északi Áramlat 2 nevű projektje, az EU országainak „nem közös érdeke” a projekt megvalósulása, és jelenleg is vizsgálják az ezzel kapcsolatos jogi aggodalmakat.

A versenypolitikáért felelős biztos visszautalt Jean-Claude Juncker korábbi kijelentésére, miszerint az Európai Uniónak olyan projektekre van szüksége, melyek „inkább egyesítenek, mint megosztanak”, emellett hangsúlyozta; egyelőre nem egyértelmű, hogy jogilag milyen irányba halad az Északi Áramlat 2 megítélése.

Vestager azt mondta, a projekt szempontjából létezik egy jogi és egy piaci megközelítés, ám a kettő éles ellentétben áll egymással. A biztos főként azt kifogásolta, hogy az Északi Áramlat 2-re az Európai Bizottság szerint nincs szükség, ehelyett csak bizonyos tagállamok akarják keresztülvinni.

Az orosz Gazprom, a francia Engie, az osztrák OMV AG, a holland Shell és a német Uniper ill. Wintershall közös projektje 55 milliárd köbméter orosz gázt szállítana az Európai Unió területére a Balti-tengeren keresztül, Ukrajna megkerülésével.


http://www.hidfo.ru/2017/03/az-europai-bizottsag-szerint-megoszto-tenyezo-az-eszaki-aramlat-ii/

Lengyelországnak „nem áll érdekében az EU felbomlasztása” ?

A Jog és Igazságosság párt (PiS) nem érdekelt Marine Le Pen segítésében és az Európai Unió felbomlasztásában – mondta Beata Mazurek, a lengyel kormánypárt szóvivője. A francia elnökjelölt arra tett javaslatot, hogy hatalomra jutása esetén a két ország együtt kezdeményezze az Európai Unió feloszlatását.

A szóvivő hétfői közlése szerint a Jog és Igazságosság pártnak „nem áll érdekében, hogy Marine Le Pen francia elnökjelölt felbomlassza az Európai Uniót”. A nyilatkozat annak okán született, hogy Le Pen korábban a Rzeczpospolita lengyel napilapnak azt mondta; amennyiben megnyeri az elnökválasztást, javasolni fogja a PiS vezetőjének, hogy működjenek együtt az Európai Unió feloszlatása érdekében.

A közvélemény-kutatások szerint a Nemzeti Front vezetője nagy valószínűséggel megnyeri az elnökválasztás első fordulóját, ám a második fordulóban nem esélyes a győzelemre. Le Pen azzal vádolja az Európai Uniót, hogy megfosztotta nemzeti szuverenitásától Franciaországot; a kampány során számos alkalommal kijelentette, hogy megválasztása esetén népszavazást kezdeményezne az uniós tagság felmondásáról.

Az elnökjelölt programjának része emellett a határellenőrzés visszaállítása, a schengeni övezetből való kilépés, a vámhivatalok visszaállítása, az illegális bevándorlók francia állampolgársághoz jutásának ellehetetlenítése, és a deportálásuk megkönnyítése. Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án, második fordulóját május 7-én tartják Franciaországban.

http://www.hidfo.ru/2017/03/lengyelorszagnak-nem-all-erdekeben-az-eu-felbomlasztasa/

Az EU-tagságot kidobnák, az eurót megtartanák a franciák

A Les Echos magazin megrendelésére készült felmérés szerint a francia lakosság 37%-a viszonyul negatívan az eurozóna-tagsághoz, de az uniós tagság fenntartását csak kevesebb mint 31%-uk tartja pozitív dolognak.

A pénteken nyilvánosságra hozott kutatás szerint a francia lakosság közel háromnegyede (72%-a) ellenzi azt az elgondolást, miszerint ki kellene lépni az eurozónából és helyette inkább visszatérni a nemzeti valuta használatához.

Az Elabe kutatóközpont által végzett felmérésből az is kiderült, hogy a lakosság 37%-a inkább negatívan, 31% inkább pozitívan viszonyul az uniós tagsághoz. A válaszadók 32%-a eközben úgy gondolta, hogy az EU-tagságnak jótékony hatásai, de igen komoly hátrányai is vannak.

Az eurozónából kilépést a Nemzeti Front vezetője, Marine Le Pen javasolta, akinek a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint esélye van az elnökválasztás második fordulójában is megmérkőzni a volt gazdasági miniszter Emmanuel Macronnal. Az elnökválasztás első fordulóját április 23-án, második fordulóját május 7-én tartják.

http://www.hidfo.ru/2017/03/az-eu-tagsagot-kidobnak-az-eurot-megtartanak-a-franciak/

Kiderült, kik keresnek sokat az “orosz veszélyen”

A NATO feszültséget szít az orosz határon, majd anyagi hasznot termel ebből a feszült helyzetből. Ukrajnának adná el leselejtezett hajóit az amerikai haditengerészet.

Az ukrán haditengerészet azt tervezi, hogy NATO-országoktól vesz leselejtezett hajókat. Egy orosz politikus, Nyikolaj Starikov szerint még ha ingyen is adnák, akkor sem érné meg az ukránoknak felvásárolni az Island dokkhajóosztály leselejtezett példányait, mert tetemes összeget kellene költeni a felújításukra, hogy egyáltalán használható állapotba hozzák őket.

„Az amerikaiak úszó vashulladékot adnak el az ukránoknak. Először felfokozzák a feszültséget az orosz határon, majd pénzt csinálnak belőle – a veszélyhelyzetre hivatkozva eladják a korszerűtlen technikát, amire nekik már nincs szükségük.” – mondta.

Eközben az ukrán haditengerészet parancsnokhelyettese, Andrej Tarasov azonban a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azzal érvelt, hogy az USA által eladni tervezett hajók bár elavultak, továbbra is működőképes állapotban vannak, mert a NATO-országok kötelékében semmi nem használódik el.

„Hogy egyértelműsítsük: ezek nem másodkézből kapott eszközök. Egy NATO-tagállamnak leszállított harceszközön olyan karbantartási munkálatokat végeznek, hogy az adott eszköz adottságai változatlanok maradjanak. Egy ilyen hajónak 20 évi használat semmit nem jelent.” – mondta.

Nyikolaj Starikov szerint azonban „az ukrán vezetők olyanok, mint a gyermekek, akik örülnek, hogy kapnak egy-egy játékot a nagyfiúktól, hogy játsszanak vele.”

„A sablon mindig ugyanaz: az amerikaiak kölcsönt adnak Ukrajnának, hogy abból tőlük vegyenek elavult haditechnikát. Végül az amerikaiak pénzt keresnek a leselejtezett harceszközök eladásával is, majd a kölcsön adott pénzt is kamatostul visszakapják.” – mondta.

A Kijevben történt nyugati puccs után az ukrán haditengerészeti flotta mérete a felére csökkent. A Krím-félsziget egy népszavazást követően újraegyesült az anyaországgal – azt követően az ukrán haditengerészet személyi állományának jelentős része is önként jelentkezett az orosz fekete-tengeri flottához.

http://www.hidfo.ru/2017/03/kiderult-kik-keresnek-sokat-az-orosz-veszelyen/

Azért küzd a kormány Brüsszelben, hogy továbbra is változatlan módon áramolhasson a tao-pénz

A felcsúti fociakadémiához a tao-nak köszönthetően már 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt az elmúlt években. Az eredmény: a Felcsút tavasszal kiesett az NB I-ből, az akadémia saját nevelésű játékosai pedig alig lépnek pályára. Az MLSZ gazdasági igazgatója elismerte, hogy rengeteg szabálytalanság lelhető fel a tao felhasználása során, de ez valószínűleg a kormányt egyáltalán nem zavarja. Mint kiderült, azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy változatlan formában engedélyezze Magyarország számára a látvány csapatsportok támogatásának rendszerét.

Forrás: cink.hu

A cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett úgynevezett tao-pénzek évente körülbelül 10 milliárd forintot jelentenek. Az összeg, amely igenis közpénz, legnagyobb része Felcsútra jut.

A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai szerint a 2016/2017-es szezonra 2,92 milliárd forintos támogatási összeget hagytak jóvá a felcsúti foci számára. Ezzel az összeggel együtt már 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kasszájába az államkassza helyett. Ha mindez nem lenne elég, a különböző gazdasági szervezetektől 2011 és 2015 között további közel 11 milliárd forint „adomány” érkezett – írja az mfor.hu.

Forrás: mfor.hu

Bánki Eriktől, az országgyűlés gazdasági bizottsága elnökétől megtudhattuk, hogy az égvilágon semmi összefüggés sincs aközött, hogy a FUNA ennyi pénzt kap, illetve hogy Felcsúton lakik a miniszterelnökünk. Az persze elismerik, hogy a tao-támogatások nagy része Felcsútra megy, de indoklásuk szerint ennek az az oka, hogy a felcsúti akadémia volt az első, amely stadionfejlesztésben gondolkodott, és a kiszolgáló létesítményeit is megtervezte. A költői kérdést nem tette fel soha senki: mitől lehetett annyira felkészült a Puskás Akadémia, hogy a törvény megszületésének pillanatában már kész tervekkel rendelkezett, hogyan is indítaná el a saját stadionfejlesztési programját.

Nem csak Felcsút az egyetlen nagyon szerencsés csapat „tao-ügyileg” Ebben a szezonban Tállai Andráshoz köthető klub, a Mezőkövesd Zsóry FC is kapott 778 millió forintot, továbbá Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának, Kisvárdának is jutott 580 millió forint.

Megérte ez a sok pénz?

Ha Felcsút kapja messze a legtöbb tao-pénzt, akkor talán el lehet várni, hogy a csapat kiemelkedően teljesít. Ehhez képest a Felcsút tavasszal kiesett az NB I-ből, az utánpótlás-neveléséről pedig sokat elmond, hogy sok meccsükön több az MTK-nevelésű játékos a pályán, mint ahányan a helyi egyesületben tanultak focizni. Az akadémia neveltjei a kezdetektől fogva egyre csökkenő jelentőségű epizódszereplői voltak a Puskás Akadémia FC NB I-es feljutásért, vagy bennmaradásért folytatott aktuális küzdelmének.

Felmerül a kérdés, hogyha Felcsúton nem férnek be a csapatba, akkor mi lesz a felnövő akadémistákkal? A válasz pedig, ahogy az index kiderítette, mennek Csákvárra. Ott üzemel ugyanis a Puskás Akadémia FC fiókcsapata. A Csákvár kezdőjében az első tavaszi fordulóban hat Puskás Akadémián nevelkedő játékos volt, közülük ketten 19-20 éves fiatalok, a többiek 22-26 évesek.

Ha van „pénz, fegyver és paripa”, akkor mégis, mi lehet az oka a csapat szerencsétlenkedéseinek?  Gudra Tamás, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) gazdasági szakértője meglepően őszinte nyilatkozatot adott a tao-program eredményeiről és jövőjéről az M4 Sport Sportreggeli című műsorban A nyilatkozatban arról beszélt az MLSZ-tisztségviselő, hogy a különböző szabálytalanságok mennyisége nem elenyésző a tao-programban, mint azt korábban állították, hanem elég sok. Ráadásul azt is elárulta Gudra, hogy tudják, ennél több szabálytalanságra derülne fény, ha az ellenőrzés tényleg megfelelő lenne.

Ha már foci:
A múlthét hétfői Magyar Közlönyből kiderült, hogy összesen majdnem 300 milliárd forintot különített el a Puskás Stadionra a kormány, amelyet több ütemben fog kifizetni. Elképzelhető, hogy az összeg a teljes fejlesztést takarja, vagyis nemcsak az új 65 ezres stadion, hanem a Körcsarnok, a szoborpark, a volt SYMA-csarnok felújítását-építését is, bár a közlöny végig az új Puskás Stadionra hivatkozik. A pontos terveket tehát még nem ismerjük, de azt már igen, hogy Mészáros Lőrinchez köthető cégek végezhetik majd a kivitelezést.

Továbbra is jól jönne a tao-pénz...

A tao jelenlegi rendszere 2017 júniusában véget ér, mivel uniós direktívák miatt ki kell vezetni ezt a fajta támogatási szisztémát. (A támogatás összegének levonását a társasági nyereségadó alapján hat évre engedélyezte Brüsszel, a jóváhagyás június 30-án jár le.) A kormány még 2015-ben kitalálta, hogy elindítja a tao-2., amelynek célterülete az utánpótlást szolgáló sportlétesítmények fenntartása lesz. Jelenleg úgy tűnik, hogy a tao2. nem fogja felváltani az „eredeti” tao-t. Mint kiderült a látványcsapatsportok támogatása után járó adókedvezmény rendszerének meghosszabbítását kérte az Európai Bizottságtól a kormány. A tao-rendszert a kabinet változatlan formában kívánja fenntartani – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

TényTár