A felcsúti fociakadémiához a tao-nak köszönthetően már 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt az elmúlt években. Az eredmény: a Felcsút tavasszal kiesett az NB I-ből, az akadémia saját nevelésű játékosai pedig alig lépnek pályára. Az MLSZ gazdasági igazgatója elismerte,
hogy rengeteg szabálytalanság lelhető fel a tao felhasználása során,
de ez valószínűleg a kormányt egyáltalán nem zavarja. Mint kiderült, azt kérték
az Európai Bizottságtól, hogy változatlan formában engedélyezze
Magyarország számára a látvány csapatsportok támogatásának rendszerét.
A cégek társasági adójából az állam által sportcélra átengedett úgynevezett tao-pénzek évente körülbelül 10 milliárd forintot jelentenek. Az összeg, amely igenis közpénz, legnagyobb része Felcsútra jut.
A Magyar Labdarúgó Szövetség adatai
szerint a 2016/2017-es szezonra 2,92 milliárd forintos támogatási
összeget hagytak jóvá a felcsúti foci számára. Ezzel az összeggel együtt már 13,9 milliárd forint közpénz vándorolt a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) kasszájába az államkassza helyett. Ha mindez nem lenne elég, a különböző gazdasági szervezetektől 2011 és 2015 között további közel 11 milliárd forint „adomány” érkezett – írja az mfor.hu.
Forrás: mfor.hu
Bánki Eriktől, az országgyűlés gazdasági bizottsága elnökétől megtudhattuk, hogy az égvilágon semmi összefüggés sincs aközött, hogy a FUNA ennyi pénzt kap, illetve hogy Felcsúton lakik a miniszterelnökünk.
Az persze elismerik, hogy a tao-támogatások nagy része Felcsútra megy,
de indoklásuk szerint ennek az az oka, hogy a felcsúti akadémia volt
az első, amely stadionfejlesztésben gondolkodott, és a kiszolgáló
létesítményeit is megtervezte. A költői kérdést nem tette fel
soha senki: mitől lehetett annyira felkészült a Puskás Akadémia, hogy a
törvény megszületésének pillanatában már kész tervekkel rendelkezett,
hogyan is indítaná el a saját stadionfejlesztési programját.
Nem csak Felcsút az egyetlen nagyon szerencsés csapat „tao-ügyileg” Ebben
a szezonban Tállai Andráshoz köthető klub, a Mezőkövesd Zsóry FC is
kapott 778 millió forintot, továbbá Seszták Miklós fejlesztési miniszter
városának, Kisvárdának is jutott 580 millió forint.
Megérte ez a sok pénz?
Ha Felcsút kapja messze a legtöbb tao-pénzt, akkor talán el lehet várni, hogy a csapat kiemelkedően teljesít. Ehhez képest a Felcsút tavasszal kiesett az NB I-ből, az utánpótlás-neveléséről pedig sokat elmond, hogy sok meccsükön több az MTK-nevelésű játékos a pályán, mint ahányan a helyi egyesületben tanultak focizni. Az akadémia neveltjei a kezdetektől fogva egyre csökkenő jelentőségű epizódszereplői voltak a Puskás Akadémia FC NB I-es feljutásért, vagy bennmaradásért folytatott aktuális küzdelmének.
Felmerül a kérdés, hogyha Felcsúton nem férnek be a csapatba, akkor mi lesz a felnövő akadémistákkal? A válasz pedig, ahogy az index kiderítette, mennek Csákvárra.
Ott üzemel ugyanis a Puskás Akadémia FC fiókcsapata. A Csákvár
kezdőjében az első tavaszi fordulóban hat Puskás Akadémián nevelkedő
játékos volt, közülük ketten 19-20 éves fiatalok, a többiek 22-26
évesek.
Ha van „pénz, fegyver és paripa”, akkor
mégis, mi lehet az oka a csapat szerencsétlenkedéseinek? Gudra Tamás, a
Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) gazdasági szakértője meglepően
őszinte nyilatkozatot adott a tao-program eredményeiről és jövőjéről az
M4 Sport Sportreggeli című műsorban A nyilatkozatban arról
beszélt az MLSZ-tisztségviselő, hogy a különböző szabálytalanságok
mennyisége nem elenyésző a tao-programban, mint azt korábban állították,
hanem elég sok. Ráadásul azt is elárulta Gudra, hogy tudják, ennél
több szabálytalanságra derülne fény, ha az ellenőrzés tényleg megfelelő
lenne.
Ha már foci:
A múlthét hétfői Magyar Közlönyből kiderült, hogy összesen majdnem 300 milliárd forintot különített el a Puskás Stadionra a kormány, amelyet több ütemben fog kifizetni. Elképzelhető, hogy az összeg a teljes fejlesztést takarja, vagyis nemcsak az új 65 ezres stadion, hanem a Körcsarnok, a szoborpark, a volt SYMA-csarnok felújítását-építését is, bár a közlöny végig az új Puskás Stadionra hivatkozik. A pontos terveket tehát még nem ismerjük, de azt már igen, hogy Mészáros Lőrinchez köthető cégek végezhetik majd a kivitelezést.
A múlthét hétfői Magyar Közlönyből kiderült, hogy összesen majdnem 300 milliárd forintot különített el a Puskás Stadionra a kormány, amelyet több ütemben fog kifizetni. Elképzelhető, hogy az összeg a teljes fejlesztést takarja, vagyis nemcsak az új 65 ezres stadion, hanem a Körcsarnok, a szoborpark, a volt SYMA-csarnok felújítását-építését is, bár a közlöny végig az új Puskás Stadionra hivatkozik. A pontos terveket tehát még nem ismerjük, de azt már igen, hogy Mészáros Lőrinchez köthető cégek végezhetik majd a kivitelezést.
Továbbra is jól jönne a tao-pénz...
A tao jelenlegi rendszere 2017
júniusában véget ér, mivel uniós direktívák miatt ki kell vezetni ezt a
fajta támogatási szisztémát. (A támogatás összegének levonását
a társasági nyereségadó alapján hat évre engedélyezte Brüsszel, a
jóváhagyás június 30-án jár le.) A kormány még 2015-ben kitalálta, hogy
elindítja a tao-2., amelynek célterülete az utánpótlást szolgáló
sportlétesítmények fenntartása lesz. Jelenleg úgy tűnik,
hogy a tao2. nem fogja felváltani az „eredeti” tao-t. Mint kiderült a
látványcsapatsportok támogatása után járó adókedvezmény rendszerének
meghosszabbítását kérte az Európai Bizottságtól a kormány. A
tao-rendszert a kabinet változatlan formában kívánja fenntartani – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
TényTár
TényTár
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése